Szökőnap - Miért éppen február 24-e?

Veszprém - Az idén szökőévet írunk, az esztendő nem 365, hanem 366 napból áll. Gondolhatnánk, a 29 napos február utolsó napjával oldották meg naptárrendszerünk készítői a szökőnap beiktatását, de ez öt nappal korábban, 24-én következik be. Mi ennek az oka?

zaol.hu

A naptárkészítés egyik fő feladata, hogy összehangolja a polgári értelemben vett kalendárium szerkezetét a csillagászati vonatkozásban számított év hosszával. A kettő különbsége kerekítve egynegyed napra tehető, amely egy négyévenkénti plusznap alkalmazásával - hosszú távon kis korrekcióval - kiegyenlíti egymást. A szökőnap pontos időpontja viszont sokkal inkább a hagyománytisztelet, mintsem a logika szüleménye.

Mivel a naptár elcsúszásának problematikájával már az ókori rómaiak is szembesültek, ezt a kérdést - az akkor elfogadott vezetési stílus szerint - diktatórikusan oldották meg. Julius Ceasar rendelete értelmében az ókori római naptár szerinti év kezdete, azaz március elseje előtti hatodik napot egész egyszerűen megkettőzték, amely - a ma is használatos Gergely-naptár dátumaira átszámítva - a 23-a utáni szökőnap beillesztését jelenti.

Február utolsó hetében a névnapok is sajátosan alakulnak, mert a szökőnapon nem ünneplünk senkit, hanem csak egy nappal később; így került át idén is a Mátyás-nap 25-ére és az Elemér-nap 29-ére.