Meddő harc a vízzel és a DRV-vel

Közel hat esztendeje kezdődött Nagy Veronika kálváriája. A 200 méter hosszú Gárdonyi utcában élő hölgy akkor még nem sejtette, hogy mennyire megkeserítik életét a csőtörések.

- 2006 óta évente egy-két alkalommal részesültünk az árvízi élményből. Erre lejt az utca, s a környező utcák vize is ide folyik, s már a ház megsüllyedésétől tartunk. Legutóbb, még karácsony előtt hajnali öt órakor arra keltem, hogy csobog a víz, s egy kis patak folyik az udvarban. Rögvest hívtam az illetékes Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. információs vonalát - amelyet az évek óta húzódó  sztori miatt egyébként is fejből tudok már -, hogy jöjjenek azonnal, mert ázik itt minden. Hiába az ijedtség és a szinte könyörgő hangnem, nem siették el a dolgot, két órával később megérkeztek, tanakodtak egy keveset a derék szakemberek, majd végre elzárták a vizet. Amellett, hogy a ház és az udvar elázott, az elpocsékolt vizet is meg kell fizetnie valakinek - mondja háza nappalijában Nagy Veronika.

A hölgy szinte egykedvűen teszi hozzá, a DRV-vel szerződött biztosítóval szinte már rendszeres a kapcsolat, mivel folyamatosan elázik a tüzelő, s a kárt ily módon térítik meg.

- Persze nem kellemes az utánajárás, addig sem tudunk rendesen fűteni a házban, de nem ez a legnagyobb baj. Sokkal inkább az, hogy a tavaly indult komolyabb levelezés sem vezetett eredményre. Hiába kértük, hogy cseréljék ki az alig 200 méter hosszú utcában az elöregedett vezetéket, csupán az volt a válasz, hogy nincs rá keret. Pedig mondtuk és mutattuk, hogy a csőtörések alkalmával a korábbi pótlások és javítások mellett 30-40 centiméterenként reped szét a vezeték, mégsem vezetett eredményre az érvelésünk - magyarázza elkeseredve. - Féltem a házamat. A szomszéd háza már süllyed, a mienket is alámossa a víz, statikust fogok hívni, hogy végezzen el egy részletes vizsgálatot - jegyzi meg halkan, majd kijelenti, szándékos károkozásnak fogja tekinteni, ha a cég nem tesz semmit a folyamatos csőtörések megelőzése érdekében.

Az alsóörsi önkormányzat is a család mellett áll, ám azon kívül, hogy szükség esetén száraz tűzifával segítették ki őket, nem tehetnek semmit a DRV döntése ellen.

- A Gárdonyi utca a település egyik legrégebbi utcája, ahol mintegy 40 esztendővel ezelőtt, Alsóörsön az elsők között történt meg a csatornázás. Nem csoda, hogy mára elöregedtek a csövek - mondja Pandur Ferenc. A Településműködtetési és Községgazdálkodási Szervezet (TKSZ) vezetője hozzátette, a szolgáltatóval a víz- és a csatornarendszer működtetésére van érvényes szerződése az önkormányzatnak. Korábban egy felújítási ütemtervet is kaptak, amelyben utcákra lebontva láttuk a DRV fejlesztési elképzeléseit. Az utóbbi években azonban már elmaradtak a fejlesztések, csak olyan területeken dolgoztak a szakemberek, ahol úgymond vis maior helyzetet kellett megoldani.

- Az Ófaluban is ily módon sikerült az öreg vízvezetékek cseréje, ráadásul lehetőségeihez mérten az önkormányzat is támogatta a beruházásokat, hiszen közös érdekünk a jól működő víz- és csatornarendszer. Egy ilyen megoldástól jelen esetben sem zárkóznánk el, csupán a cég lépésére várunk - szögezte le Hebling Zsolt polgármester.

Az ügyben természetesen megkerestük az érintett DRV Zrt-t is. Mihalovics Dóra, a cég kommunikációs szakértője közleményében leszögezte, a tervszerű felújítások során fontossági sorrendet kénytelenek felállítani a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazodva. Ennek megfelelően az üzembiztonság szempontjából legkritikusabb hálózatrészeket újítják fel először, mely körbe a Gárdonyi Géza utca eleddig nem tartozott bele. Mihalovics Dóra hozzátette, a DRV örömmel veszi az alsóörsi önkormányzat hozzáállását, ezért fel is vették a kapcsolatot Hebling Zsolt polgármesterrel, hogy megvizsgálják az együttműködési lehetőségeket. Ami Nagy Veronikáék kártalanítását illeti, biztosítója révén "a DRV Zrt. az érintett fogyasztó tűzifájának elázásából fakadó és jelzett kárigényét megtérítette".