A plágiumgyanút vizsgáló bizottság nem tud érdemi határozatot hozni Gyurcsány szakdolgozatáról

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kedden Pécsen, az intézményben tartott sajtótájékoztatón azt mondta: Gyurcsány Ferencnek A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel írt szakdolgozatának 1984. május 9-én készített egyoldalas bírálatában szereplő szöveg- és szövegrészlet-kritikák oldalszámra vonatkozó utalásai mutatnak oldalszám szerinti egyezést Rozs Szabolcs négy évvel korábbi, azonos című dolgozatával.

"A bírálati szöveg és a Rozs Szabolcs-szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy a bizottság jogi természetű megállapításokat tegyen Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban" - hangsúlyozta a rektor.

Megjegyezte, hogy Rozs Szabolcsnak idén május 3-án, a földrajzi intézetben megtalált diplomamunkája hiteles és eredeti. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy e munkának a bírálata nincs meg, így azt nem tudták összevetni a Gyurcsány-dolgozat bírálatával.

Bódis József szólt arról, hogy Gyurcsány Ferencnek az 1984-ben, a PTE jogelődje, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán leadott szakdolgozata 2012 májusában nem lelhető fel az egyetemen. Megjegyezte: egy 1990-ben készített bibliográfia szerint még megvolt, az 1999-2000-ben végzett állományrevízió alkalmával már nem találták, ahogy két másik diplomamunkát sem.

A rektor az azonos című szakdolgozatokkal kapcsolatban általánosságban elmondta: a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat, hogy az oktatók több éven keresztül azonos témákat javasoltak hallgatóknak, akik ezt követően szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkáiknak. "Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket. Egy azonos témát ugyanakkor számos módon fel lehet dolgozni, meg lehet közelíteni" - mutatott rá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a PTE ettől függetlenül a jövőben is minden plágiumgyanús esetet kivizsgál.

Bódis József kitért rá, hogy az egyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt az intézmény közgazdaságtudományi karára, ahol a második diplomáját szerezte.

Elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc minisztériumi hozzájárulással nyújthatott be felvételi kérelmet a karra, de kikötötték, hogy az iratokhoz határidőre csatolnia kell főiskolai oklevelét. "Az akkori szabályok szerint, ideértve a miniszter általános hatáskörét is, Gyurcsány Ferenc felvétele nem volt jogellenes, és tanulmányait az akkor hatályos előírásoknak megfelelően kezdte meg 1984 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán" - tette hozzá Bódis József.

A rektor kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint Gyurcsány Ferenc a felvételhez minden korábbi tanulmányi kötelezettségének eleget tett, beleértve a gyakorlati oktatást is.

Bódis József szerint mindezek nem változatnak azon, hogy a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga. "A szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, így a kötelező nyilvánosságra hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, és a megőrzésre vonatkozó előírások sem" - hangoztatta.

Véleménye szerint az egyetem és jogelődei felelős felsőoktatási intézményként jártak el. Jogszabályi kötelezettség hiányában a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetemen hatályos szabályok szerint a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selejtezéséről. Egyes karokon a bírálók külön javaslata hiányában azokat öt év után selejtezték, az akkor hatályos szabályok ugyanis vagy nem írtak elő megőrzési időt, vagy azt öt évben határozták meg.

Hozzáfűzte, a jogutód PTE-n 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák iratai nem selejtezhetőek, és azokat tizenöt év után levéltárba kell adni.

"A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabályrendszer kidolgozásáról, amely a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul. Ez a PTE több karán már napjainkban is így működik, az egyetem vezetése a módszert a következő tanévtől azonban valamennyi karra kiterjesztené" - mondta Bódis József.

A rektor végezetül jelezte: a PTE a szakdolgozatok tárolásának témakörében a jövőben már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik, a volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményben évtizedekkel ezelőtt folytatott tanulmányaira vonatkozó ügyet lezártnak tekinti.

