Ki a felelős a tűzért? - Kérdések és válaszok a hulladékkezelő kigyulladásáról

- A kár elhárítását követő helyreállításig biztosítható-e a településeken keletkező hulladék környezetvédelmi előírásoknak, jogszabályoknak megfelelő elhelyezése? - kérdezte a szocialista képviselő.

- Szerencsére a hulladék előkezelését szolgáló mechanikai-biológiai kezelőcsarnok, illetve annak egy részének ideiglenes kiesése a technológiai sorból megítélésem szerint nem jelenti azt, hogy a települési hulladékok rendszeres begyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása ne valósuljon meg az eredeti terveknek megfelelően. A lakosok nem fogják tapasztalni a közszolgáltatásban a hulladékkezelés későbbi elemeinek némi módosulását, a szolgáltatás a településeken élők számára zavartalan lesz. Az ártalmatlanítást szolgáló hulladéklerakó működését nem befolyásolja a tűzeset, ezért nagy környezeti veszélyt jelentő helyzetről nem beszélhetünk, hiszen a hulladék végső esetben a királyszentistváni hulladéklerakóban korszerűen ártalmatlanítható. Várhatóan a szelektív gyűjtésben és a vegyesen gyűjtött hulladék előkezelésében lesznek átmeneti változtatások, de ezek sem környezetvédelmi, sem közegészségügyi szempontból nem kritikusak, a jogszabályoknak megfelelő technikai módosítások lesznek - adta meg a választ a Fazekas Sándor miniszter.

Pál Béla kérdésére, épülhetett-e úgy a mechanikai fogadó csarnok, hogy abban nem volt füstjelző berendezés, a miniszter azt válaszolta: a mechanikai előkezelő fogadócsarnoka építési engedély alapján létesült. Az engedélyezés során a tervező megtervezte, az illetékes építésügyi hatóság pedig jóváhagyta többek között a tűzvédelmi és -biztonsági elemeket, tervezett berendezéseket. Kivitelező pedig felelős volt azért, hogy a terveknek megfelelően épüljön meg az építmény, annak kiszolgáló-fenntartó-ellenőrző berendezéseivel együtt. A tűzesetet követően kivizsgálják, ki és milyen mértékben felelős a káreset előrejelzésének a hiányáért, a riasztás milyenségéért.

- A keletkezet kár veszélyezteti-e az európai uniós támogatás felhasználását, lehívását? - tette fel a kérdést Pál Béla.

- A káresemény szerintem nem befolyásolja az uniós támogatás felhasználását, a projekt rendben történő befejezését. Amennyiben a károsult műszaki tartalom pótlásra kerül, a bizottság nem kifogásolhatja a fennmaradó mintegy 20 százaléknyi projektösszeg eredeti tervek szerinti utalását . A beruházás műszakilag megvalósult, éppen a próbaüzemet követő végső átadás előtt állt a rendszer. Az előbb említett vizsgálat is tisztázza a felelősségi kérdéseket, hogy a tervező, a kivitelező vagy a támogatás kedvezményezettje viseli a káresemény miatti többletköltségeket . A létesítmény biztosított volt, várhatóan a biztosítási összeg segíti a kieső technológiai elem mielőbbi pótlását - válaszolta a miniszter.