Líbiai Nemzeti Tanács alakult az ellenzék uralta Bengáziban (frissítve)

Kadhafi egyik magángépe megfordult Minszkben, majd visszatért Tripoliba

Moammer Kadhafi egyik magángépe megfordult Minszkben, majd visszatért Tripoliba - értesült vasárnap máltai repülésirányítói forrásokból az ANSA olasz hírügynökség. Az idézett légiirányítók szerint a vallettai nemzetközi repülőtér irányítótornya pénteken regisztrálta Kadhafi ezredes magángépének áthaladását Minszk irányába, majd visszatérését vasárnap reggel, s leszállását Tripoli Mitiga repülőterén. A kiszivárgott értesülések szerint a gép pilótája felvette a kapcsolatot a vallettai és a budapesti irányítótornyokkal is.
Az olasz hírügynökség által ismertetett repülési terv szerint az 5A-DCN regisztrációs számú, Dassault Falcon típusú repülőgép péntek délután szállt le Minszkben, majd líbiai helyi idő szerint vasárnap 12 óra 30 perckor tért vissza Tripoli, a főváros repülőterére, Mitigára.
Az nem ismeretes, kik tartózkodtak a gépen. Nem ismeretes egyelőre az sem, hogy ugyanarról a gépről van-e szó, amelytől szerdán Bejrútban megtagadták a leszállási engedélyt, s amelynek fedélzetén a Kadhafi család egyik tagja, feltételezések szerint egyik, libanoni származású menye lehetett.
A máltai kormány tagadta, hogy tudomása lett volna arról, miszerint Kadhafi lánya, Aisa utazott volna azon a Libyan Arab Airlines tulajdonában lévő, ATR-42-es típusú repülőgép fedélzetén, amelytől Valletta az utóbbi napokban megtagadta a leszállási engedélyt. A Dassault Falcon egyike a Kadhafi tulajdonában lévő három magánrepülőgépnek, az ezredes rendelkezésére áll még egy Airbus 300-as és egy A340-es.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szoros kapcsolatokat ápol Kadhafi ezredessel.

Az Egyesült Államok kapcsolatot keres az ellenzékkel

 "Sok különböző líbiaival lépünk kapcsolatba keleten, s ahogy a forradalom nyugat felé terjed, ott is... Túl korán van még ahhoz, hogy lássuk, mindez hová vezet" - mondta a miniszter újságíróknak, mielőtt Genfbe indult, ahol a líbiai válságról fog tárgyalni az Egyesült Államok szövetségeseivel.

Líbiai Nemzeti Tanács alakult az ellenzék uralta Bengáziban

Ellenzéki Líbiai Nemzeti Tanács alakult vasárnap a kelet-líbiai Bengáziban azzal a céllal, hogy megszervezze a Moammer Kadhafi uralma alól kikerült városban az életet, és segítse az ország más részein zajló felkelést. A Kadhafi ellenzéke által alakított testület szóvivője nyilatkozata szerint nem átmeneti kormány. Hafiz Ghoga azt is közölte, hogy nem lát semmilyen lehetőséget a párbeszédre a Kadhafi-kormányzattal.
Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Musztafa Muhammed Abdel Dzsalil, Líbia volt igazságügyi minisztere átmeneti "alternatív" kormányt alakított, a nemzeti tanács képviselői azt mondták, hogy az Dzsalil "magánvéleménye".
"A nemzeti tanács fő célja, hogy a forradalom politikai arca legyen" - fogalmazott Hafiz Ghoga, hozzátéve, hogy még nem időszerű választásokról beszélni, hiszen az ország fővárosában egyelőre ostromállapot uralkodik. Leszögezte, hogy a frissen létrehozott testület meg akarja őrizni az ország egységét. "Nem létezik olyan, hogy megosztott Líbia" - mondta.
Szalva Bugajgisz ügyvéd, a tanács egyik tagja közölte, hogy a testült egyik célja a Kadhafival szembeni tripoli ellenállás segítése katonai és más eszközökkel.

