2011.09.03. 04:40
Chipsadó - Só nélkül ízetlen lett
Megyei körkép - Szeptember elsejétől hatályos a népegészségügyi termékadóra (neta) vonatkozó törvény.
Ez persze nem jelenti azt, hogy máris megemelkedett volna a magas cukor-, só- vagy koffeintartalmú élelmiszerek ára, mert a szabály az, hogy csak a szeptember elseje után beérkező tételekre kell kivetni az új adókat. Tudomásunk szerint a nagy kereskedelmi láncok kivétel nélkül a lehető legnagyobb mennyiséget tárolták be ezekből, a gyártók számításai alapján októbernél korábban nem várható, hogy megjelenik ez az adónem a vásárlásokban. Bár a törvényt júliusban elfogadták már, a végrehajtási rendelete nem látott még napvilágot, ezért sem a gyártók, sem a kereskedők nem tudják pontosan, hogy mi a teendőjük, sőt még az adminisztratív előírásokat sem látják át teljes egészében.
Egészségesebb lehet-e a hazai?
A népegészségügyi termékadó (neta) hatálya üdítőitalra, energiaitalra, előre csomagolt cukrozott készítményekre, sós snackre és ételízesítőkre terjed ki. Meghatározott só-, cukor- és koffeintartalom felett kell fizetni. Üdítő esetében 10, energiaitaléban 250 forintot literenként, csomagolt édesség esetében 100, sós snackében és ételízesítőében pedig 200 forintot kilónként. Több olyan termék is a törvény hatálya alá tartozik, melyek a tulajdonságaik alapján a jogszabály népegészségügyi célját szolgálják: például egyes diabetikus csokoládék, amiket cukorbetegek is fogyaszthatnak, vagy olyan ételízesítők, amiket kifejezetten a só helyettesítésére gyártanak. Ugyanakkor már az adó tervezésekor felvetették azt az ellentmondást, hogy a kávé, a cukor és a só után nem kell megfizetni ezt az adót.
Egy veszprémi élelmiszermérnök, aki egy nagy nemzetközi cégnél foglalkozik az új termékek leírásának elkészítésével, nem érti, hogy mit ellenőriznek majd a későbbiekben? A gyártmánylapon vagy a termék csomagolásán szereplő adatokat, illetve ezeknek az adatoknak a valódiságát ki és hogyan ellenőrzi, lesz-e szúrópróbaszerű vizsgálat. Ugyancsak homályban marad, hogy az adót milyen soron kell fizetni.
Az új adónemből évente 20-40 milliárd forint körüli összegre számítanak, amelyet a hírek szerint egyebek mellett a rezidensek képzésére fordítanak. Ez viszont szintén okozhat majd feszültségeket, hiszen a magyar egészségügyben évtizedek óta dolgozó orvosok is, hasonlóan az ország szinte teljes lakosságához, európai összehasonlításban nagyon keveset keresnek.
- Én eddig is törekedtem arra, hogy egészségesen táplálkozzon a család - állítja Kovács Jánosné, Marika, aki két kamaszkorú gyermek édesanyja. - Nem vagyok könnyű helyzetben. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt még azt mondták, hogy a tojás, főleg a sárgája egészségtelen étel, emeli a koleszterinszintet, meg mit tudom én, még mit okoz. Ma azt mondják, a só, a cukor meg a koffein teszi tönkre az életünket. Szerencsére a gyerekeim sem nagyon kedvelik a cukros üdítőitalokat, és energiaitalokat is ritkán fogyasztanak, de imádják a házi és a bolti szörpöket, a lekvárokat és a jégkrémeket is. Nem tudom pontosan, hogy ezeknek mekkora a cukortartalmuk, de szerintem nem lehet akkora, ami már káros lenne az egészségre, mert akkor nyilván nem lehetne forgalomba hozni őket. Azt mondják, hogy nálunk nagyon szigorúak az élelmiszerekre vonatkozó szabályok, ha ez igaz, akkor hogyan engedhetik meg, hogy egészségre ártalmas ételek kerüljenek forgalomba? Ha ezek ártalmasak, akkor nem megadóztatni kell őket, hanem kivonni a forgalomból, igaz, abból nem lenne adóbevétel.
