Árfolyamrögzítés és kamatmaximum - Ki nyer és ki veszít?

Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára arra kérte a miniszterelnököt, hogy ezt a pontot vonja vissza. Szavai szerint a törvénytervezet a mostani formájában súlyosan kirekesztő, diszkriminatív és igazságtalan. A főtitkár a miniszterelnök korábbi kijelentésére hivatkozott, amelyben azt mondta, hogy az üzleti célú hiteleket nem kíván támogatni a kormány. A végtörlesztés egyösszegű kifizetése nem a rászorulókon segít. Aki egy összegben vissza tudja fizetni, az nem rászoruló - magyarázza a szakember. Mivel a törvénytervezet nem kötelezi a bankokat a hitelek forintalapú kiváltására, ezért ezt nem is fogják megtenni.

Rögzítenék a rezsiköltségeket

Kovács László, a  Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének  főtitkára szerint csak az átlagnál jóval magasabb keresettel és megfelelő tartalékkal rendelkezők tudják egy összegben végtörleszteni a hiteleiket. A tervezetnek azok lesznek a haszonélvezői, akik befektetési céllal vettek akár több ingatlant.

A Magyar Bankszövetség kedd délután tartott ülést a bankokra vonatkozó pontok ügyében. Ott elhangzott, hogy ezt a törvénytervezetet pénteken viszik szavazásra az Országgyűlés elé, és hétfőn már törvény is lesz belőle. A szövetség tagjai csak akkor nyilatkoznak a sajtónak, ha már megismerték a törvény pontos szövegét. 

Az országvédelmi tervek között  szerepel többek között az is, hogy lehetővé tennék a fordított adózás alkalmazását a mezőgazdaságban. Ezt Európa több országában használják, nálunk is az építőiparban, de például  Romániában a mezőgazdaságban is. A lényege az, hogy a termelő általános forgalmi adó (áfa) nélkül adná a feldolgozónak, illetve a további felhasználónak a terményeit. Annak ellenére, hogy nem áfával értékesít, az átala vásárolt termékekre kifizetett áfát visszaigényelheti. Az áfa az agrárgazdasági termékeknél csak a felhasználónál jelenne meg, adott esetben a fogyasztónál. Ezzel a gazdaság fehérítését szolgálják, mert gyakori ma még, hogy ki nem fizetett áfát igényelnek vissza, ha nem kell fizetni, akkor visszaigényelni sem lehet.

A kisvállalkozói, kereskedelmi, vendéglátói kör a belső fogyasztás elmaradása miatt aggódik. Amíg az emberek nem a vásárlásra fordítják a szabad pénzeszközük nagy részét, addig a kereskedőknek sem megy jól a soruk. A kereskedelem, vendéglátás az elmúlt időszakban a válságágazatok közé került, és úgy tűnik, egyelőre ott is marad, nyilatkozta lapunknak a Kereskedők és Vállalkozók (Kisosz) Veszprém Megyei Képviseletének elnöke, Vágó Péter, akitől azt kérdeztük, mit szól a 35 százalékos luxusáfakulcs bevezetésének kezdeményezéséhez? 

- Nehéz megmondani, kinek mi a luxus. Bízom benne, hogy az Európai Unió nem enged hazánkban még egy adónemet bevezetni. Még mindig sok adófajtánk van, a vállalkozók, magánemberek nagyon sok címen fizetnek adót, nem kellene ezt a kört bőví- teni. Az sem látszik tisztán, ha lesz, a luxusadót  ki fizeti: a forgalmazó  vállalkozó vagy a vevő - fejtegette Vágó Péter.

Véleménye szerint a rögzített árfolyamon történő hitelátváltás gyengítheti a forint árfolyamát, emelheti a forintkamatokat, szigoríthatja a bankok hitelezési politikáját. Az elnök hangsúlyozta, fontosnak tartja a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek megsegítését, ugyanakkor félő, hogy mindennek következményeként például bezárulhat a kisvállalkozók előtti hitelfelvételi lehetőség. Az ugyanis nyilvánvaló, a modern üzletekhez, a korszerű gépek megvásárlásához, egyáltalán a versenyképes vállalkozószektor megteremtéséhez fejlesztésekre, ezekhez hitelekre, uniós forrásokra lenne szükség. Egyelőre azonban egyiket sem látják.

Vágó Péter olyan kulcsszavakat hiányolt Orbán Viktor bejelentéséből, mint munkahelyteremtés, képzés, amelyek a versenyszféránál a vállalkozói kör megerősítését szolgálnák. A parlamenti munka őszi időszaka azonban csak hétfőn kezdődött, hátha... - bizakodott a Kisosz megyei elnöke.