Franciaország kiüríttette nagykövetségét Tripoliban

A líbiai közbiztonsági helyzet romlására hivatkozva a francia külügyminisztérium szombat este felfüggesztette nagykövetsége tevékenységét Tripoliban, miután egy katonai repülőgépen kimenekítette az országban tartózkodó valamennyi francia diplomatát és a hazatérni kívánó minden francia állampolgárt - közölte Párizsban a külügyi szóvivő. Bernand Valero vasárnap kiadott közleménye szerint az orosz kormánnyal történt megállapodás értelmében Párizs a francia érdekek védelmét a líbiai orosz nagykövetségre bízta.
"Néhány állampolgárunk Líbiában kívánt maradni. Ha a későbbiekben úgy döntenek, hogy elhagyják az országot, hazaszállításukat megszervezzük" - hívta fel a figyelmet a szóvivő. Arra viszont nem tért ki közleményében, hogy hány francia állampolgár maradt Líbiában.

Hazatért Ukrajnába Kadhafi legkedvesebb ápolónője

Hazatért Ukrajnába Kadhafi legkedvesebb ápolónője

 Hazatért vasárnap Ukrajnába Líbiából a kijevi védelmi minisztérium Il-76-os gépén - másfélszáz honfitársa társaságában - Halina Kolotnickaja, Moammer Kadhafi "legkedvesebb ápolónője".  A 38 éves ukrán nő kilenc esztendővel ezelőtt utazott Líbiába dolgozni a jobb kereset miatt. Előbb tripoli közkórházakban dolgozott, majd más ukrán nővérekkel együtt a líbiai vezető egészségére felügyelő csoportba került. Nemsokára a szőke ukrán hölgy Kadhafi "legkedvesebb ápolónője" lett.
A WikiLeaks portál szerint amerikai diplomaták titkosított távirataikban arról tájékoztatták Washingtont, hogy Kadhafi soha sem vált meg Halinától, magával vitte külföldi útjaira, és az ukrán ápolónő gyakorlatilag a líbiai vezető magánéletének is részesévé vált. Úgy is hírlik, hogy gyengéd szálak is összekötötték őket.

A felkelők kezén van ismét az-Závija városa

A Moammer Kadhafi hatalmával szembeszálló fegyveresek ellenőrzik újra a főváros Tripolitól mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő az-Závija városát - jelentette a helyszínről vasárnap a brit hírügynökség egyik tudósítója. A Kadhafi-ellenes felkelés vörös-zöld-fekete lobogója leng a város központjában álló egyik épületen, s a téren több száz fős tömeg ünnepel, azt skandálva, hogy "Ez a mi forradalmunk!" - mondta a riporter.
A líbiai vezetőhöz hű erők egyik Tripoliból kivezényelt alakulata csütörtökön még ellentámadást hajtott végre a város egyik mecsetjében tábort verő felkelők ellen, s a harcoknak 23 halottja és 44 sebesültje volt.

