Kiszakadhat a szilikonbetét

Kérdéseinket dr. Molnár Csabának, a plasztikai és égéssebészet országos szakfelügyelő főorvosának tettük fel. Megtudtuk tőle, egy francia cég által gyártott mellimplantátumról van szó, összesen 300 ezer darab lehet hibás, melyeket 65 országában forgalmaztak. Ez nem azt jelenti, hogy mind a 300 ezer implantátum szilikonjával baj van, hanem, hogy tízéves időtartamon belül nem egy százaléknál kevesebb szakadhat ki, hanem ennek öt- vagy akár tízszerese. A hibára a francia hatóságok jelzése alapján derült fény, az előállító cég nem azt a töltőanyagot használta, ami a gyári engedélyekben szerepel. Magyarországon 2001. és 2010. március 30. között közel ötezer nő testébe került be a hibás implantátum. Nálunk a Poly Implants Protheses (PIP) terméknek egy kizárólagos forgalmazója volt, minden egyes darab útja pontosan nyomon követhető. Mikor a francia hatóságoktól a tiltás megérkezett, az implantátum felhasználását Magyarországon azonnal leállították és bekérték az adatokat a forgalmazótól. Minden implantátumhoz tartozik egy azonosítókártya a termék adataival.

Jelen pillanatban bizonyosan lehet tudni, hogy a PIP implantátumot Veszprém megyében is használták, pontosan kideríthető az is, hogy hol, mikor és kinél - közölte érdeklődésünkre Molnár főorvos. Mivel szabad orvosválasztás van, bárki bárhova elutazhatott a műtétre. A plasztikai sebészet meghatározóan a magánszférában zajlik, ezen a területen meg különösen jellemző, hogy nem a lakóhely közelében történik a beavatkozás.

Az egészségügyi hatóságok, a minisztérium és a szakma folyamatosan egyeztet a kialakult helyzetről, a szükséges teendőkről. Most készül egy tájékoztató, amit a sajtóban közzétesznek. Ebben részletesen leírják, mi a teendőjük azoknak, akik PIP típusú implantátumot kaptak. Elsősorban arra hívják fel az érintettek figyelmét, hogy azok, akik tudják, hogy a hibás terméket ültették be nekik - de azok is, akik ebben bizonytalanok -, keressék fel a kezelőorvosukat.

Mióta a francia hatóságok kiderítették, hogy a PIP típusú implantátum kiszakadhat, folyamatosan vizsgálják a töltőanyag tulajdonságait, illetve azt, milyen hatása lehet az élő szervezetre. Az implantátumok orvosi tisztaságú szilikonból készülnek szinte az egész világon. Az egyetlen kivétel a francia gyártó volt, ahol a hatóságokat és az ellenőrzést megtévesztve más alapanyagot használtak. Azt már most is biztosan lehet tudni, hogy a szervezetbe kerülő töltőanyag irritálja a környezetét, helyi gyulladást okoz. Ez azonban nem olyan jellegű, mint amit vírusok vagy baktériumok okoznak, nem okoz gennyezést, sokszor teljesen tünetmentes. Előfordul, hogy csak egy megnagyobbodott nyirokcsomó figyelmeztet a problémára. Ilyen esetben az implantátumot el kell távolítani.

Franciaországban harmincezer kiszakadt PIP implantátumnál kezdetben nyolc, majd később ennél valamivel több esetben regisztráltak mellrákot is. Molnár Csaba leszögezte, jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szervezetbe jutó szilikon és a mellrák között összefüggés lenne. Már csak azért sem, mert az emlőrák gyakorisága az átlagnépességnél 8-12 százalék. A statisztikai adatok alapján tehát bizonyosan állítható, hogy a PIP implantátummal rendelkezők között is előfordul a mellrák.

Pánikra semmi ok, hangsúlyozta az országos szakfelügyelő főorvos, de ha egy PIP implantátummal rendelkező hölgy úgy dönt, hogy azt nem veteti ki a szervezetéből - ezt hivatalosan nem írta elő senki -, kétszer olyan gyakorisággal kell kontrollvizsgálatra mennie, mint a más típussal rendelkezőknek.

Dr. Molnár Csaba álláspontja szerint a kiszakadó szilikonbetét miatti műtéteket, amennyiben az állami egészségügyi rendszerben végzik el, a társadalombiztosítás támogatja. A magánszférában ugyanazok a paraméterek vonatkoznak erre az esetre is, mint bármely más műtétre.