Az érintett élelmiszeripari cégek próbálnak alkalmazkodni a helyzethez: chipsgyártók, sós magvakat forgalmazók olyan termékekkel készülnek piacra lépni, amelyek kevesebb sót tartalmaznak, így nem kell utánuk adót fizetni. Ám, amint láttuk a televíziók tudósításaiban, ezek az új termékek még kísérleti stádiumban vannak, és nem találtak olyan élő embert, akinek ízlettek volna. Egy olyan társaság, amelyik burgonyából is állít elő chipseket és tavaly szüntette be a termelést a zirci üzemében, jelentős, akár huszonöt százalékos, forgalom-visszaesésre számít, és eredeti terveitől eltérően nem hoz Magyarországra egy csaknem száz embernek munkát adó tervezett új üzemet. Az egyik enegiaital-gyártó pedig szeptember elsején bejelentette, hogy olyan terméket állít elő, amelyik nem tartalmaz sem koffeint, sem cukrot, következésképpen adózni sem kell utána. A recepteket nem mindenki tudja megváltoztatni, vannak olyan hagyományos üdítőitalok, melyeknél elképzelhetetlen, hogy alapjaiban megváltoztassák, mert azzal már nem az lenne, ami miatt megvesszük. Az édesipari gyártók vannak talán a legnehezebb helyzetben: a csokoládékba legalább 50-55 százalékos kakaótartalom kell, hogy a cukortartalom a megfelelő szintre csökkenjen - ez már az étcsokoládé kategória, a magyar fogyasztó pedig köztudottan édesszájú, a tejcsokoládét keresi jobban. Kekszek, ostyák és társaik esetében kijöhetnek light verziók, de ezeket kitalálni, tesztelni és bevezetni nem megy olyan gyorsan, mint a mogyorótól megvonni a konyhasót. Vannak, akik a kiszerelésben látják a kiskaput. Bizonyos esetekben kifejezetten az előre csomagolt árura vonatkoznak az előírások. Hát majd ömlesztve hozzák forgalomba a sütiket.
A legnagyobb baj sokak szerint azonban az, hogy az elmúlt években szinte az összes szegmensben erősödött a megbízható alapanyagú, jó minőségű termékek, illetve az egészséges összetételű élelmiszerek részaránya. A vásárlók kezdték megérteni, mi a jó minőség ára. A termékadó viszont bizonyos mértékig nemcsak a feketekereskedelmet erősíti, hanem várhatóan a legális, de olcsóbb, főként az import termékek iránti igényt is, ami nem lehet cél.
Nem "ehető" jogszabály
A chipsadó bevezetését kellő aggállyal figyelik a gazdaság szereplői, félő, hogy nagyobb lesz az ebből származó veszteség, mint a hozadéka.
- Kellő aggállyal viseltetek egy ilyen törvénymódosítás iránt. Nem hiszek ugyanis abban, hogy a magyar társadalom egészségügyi tudatossága jogszabályokkal vagy legalábbis ilyennel kialakítható. Ha pedig ez nem várható, akkor ennek a jogszabálynak a célja a pénzbeszedés, hisz tudjuk, a költségvetésben vannak lyukak, amiket be kell tömni - nyilatkozta dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Szerinte azt is alaposan számba kellene venni, gazdaságilag mit jelent egy ilyen módosítás: veszthetünk-e például munkahelyeket, s ha igen, mennyit? Láthatjuk, hogy ettől az édesipar padlóra kerül, a Chio Magyarország például az általa hazánkba tervezett beruházásokat máshova viszi. A jogszabály hatása az, hogy részben csökken a működőtőke-beáramlás, egyes cégek pedig a fejlesztéseiket elhalasztják. Mindezek miatt a kamarai elnök úgy érzi, a döntés nem volt kellően megfontolt. Ha a kormány pénzt akar látni a költségvetésben, olyan helyre nyúljon, amely nem veszélyeztet munkahelyeket. Ha a társadalom egészségi tudatát akarja formálni, akkor kezdje az alkohollal, a dohánytermékekkel, ne pedig a sóval és a cukorral. Tegyen róla, hogy a boltok legalsó polcain lévő kannás bor kevésbé fogyjon, mert az az igazán egészségromboló! A népegészségügyi termékadóról szóló törvény a jelenlegi társadalmi viszonyok közepette nem "ehető" az emberek számára - mondta dr. Markovszky György.
Német kutatók kimutatták, hogy az az idős ember, aki naponta egy kávéskanálnyinál több sót fogyaszt el, előbb butul el, mint az, aki ennél kevesebbel is beéri. Sőt, még azt is állították, hogy azoknak, akik naponta három grammal mérsékelni tudják a sófogyasztásukat, húsz százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy korán agyalágyulttá válnak. A tudósok ezúttal a cukor és a koffein hatásával nem foglalkoztak, bár az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk, hogy kis mennyiségben egyik sem árt, sőt kifejezetten kedvező lehet. Az ugyancsak megadóztatandó csokoládékról pedig évek óta azt állítják, hogy boldogsághormon termelésére késztetik a szervezetünket, ezzel javítják a hangulatunkat. Lehet, hogy a magyarok egészségi állapota azért rosszabb más országokénál, mert eddig meggondolatlanul fogyasztották a három fő bűnösnek kikiáltott anyagot. Ennek következtében elhíztunk, magas lett a vérnyomásunk, csak gondot okozunk az egészségügynek. Hát éppen ideje volt, hogy megadóztassák azokat az italokat, élelmiszereket, amelyek átlagos mennyiségben tartalmazzák ezeket az ártó anyagokat. Mégsem ihatunk csak pálinkát.