Brit diplomata szerint meg kell vizsgálni a fegyveres beavatkozás lehetőségét

Nagy-Britanniának és szövetségeseinek "aktívan és komolyan" meg kell vizsgálniuk a "sürgős", humanitárius célú fegyveres beavatkozás lehetőségét Líbiában - írta vasárnap Londonban megjelent cikkében egy magas rangú brit diplomata. A vasárnapi brit sajtó eközben kalandfilmbe illő részleteket közöl a brit hadsereg különleges egységei által előző nap végrehajtott sivatagi akcióról, amellyel 150 külföldit menekítettek ki Líbiából.
A BBC úgy tudja, hogy a vasárnap Líbiába küldött magyar chartergépre britek is felszállhattak.
Sir Richard Dalton, Nagy-Britannia egykori líbiai nagykövete, aki jelenleg a Chatham House - a legtekintélyesebb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely - közel-keleti és észak-afrikai kutatási programjának egyik vezetője, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban azt írta: a líbiai felkelés első hetében a Kadhafi-rezsim ellenzéke "bámulatra méltó haladást ért el", de egyelőre nem tudott döntő csapást mérni Tripolira, a fővárosra.
Sir Richard szerint ebben a helyzetben "humanitárius célú" nemzetközi fegyveres beavatkozás lehet a válasz.
A volt nagykövet szerint az irányadó dokumentum az ENSZ-közgyűlés egyik 2005-ös határozata, amely lehetővé teszi a fellépést a Biztonsági Tanács döntése alapján abban az esetben, ha az adott helyzetet békés módon nem sikerült megoldani, és az érintett ország saját hatóságai nem védik meg a lakosságot a népirtástól, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményektől, vagy az etnikai tisztogatástól.
Sir Richard szerint a határozatban foglaltak Líbiai esetében - az emberiesség elleni bűncselekmények vonatkozásában - teljesültek, miután támadások érik a kormányuk ellen lázadó líbiai tüntetőket.
William Hague brit külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy "elérkezett az ideje" Kadhafi líbiai vezető távozásának. Hague, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem tett említést esetleges katonai beavatkozás lehetőségéről, felfedte ugyanakkor, hogy előző este aláírt egy rendelkezést, amely megvonja a brit diplomáciai mentességet Kadhafitól, valamint a líbiai vezető fiaitól és más családtagjaitól. "Ez igen egyértelműen jelzi álláspontunkat (Kadhafi) államfői státusával kapcsolatban" - fogalmazott a brit külügyminiszter, egyenes utalást téve arra, hogy London már nem tekinti Kadhafit Líbia államfőjének.
A vasárnapi brit lapok által feltárt részletek szerint a brit hadsereg előző napi líbiai mentőakcióját többnapi titkos előkészítés előzte meg.
 A brit királyi légierő (RAF) két C-130 Hercules típusú szállítógépe összesen 150 polgári személyt - briteket és más nemzetiségűeket - vitt Máltára Bengázi kikötővárosától délre fekvő sivatagi táborokból.
A The Mail on Sunday magas rangú katonai forrásai szerint azonban a brit hadsereg különlegesen kiképzett kommandós egységének (SAS) tagjai már a hét elején beszivárogtak Líbiába, polgári ruhában, kereskedelmi repülőjáratokon. Érkezésük után a brit nagykövetségen vették fel fegyvereiket, amelyek nem sokkal korábban diplomáciai postacsomagba rejtve érkeztek a képviseletre. 
A  sivatagi táborokból kimenekített olajmunkások elmondták, hogy értesítették őket a készülő SAS-akcióról, de erről még családtagjaiknak sem szólhattak, nehogy a tervek kiszivárogjanak a sajtónak.    
A mentőakció után a brit nagykövet és a követségi személyzet távozott Tripoliból, és a nagykövetség bezárt.
Líbiában azonban még mintegy 300 brit tartózkodik, és az ő kimentésükre sajtóértesülések szerint további hasonló akciók várhatók. 
 A BBC vasárnapi értesülése szerint ugyanakkor a magyar kormány által az országban rekedt magyarokért aznap Líbiába küldött charterjáratra brit állampolgárok is felszállhattak.