DK: megdőlt a Gyurcsánnyal szembeni plágiumvád

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megdőlt a Gyurcsány Ferenccel szembeni plágiumvád. Vadai Ágnes, az ellenzéki párt elnökségi tagja kedden sajtótájékoztatón azt mondta: bíróság elé kell állnia mindenkinek, aki azt állítja, hogy a volt miniszterelnök plagizált vagy köze volt az egyetemen őrzött diplomamunkájának eltűnéséhez.

"A hivatalos dokumentumok alapján plágium nem állapítható meg. Aki azt állította, a jövőben azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy plágium történt, bíróság előtt fog felelni és kártérítést fog fizetni" - jelentette ki erre reagálva Vadai Ágnes, megjegyezve, e kártérítési perek nyomán a jövőben "a jobboldal és holdudvara" fogja finanszírozni a DK működését.

Elmondta, hogy a vizsgálat alapján Gyurcsány szakdolgozata 1990 és 2000 között tűnt el a pécsi egyetemről, vagyis azután, hogy elköltözött a városból, de még azelőtt, hogy politikusnak állt. "Aki azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy Gyurcsány Ferencnek köze volt a dolgozat eltűnéséhez, bíróság előtt fog felelni és kártérítést fog fizetni" - húzta alá.

A bizottság megállapítása szerint Gyurcsány Ferenc minden tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett a tanárképző főiskolán, és a szabályoknak megfelelően jutott be később a közgazdasági karra; aki mást állít, annak is bíróság elé kell állnia - mondta Vadai Ágnes.

Arra is kitért, hogy a pécsi egyetemen az oktatók több éven keresztül azonos témajavaslatokat ajánlottak ki, így a hallgatók nem egyszer szó szerint azonos című diplomamunkát adtak le.

Hozzátette: bár a pécsi egyetem lezártnak tekinti az ügyet, a DK és Gyurcsány Ferenc nem, és a bíróságon folytatja azt.

Az MTI felvetésére, hogy bár a plágiumgyanút nem sikerült igazolni, az egyetem oldalszám szerinti egyezést talált Gyurcsány Ferenc szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében, így a tisztánlátást a kormányfő szakdolgozatának előkerülése segíthetné, Vadai Ágnes úgy reagált: "a pécsi egyetem nem állítja azt, amit ön mond (...) mindenki, aki kijelentéseket tesz, a bíróság előtt fog felelni, ez már, azt hiszem, lassan a kérdésekre és a kérdésekben rejlő állításokra is vonatkozik".

Hozzátette: a volt miniszterelnök megtette a kellő erőfeszítést szakdolgozati példányának felkutatására, de az nem lett meg. Véleménye szerint hiteles diplomamunka így már nem kerülhet elő, ám megvan az esélye, hogy politikai ellenfeleik hamisítani vagy íratni fognak egyet, ami azonban újabb bírósági eljárásokhoz vezet majd.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem Gyurcsány Ferenc állt ki sajtótájékoztatóra, mindössze annyit mondott: ő örömmel vállalta ezt a feladatot.

A Hír Tv Célpont című műsorában április 27-én hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Két nappal később a csatorna már azt állította, a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval; a televízió riporterei a Gyurcsány Ferenc diplomamunkájáról készített bírálatot olvasva úgy látták, az olyan, mintha Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna.

Gyurcsány Ferenc tagadta a plágiumvádat, és május 1-jei beszédében közölte: beperli azokat, akik azt állítják, másolta a szakdolgozatát.

A Demokratikus Koalíció elnöke ATV-nek adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. Úgy fogalmazott: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát.

A Pécsi Tudományegyetem május 2-án közölte, hogy kiterjeszti az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét, így a testület Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatának eltűnésével és az azzal kapcsolatos plágiumgyanúval is foglalkozik. A felsőoktatási intézmény egyúttal közölte, feljelentést tett a rendőrségen Gyurcsány Ferenc diplomamunkájának eltűnése miatt. Az MTI Hírcentrum értesülése szerint a rendőrség elutasította a nyomozás elrendelését, mondván, nem állapítható meg bűncselekmény gyanúja.