A média legyen önszabályozó

Egyebek közt e témáról tárgyaltak a médiaiparág szakemberei azon a nemzetközi konferencián, amit a Független Médiaközpont szervezett a minap Budapesten, a Kossuth Klubban. A program apropóját az adta, hogy két, önkéntes alapú szabályozórendszer kidolgozása is az utolsó szakaszhoz érkezett: az önszabályozáshoz csatlakozó kiadók egy közös etikai kódex betartását vállalják, míg a szakmai társszabályozó testület (ha sikerül megállapodni a kormányzattal) közigazgatási feladatot vesz át a hatóságtól.

A hazai média-önszabályozás előzményeiről Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatója szólt a konferencián. Mint mondta, vezető újságírók dolgozták ki azt az etikai kódexet, amit 2007-ben mutattak be először szélesebb körben a szakmának.

 - Ezzel indult a kezdeményezés: civil alapon szervezzünk egy országos média-önszabályozó testületet, ami őrködik a szakmai minőség és az etikus, felelős magatartás felett, cél volt továbbá a túlzott állami szabályozás, beavatkozás megelőzése. A válság miatt a folyamat megtorpant, a média- és sajtótörvény elfogadása pedig új helyzetet teremtett. Reményeink szerint a szervezet mielőbb létrejöhet Magyarországon - hangsúlyozta.

Weyer Balázs, az origo.hu főszerkesztője jelezte: nem a médiatörvény miatt van szükség önszabályozásra, bár tény, hogy az új helyzet ráébresztette az iparágat a kiszolgáltatottságára. Az önszabályozással az az elsődleges cél, hogy ki lehessen szűrni az etikátlan és rossz gyakorlatokat, amelyek az egész szakmának ártanak. Hozzátette: a hirdetők motivációi sokszor ellentétesek  a szakma szempontjaival, e konfliktusokat is rendezni lehet a kódexszel.

Németországban 50 éve működik önszabályozó civil sajtótanács; a tapasztalatokról a panaszbizottság elnöke, Manfred Protze számolt be. Mint mondta, meg vannak győződve arról, hogy a kifejezés szabadsága nem a parlament vagy a kormány engedélyének függvénye, hanem természetes jog. A hatalom feladata e jogot védelmezni, és nem csökkenteni.

 Az önszabályozó rendszernek nagy előnye, hogy gyorsan tud reagálni a panaszokra, nem kell hosszú éveket várni bírósági ítéletre, az állam pedig megszabadul attól a gyanútól, hogy cenzorként viselkedik. A társadalom ugyanakkor a média minőségének javulását érzékeli  fejtette ki Protze, majd a német sajtótanács eljárását szemléltette. Nem engedték közölni például a Bild címlapképét, ami egy haldokló futballistát ábrázolt összerogyva a pályán; úgy ítélték meg, egy sztár életében is van sérthetetlen privát szféra, márpedig a halál e kategóriába tartozik.

A holland gyakorlatot Daphne Koene, az ország sajtótanácsának titkára ismertette. Ott 2007-ben adták ki az első önszabályozó kódexet, amit azóta már többször is módosítottak, például a new media térnyerése miatt. Hollandiában az önszabályozó testületet a kormány finanszírozza, de a működésébe nem szól bele.

-  A panaszok kezelésében az utolsó megoldás a törvény, az önszabályozás, mint alternatíva előbbre való, hiszen költséghatékonyan, könnyen képes orvosolni a problémákat. A sajtótanácsok tisztviselőinek függetlennek kell lenniük a kormánytól, és fontos az elszámoltathatóságuk is  - ezt már Robert Pinker, a brit Sajtó Panaszbizottság képviselője mondta, hozzátéve: javasolja a magyaroknak, hogy csak önkéntes alapon lehessen csatlakozni az önszabályozáshoz, a tanácsok pedig kizárólag morális szankciókat alkalmazhassanak.

Éppen ez a szándék, derült ki Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökének felszólalásából. A készülő társszabályozásról elmondta: pénzbírságot a társszabályozó nem szabhat ki, a legnagyobb büntetés a kódex alapján elítélt magatartás nyilvánosságra hozatala.

-  Július elsejével megjelenik a közérdek védelmének fogalma, ami azt jelenti, hogy a törvény a  médiatartalom közönségét kívánja általában megvédeni a káros tartalomtól, nem az egyén sérelmére fókuszál. A törvény 14-20. paragrafusa rendelkezik az emberi méltóság, a magánélet, a kiskorúak és az alkotmányos rend védelméről, a közösséggel szembeni gyűlöletkeltés tilalmáról, valamint a reklám- és szerkesztőségi tartalom elválasztásáról; e területeken járhatna el a társszabályozó. A Médiatanács ugyanis közigazgatási eljárásban hozhat állásfoglalást, de köthet közigazgatási szerződést is a társszabályozásra. Ez a megoldás szűkítené a hatóság jogkörét, hiszen ha a társszabályozó a kódex alapján hozza meg döntéseit, akkor a hatóságnak nincs lehetősége azt felülvizsgálni  - jelezte Kovács Tibor. Megjegyezte: szeretnék elérni, hogy a jogorvoslati lehetőség is a társszabályozónál maradjon.

Nádori Péter, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének képviseletében arra mutatott rá, hogy nincsenek nemzetközi tapasztalatok a hatóság és a szakma társszabályozó funkcióinak működéséről. Meggyőződése szerint ha a magyar média például 10 évvel ezelőtt kialakítja az önszabályozást, akkor ma más pozícióban nézhetne szembe a médiatörvénnyel, sőt, lehet, hogy a médiatörvény is más tartalmú lenne.

A konferencia záróbeszélgetésén  Horvát János, a Független Médiaközpont kuratóriumi elnöke moderálásával  arról vitatkoztak vezető szakemberek, mit várnak az iparágat átfogó hazai média-önszabályozástól. Radetzky András (Helyi Rádiók Országos Egyesülete), Vass Péter (HVG), Győrffy István (Pannon Lapok Társasága), Borókay Gábor (Heti Válasz) és György Bence (TV2) úgy vélekedett: egy közös, mindenkire érvényes kódex elfogadásával csökkenteni lehet a panaszokból következő konfliktusokat.

György Bence ugyanakkor a televízió jogászainak aggodalmát is tolmácsolta: tartanak attól, hogy ha egy ilyen testület elmarasztaló döntést hoz, akkor a vélt vagy valós sértett bíróságon is pert nyerhet ez alapján. Vass Péter kifejtette: ők is tapasztalják, hogy a hirdetők gyakran szeretnék kombinálni a reklám- és a szerkesztőségi tartalmakat, nagy tehát a nyomás, de saját médiaetikai kódexükkel ezt kezelni tudják.

Győrffy István, lapcsoportunk központi főszerkesztője úgy fogalmazott: azért is fontos számunkra a társszabályozás, mert így nem névtelen bejelentésekkel kénytelenek majd számolni a lapok, a panaszosnak ugyanis fel kell keresnie a szerkesztőséget a kifogásolt tartalom miatt. Példaként említette a Vas Népe esetét: a médiahatóság értesítést küldött arról, hogy valaki panaszt tett a lappal szemben, de a panaszos a szerkesztőség számára ismeretlen maradt, mert adatait zárt körben kezelik (érdemi eljárás még nem történt az ügyben, mivel a törvény 1-jén lép hatályba). Ezt a névtelen feljelentősdit is kiszűrné a társszabályozás.