Átmeneti kormányt alakított Kadhafi ellenzéke, Obama távozásra szólít

Az átmeneti kormány megalakulását Musztafa Muhammed Abdel Dzsalil volt líbiai igazságügyi miniszter jelentette be a Kurina című, Bengáziban kiadott újság internetes felületén szombaton késő este megjelent nyilatkozatában.
A volt tárcavezető közölte, hogy az átmeneti kormány "a keleti térség átmeneti vezetőinek" találkozója alkalmával alakult meg Bengáziban, s összetételét vasárnap hozzák nyilvánosságra a Kadhafi elleni lázadás kiindulópontjául szolgáló kikötővárosban.
Dzsalil szerint az átmeneti kabinet tagjai között vannak a "felszabadított" nyugati városok, így Miszráta és az-Závija képviselői, de több tárca élére nem jelölnek ki senkit, amíg Tripoli és a többi, nyugati, illetve déli város fel nem szabadul.
Musztafa Muhammed Abdel Dzsalil hangsúlyozta, hogy Líbiának egységes országnak kell maradnia. "Líbia szabad, s fővárosa Tripoli" - szögezte a politikus, aki igazságügyi miniszter volt Kadhafi kormányában, de hétfőn lemondott, tiltakozva a hatóságok által alkalmazott túlzott erőszak ellen.
Dzsalil hangsúlyozta, hogy a Bengáziban megalakult kabinet nem teszi felelőssé Kadhafi törzsét az emberi veszteségekért, és az országban történt bűncselekményeket kizárólag Moammer el-Kadhafi terhére rója. A líbiai elnök uralkodása idején erősen támaszkodott a hozzá közeli, de piciny törzsre, a Kadadfára. A törzsbeliekből kerültek ki a hadsereg elitalakulatainak a katonái, és e törzs tagjai szavatolták az elnök és a kormány biztonságát.
Az átmeneti kormányt azonnal támogatásáról biztosította Ali Audzsali, Líbia washingtoni nagykövete, aki már korábban lemondott arról, hogy a Kadhafi-rendszert képviselje az Egyesült Államokban. Mint mondta: támogatja a Dzsalil által alakított ideiglenes kabinetet, amely szerinte egész Líbia kormánya. Hozzátette, hogy Dzsalil "nagyon tisztességes" ember, s reményét fejezte ki, hogy az ideiglenes kormány elnyeri a nép és a nemzetközi közösség támogatását.
Kisvártatva Ibrahim Dabbasi, Líbia ENSZ-nagykövete közölte, hogy "elvben támogatja" az ideiglenes kabinetet, de az ENSZ-küldöttség több információt próbál beszerezni a Dzsalil-kabinetről. Dabbasi a líbiai diplomáciai karban elsők között ítélte el a Kadhafi-rezsim jogsértéseit, és a tüntetők oldalára állt.
Barack Obama amerikai elnök kijelentette szombaton, hogy Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőnek "most" kell távoznia a hatalomból, mert elvesztette legitimitását. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetéskor mondta ezt. "Ha egy ország vezetője csak a népével szembeni tömeges erőszak alkalmazásával tud hatalmon maradni, akkor elvesztette legitimitását, és azt kell tennie, ami jó országának, vagyis most kell távoznia" - mondta Obama.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy Kadhafi "elvesztette az emberek bizalmát, és mennie kell, további vérontás és erőszak nélkül". A külügyminiszter elrendelte, hogy vonják meg az amerikai vízumot a Kadhafi-rezsim vezetőitől és családtagjaitól, illetve azoktól, akik felelősök az emberi jogsértésekért Líbiában. 
 A Fehér Ház mindeddig nem követelte nyíltan Kadhafi távozását, s azt az álláspontot képviselte, hogy csak Líbia polgárai mondhatják meg, ki vezesse az országukat.
A Sky News hírtelevízió úgy értesült, hogy Tony Blair volt brit miniszterelnök - aki jelenleg az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közös közel-keleti békemegbízottja - pénteken beszélt telefonon Kadhafival, s arra figyelmeztette őt, hogy utolsó esélye van a líbiai helyzet békés rendezésére. Hozzátette, hogy amennyiben Kadhafi nem él ezzel a lehetőséggel, és nem rendezi békés úton nézeteltéréseit ellenlábasaival, akkor a NATO beavatkozhat Líbiában.

Az ENSZ BT szankciókat vezetett be a Kadhafi, családtagjai és bizalmasai ellen

Szankciókkal sújtotta szombaton Moammer el-Kadhafit és családtagjait, illetve a líbiai vezető közvetlen környezetéhez tartozó személyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely egyben a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) elé terjesztette a líbiai vérengzések kivizsgálását.
A 15 tagú Biztonsági Tanács egyhangúlag döntött arról, hogy utazási korlátozásokat vezet be Kadhafi és gyerekei - négy fia és lánya - ellen, illetve a líbiai vezető más rokonaival és bizalmasaival, összesen 16 emberrel szemben. Elrendelte továbbá bankszámláik befagyasztását.
A testület mély aggodalmát fejezte ki a líbiai helyzet miatt, elítélte az erőszakot és a polgári lakosság elleni erő alkalmazását, az emberi jogot széles körű és módszeres megsértését.
 A BT döntött arról, hogy azonnal ICC elé terjeszti a tüntetők elleni véres hatósági fellépés kivizsgálásának, illetve a civilek haláláért felelős személyek felelősségre vonásának az ügyét. Az ICC főügyészének két hónapon belül jelentést kell tennie a BT-nek a vizsgálatokról.
A BT emellett fegyverszállítási embargót is elrendelt Líbiával szemben.
A líbiai vezetőknek a hágai testület elé állításáról kizárólag a BT dönthet. A 15 tagállam azonban megosztott volt ebben a kérdésben. A BT eddig mindössze egyetlen ügyet utalt az ICC elé: a szudáni - dárfúri - konfliktust.
Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a BT által foganatosított szankciók "világos figyelmeztetés jelentenek a líbiai kormánynak, hogy véget kell vetnie a gyilkosságoknak".
 "Azok, akik civileket mészárolnak le, személyesen fognak felelni érte" - mondta az amerikai nagykövet.