A közüzemi szolgáltatók egyelőre nem tudják kommentálni a kormányfő bejelentését a hulladékszállítás, a víz- és csatornadíj hatósági megállapításáról. Kugler Gyula, a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója annyit mondott: - Több információra lenne szükségünk ahhoz, hogy véleményt alkothassunk  a tervezetről. A készülő víziközmű-törvényről jövő héten lesz egy konferencia Budapesten, ott talán többet hallunk majd a kormány elképzeléseiről. A víz- és csatornadíjak egyébként már most is limitálva vannak, hiszen a 975 forint feletti díjakat az állam támogatja. A mi működési területünkön viszont ennél jóval alacsonyabb szolgáltatási díjak vannak, tehát nem számítok arra, hogy a mi működési területünkön az új koncepció fejtörést okozna, inkább a magasabb előállítási költséggel rendelkezőknél.

Göttlinger László, a Veszprémi Közüzemi Zrt. vezérigazgatója szerint is korai állást foglalni a kormányfő bejelentéséről.

- Nem tudjuk a részleteket: lesz-e úgynevezett legjobb ár vagy maximált ár, esetleg mindkettő? A távhődíj hatósági árának megállapításánál ugyanis úgy hírlik, hogy ezt, a legjobb árat alkalmazzák, ami egyeseknek jobb, másoknak rosszabb lesz, de még nincs hozzá végrehajtási utasítás, tehát nem tudjuk, milyen felmentéseket, egyebet lehet kérni.

- Amit a hulladékszállítási díj hatósági áráról most tudok mondani: számunkra, a közszolgáltató számára az lenne elfogadható, ha a valós költségeket fizetnék meg.

Forintra váltható a hitel

Ha a kormány nem is írja elő a bankoknak, hogy a végtörlesztéshez forinthitelt nyújtsanak, van megoldás arra, hogy az emberek forinthoz jussanak.

A végtörlesztés lehetőségét örömmel fogadták az adósok, annak már kevésbé örültek, hogy a bankokat  ezt kiváltandó nem kötelezték forinthitel folyósítására. Ebben az esetben pedig a lehetőség sokaknak vágyálom kategória marad.

A devizahiteleket ki lehet váltani rögzített árfolyamú forinthitelekkel, nyilatkozta lapunknak Kertész László pénzügyi tanácsadó. A megoldás a lakáskassza-szerződés, amely olyan lakáscélra felhasználható megtakarítási forma, amely havi, rendszeres befizetés mellett a megtakarítási időszak (jelenleg 48-120 hónap között, a kínált módozatok futamidejétől függően) végén kedvező, lakáscélú kölcsönlehetőséget is biztosít. És ehhez az állam vissza nem térítendő támogatást is ad. A január 1-jétől hatályos lakáskassza-jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a szerződéskötést követően 8,1 százalékoskamat mellett azonnal induló hitelt lehet felvenni, hívta fel a figyelmet egy lényeges módosításra a pénzügyi szakértő.

Kertész László konkrét példával is illusztrált: ha valakinek 180 forintos svájci- frank-árfolyam mellett nyolcmillió forint hitele van, akkor a lakáskasszával 120 hónapig (ezt hívják megtakarítási időszaknak) havi 74 ezer, további 85 hónapig (az a törlesztési időszak) pedig 66 ezer forint lesz a havi fizetési kötelezettség. Ha valakinek ennél nagyobb összegre van szüksége, ahhoz újabb lakáskassza-szerződést kell kötni, csakhogy egy adószámra maximum egy nyolcmilliós lakáskasszára van lehetőség.

Szerintem - Az újságíró véleménye

Kockázatosnak tartják a kormányfő devizahitelekkel kapcsolatos tervét külföldön, ám angol elemzők szerint hosszú távon pozitív hatásai lehetnek, mert erősödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami a fogyasztást élénkítené. Német bankok úgy kommentálták a hírt, hogy Magyarország ismét meglepte őket, nem először. Szóval, Európa meg van lepve. Pedig jobban járnánk mindannyian, ha nemcsak állnának az elemzők, gazdasági szakemberek, politikai döntéshozók tátott szájjal és várnák a sült galambot, hanem tennének valamit a horror magasságokban járó svájci frank és az unió létét veszélyeztető, eladósodott tagországok problémájának megoldása érdekében. A magyar miniszterelnöknek volt bátorsága meghozni ezt a döntést. Kíváncsian várjuk, mely országok merik követni. Hazánkban a családok a rezsire költenek a legtöbbet. Arra, hogy a létezés legalsó szintjét biztosítsák. Lapunkhoz szinte naponta érkeznek levelek, elkeseredett családok kérnek segítséget: nem tudják fizetni a gáz, a villany, a víz árát.  Tényleg olyan rossz ötlet könnyíteni ezeken a terheken?

Németh F. Bernadett