OLDALTÖRÉS: A dzsihádisták lehetőségei és esélyei

A dzsihádisták lehetőségei és esélyei

Egyelőre valószínűtlen, hogy a szélsőséges iszlamisták valamiképpen uralmuk alá hajthatnák a kormányellenes felkeléssel küzdő Líbiát – véli a Stratfor. Az amerikai stratégiai elemző csoport tanulmányában azonban arra is rávilágít, hogy ha a Kadhafi-rendszer megbukik és az észak-afrikai arab ország átmenetileg káoszba süllyed, az iszlamisták számukra sokkal kedvezőbb környezetben tevékenykedhetnek Líbiában, mint az előző évtizedekben, s régóta nem látott komoly veszélyt jelenthetnek. 

A radikális iszlamisták, s különösen a „szent háborút” folytató csoportjaik – a dzsihádisták - régóta harcolnak a muszlim országok kormányainak megdöntéséért. Afganisztán kivételével azonban kudarcot vallottak, bár ott is inkább arról volt szó, hogy hatalmi vákuumban államigazgatást hoztak létre, s nem egy szilárd kormány hatalmát döntötték meg. Szomáliában hasonlóan zűrzavaros körülmények között jutott rövid időre hatalomra az Iszlám Bíróságok Legfelsőbb Tanácsa. Jóllehet a szélsőséges iszlamisták nem voltak sikeresek a kormányok megbuktatásában, változatlanul a rendszert fenyegető tényezőknek tekintik őket Tunéziában, Egyiptomban és Líbiában.
Léteznek bizonyos aggodalmak amiatt, hogy Líbiában - Tunéziától és Egyiptomtól eltérően - a lázadás oda vezethet, hogy nem csupán az ország vezetőjének személye változik meg, hanem az állam is összeomlik. Egyiptomban és Tunéziában az erős hadseregre épülő rendszer a régóta hivatalban lévő elnök távozása után is képes volt szavatolni a stabilitást. Líbiában viszont a négy évtizede hatalmon lévő Moammer el-Kadhafi szándékosan meggyengítette hadseregét és a biztonsági erőket, amelyek így személyesen tőle függtek. Így előfordulhat, hogy Kadhafi bukása esetén nem lesz olyan intézmény, amely a „forradalom vezetőjének” helyébe léphet. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az energiahordozókban gazdag észak-afrikai ország káoszba süllyed, ami ideális terep a dzsihádisták számára, ahogyan azt Szomáliában és Afganisztánban is láttuk.
Líbiaiak hosszú ideje részt vesznek radikális iszlamisták műveleteiben Afganisztánban, Boszniában, Csecsenföldön és Irakban. A kilencvenes évek elején líbiai iszlamisták egy jelentős csoportja hazatért Afganisztánból, és kampányt indított az általuk hitetlennek tekintett Kadhafi hatalmának megdöntése érdekében. A csoport 1995-ben kezdte magát Líbiai Iszlám Harcosok Csoportjának (LIFG) nevezni.
 Kadhafi vaskézzel leverte lázadásukat, s rendkívüli állapotot vezetett be Dernában, Bengáziban és más városokban. A LIFG sok harcosa távozott az országból, s egy részük olyan csoportoknál és helyeken lelt menedéket, mint az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat Afganisztánban.
Jóllehet a líbiai kormány tudatosan nem támogatta, hogy líbiai állampolgárok távoli hadszíntereken harcoljanak, szemet hunyt felette. A Kadhafi-rendszer más térségbeli rezsimekhez hasonlóan a problémamegoldás kényelmes eszközeként tekintett a dzsihádisták "exportjára". Azt azonban nem vette figyelembe, hogy bár az Egyesült Államok és szövetségesei sok lázadót megöltek, a túlélők harcedzett fegyverforgatókká váltak, akik megtanulták, hogyan maradhatnak életben a nagyobb tűzerővel rendelkező ellenséggel szemben, s miként vethetnek be hatékonyan házilag készített robbanószerkezeteket.
Ajman az-Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője 2007 novemberében bejelentette, hogy a LIFG hivatalosan csatlakozott az al-Kaidához. Ez nem okozott nagy meglepetést, hiszen a líbiai csoport régóta közel állt Zavahrihez és Oszama bin Ladenhez, az al-Kaida első számú vezetőjéhez, s a terrorista hálózatban sok líbiai régóta tölt be magas tisztséget.
 A líbiai szélsőségesek külföldi tevékenységének intenzitását jól mutatják azok az adatok, amelyekre 2007 szeptemberében bukkantak rá az al-Kaida egyik rejtekhelyén az iraki Szindzsár városában. Az 595 "személyi adatlap" közül 112 szólt líbiai állampolgárról. Ez kevesebb a névjegyzékben szereplő 244 szaúd-arábiai harcosnál, de a két ország teljes lakosságához viszonyítva a líbiaiak aránya jóval magasabb az al-Kaidában. Más érdekesség is kiderül a szindzsári aktákból: a listán szereplő líbiaiak 85 százaléka öngyilkos merénylőnek jelentkezett, s csak 13 százalékuk akart egyszerű harcos lenni. A szélsőségesek több mint 60 százaléka a keleti országrészben fekvő Dernát, csaknem 24 százaléka pedig a szintén keleti Bengázit jelölte meg lakóhelyeként az adatlapon. Az elmúlt napokban e két városban heves Kadhafi-ellenes tüntetések zajlottak.
Jóllehet a Stratfor szerint egyelőre valószínűtlen, hogy a radikális iszlamisták valamiképpen uralmuk alá hajthatnák Líbiát, ha a Kadhafi-rendszer megbukik és az ország átmenetileg káoszba süllyed, az iszlamisták sokkal kedvezőbb környezetben tevékenykedhetnek, mint az előző évtizedekben. Amennyiben a rendszer fennmarad, de polgárháború tör ki az ország keleti és nyugati országrésze között, a szélsőségesek ugyancsak kedvükre halászhatnak a zavarosban. Ha Kadhafi - vagy a helyére lépő valamely más személy – esetleg képes is lenne helyreállítani a rendet, még mindig számolni kell azzal, hogy a fegyverraktárakat kifosztó dzsihádistákkal sokkal nehezebb lesz elbánni, mint korábban bármikor. Ily módon pedig évek óta nem tapasztalt veszélyt jelenthetnek.
Mindez rossz előjel a Nyugat líbiai érdekeltségei számára, hiszen itt az elmúlt években nem kellett olyan biztonsági kockázatokkal számolniuk, mint például Algériában vagy Jemenben. Amennyiben a líbiaiak valóban magukévá teszik azt az elképzelést, hogy a líbiai államot támogató „távoli ellenségeket” támadnak, úgy nem lehetetlen, hogy multinacionális olajtársaságok, külföldi diplomáciai képviseletek, esetleg külföldi vállalatok és szállodák is a célpontjaik között lehetnek.

OLDALTÖRÉS: Kadhafi összes: 40 év egy sziporkázó elme árnyékában

Kadhafi összes: 40 év egy sziporkázó elme árnyékában

Az arab nacionalizmus fenegyereke, a terrorizmus hivatalos támogatója, a sivatag sokat látott oroszlánja, király és bohóc: Moammer el-Kadhafi ezredes 40 éve kápráztatja el a világot sziporkázó elméjével, különleges elméleteivel, és faragatlan viselkedésével.
A tizenkét napja népfelkeléssel küzdő líbiai vezető kész vérbe fojtani a tüntetéseket, amelyek résztvevői szerinte az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet bedrogozott tagjai.
Viseljen bár szaharai kekit, fehéret, aranysujtásos egyenruhát vagy beduin öltözetet, a göndör hajú ezredes mindig különleges vizuális élményt nyújt... És az elméletei még csak ezután jönnek.
 Lássuk mit gondol a "forradalom vezetője" a leghíresebb angol drámaíróról: "Shakespeare nagy, arab származású drámaíró" - szól a sommás megállapítás, s a naiv hallgatóság tátott szájjal szívja magába a magyarázatot, mely szerint Anglia büszkeségének őseit egykor sejk Zubajrnak hívták. Hogy miket tud ez a Kada-fi!
A líbiai vezető szerint az amerikai indiánok ősei kivétel nélkül észak-afrikaiak, miközben Amerikát "emír Ká" után nevezték el. Amerigo Vespucci olasz felfedező pedig nyugodtan foroghat a sírjában...
 Gazdasági "nyilvántartása" szerint Svájc egy Líbiához "közeli", de nála "kevésbé fejlett" ország. Ennek fényében valószínűleg európai munkavállalók hada próbál majd állást találni a következő években Líbiában. Vigyázat, azért ebben a paradicsomi észak-afrikai országban is vannak kitaszítottak: a Kadhafi szerint "improduktív foglalkozást" űző "ügyvédek és rózsaárusok" jobb, ha otthon maradnak.
Kadhafi a hidegháború két szuperhatalmát, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót sem kímélte, az egykori esküdt ellenségek között pedig elegánsan megtalálta a kapcsolatot: a hamburgert. Eszerint a világ egyik kedvenc étke "csótányból, egérből és békából készül, és segítségével döntötték romba a Szovjetuniót".
A líbiai vezető szívesen adja ki magát egészségügyi szakértőnek. "AIDS, AIDS, AIDS. Más se hallunk. Ez terrorizmus. Ez lélektani hadviselés. Az AIDS békés vírus. Ha mindig tiszta vagy, nincs gond" - nyugtatta meg közönsége felborzolt kedélyeit Kadhafi az Afrikai Unió 2003-as csúcstalálkozóján.
 A Zöld Könyv brit katonai akadémiát megjárt írója egyébként megtalálta a legfőbb különbséget önmaga, valamint Krisztus és Mohamed között. Utóbbi kettővel mindössze az a problémája, hogy "nem tudták, mekkora szerepük lesz az emberiség történetében".
A hölgyek társaságát nagyra értékelő szívtipró mindezek ellenére megmaradt egyszerű embernek, s amikor csak teheti, beduin sátrában tölti idejét, amelyet néha a líbiai sivatagban állíttat fel. Kadhafi puritánságát a fényűző Párizs is megtapasztalhatta, amikor 2007-es látogatása során a vezető a külföldi államfők szállóhelyéül szolgáló Marigny hotel parkjának kellős közepén verte fel táborát. Ugyanekkor érintette meg az európai nők sanyarú sorsa, akiket "néha arra köteleznek, hogy gépészként vagy kőművesként olyan munkát végezzenek, amilyet nem akarnak". Kadhafi igazi Don Quijoteként reagált erre a kizsigerelésre: "meg akarom menteni az európai nőket, akik foggal-körömmel küzdenek".
Bár a "forradalom vezetője" csak óvatosan borzolgatja a nyugati kedélyeket, azt nem bírta megállni, hogy ne fakadjon ki a demokrácia terjesztésének gondolata ellen: "egyes országok egyszerűen úgy találhatják, hogy a diktatúra jobban illik hozzájuk."
  2010 augusztusában egy római vizit során a nagy tanító két előadást is tartott az iszlámról néhány száz - gondosan kiválasztott és 80 euróval díjazott - nőnek. Ez volt az a hely, ahol Kadhafi kinyilatkoztatta, hogy "Európának át kell térnie az iszlámra".
 A líbiai diktátor éles nyelve barátait sem kíméli: 2005-ben Algírban az izraeliekkel együtt a palesztinokat is "idiótának" nevezte, mert az 1967-es háborúban elvesztették a Gázai övezetet és Ciszjordániát. Mahmúd Abbász palesztin elnök az arab vezetőkkel együtt jót mulatott ezen a megjegyzésen, s valószínűleg eszükbe jutott az arab mondás a tevéről meg a púpjáról, amitől nem lát...
1988-ban egy arab csúcstalálkozón végig fehér kesztyűt viselt, mivel minden közvetlen kapcsolatot el akart kerülni egyes vezetőkkel, akiknek kezéhez vér tapad. Vajon most ki húzna kesztyűt? Egy másik összejövetelen hatalmas szivart szívott, és a füstöt tüntetőleg szomszédja, Fahd néhai szaúd-arábiai király felé fújta...