Kettős állampolgárság: nagy az érdeklődés Muravidéken

 Molnár-G. Bíborka elmondta: nagyon sok telefont kaptak az elmúlt időszakban érdeklődőktől, de konkrét időpontot hétfőig csak tizenöten kértek a ljubljanai konzulátuson. Hétfőn itt is átvették az első kérelmet, és ezen a héten már többen családostól érkeznek, hogy átadják a dokumentumokat.
   
A konzul szerint a konkrét kérelmekkel sokan egyelőre azért várnak, mert előbb beszerzik a szükséges dokumentumokat.
   
A mintegy hat-nyolcezres szlovéniai magyarság túlnyomó része a Muravidéken él, de egyelőre Lendva környékéről is a szlovén fővárosba kell utazniuk az igénybejelentőknek. A konzul azonban kifejtette: a tervek szerint Lendván is fogadják majd a honosítási kérelemmel érkezőket. Az elképzelések szerint valamikor január második felétől, de legkésőbb februártól hetente vagy kéthetente a muravidékiek helyben is kérhetik majd a magyar állampolgárságot.

OLDALTÖRÉS: Miniszteri biztos: zökkenőmentes volt az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása

Miniszteri biztos: zökkenőmentes volt az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása

Miniszteri biztos: zökkenőmentes volt az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása

Miniszteri biztos: zökkenőmentes volt az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása

Zökkenőmentesen lehetett az egyszerűsített honosítási kérelmeket beadni az eljárás első napján a magyarországi hivatalokban - mondta Wetzel Tamás miniszteri biztos hétfő délután az MTI-nek. Fennakadás nélkül indult az eljárás a romániai és a szlovákiai magyar képviseleteken és a szabadkai magyar főkonzulátuson is.

Wetzel Tamás tájékoztatása szerint a magyarországi hivatalokban sehol nem volt sorban állás, minden zökkenőmentesen történt. Pontos adatot a kérelmezők számáról egyelőre nem tudott mondani, mivel még tart az összesítés, az elsődleges adatok kedd estére várhatók.
   
A miniszteri biztos kérdésre válaszolva ismét megerősítette: Magyarország senkinek nem ad ki információt arról, hogy ki folyamodott állampolgárságért. Magyarország belügye, hogy kinek ad állampolgárságot - hangsúlyozta.
   
A fővárosban hétfő reggel átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet, a kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Az államtitkár kiemelte: bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul - hangsúlyozta, hozzátéve: azok érdekében született a törvény, akik állampolgárként is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben.
   
A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a választójoggal kapcsolatban elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra, vagyis azok szavazhatnak, akiknek állandó magyarországi lakóhelyük van. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Példaként említette: több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.
   
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban lehet beadni.
   
A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdték meg az ügyfélfogadást hétfőn, és 12 pultnál fogadták a kérelmeket. Az MTI tudósítója nyitáskor azt tapasztalta, hogy minden pulthoz érkeztek kérelmezők.
    
A romániai magyar képviseleteken fennakadások nélkül fogadták hétfőn az igénylőket, zökkenőmentesen indult az eljárás Szabadkán, és Szlovákiából is arról számoltak be, hogy a főkonzulátusok teljes mértékben felkészültek a kérelmek fogadására.

OLDALTÖRÉS: Dzurinda szerint nem kell félni a határon túli magyarok választójogától

Dzurinda szerint nem kell félni a határon túli magyarok választójogától

Dzurinda szerint nem kell félni a határon túli magyarok választójogától

Dzurinda szerint nem kell félni a határon túli magyarok választójogától

Szlovákiának nem kell félnie olyan lépésektől, amelyek semmiféle veszélyt nem jelentenek számára - reagált a szlovák külügyminiszter azokra a felvetésekre, hogy a mai magyar kormányzat választójogot adna a határon túl élő magyaroknak.

"Előbb vagy utóbb minden pozitív dolog érvényesül, s ami nem pozitív, az elhal. Nem kell félni a fakardoktól, azok hamar összetörnek" - jelentette ki Mikulás Dzurinda abban az interjúban, amelyet a közszolgálati TASR hírügynökség közölt hétfőn.
   
A szlovák diplomácia vezetője úgy látja: nincs semmi érdemi ok arra, hogy egy ország állampolgárai részt vegyenek egy másik ország alkotmányos képviselőinek megválasztásában. Szerinte az ilyen értelmetlenségekkel való játszadozás előbb vagy utóbb az ellen fordul, aki azt kigondolta. 
   
"Én nem félek ezektől a dolgoktól. Annyi mindenen estünk túl már, nem kell, hogy a fakardok zavarjanak minket. Ha megmutatjuk belső erőnket és normálisak maradunk, akkor azok, akik ilyen nevetséges dolgokat akarnak keresztülvinni, végül saját magukat teszik nevetség tárgyává" - fejtette ki Dzurinda. Hozzátette: a szlovák diplomáciának megvannak a maga prioritásai, s azok érvényesítésekor nem hagyja magát megzavarni egy másik ország dolgaival.
   
A magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: Szlovákiának sose volna szabad tiszteletben tartania olyan kettős állampolgárságot, amelyet a jószomszédi elvekkel ellentétben adtak meg.
   
"Egyetlen olyan külföldi törvény következményeit sem ismerjük el, amelyek területen kívüliek lehetnek, s amelyek olyan törvényből erednek, amelyet  nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétben fogadtak el" - fejtette ki Dzurinda.
   
Szlovákia tavaly nyáron saját állampolgársági törvényének módosításával válaszolt a könnyített honosítást lehetővé tevő magyar döntésre. A szlovák törvény szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki kérelmezi egy idegen ország állampolgárságát.

OLDALTÖRÉS: Fennakadások nélkül fogadták a kedvezményes honosítást igénylőket Romániában

Fennakadások nélkül fogadták a kedvezményes honosítást igénylőket Romániában

Fennakadások nélkül fogadták a kedvezményes honosítást igénylőket Romániában

Fennakadások nélkül fogadták a kedvezményes honosítást igénylőket Romániában

Fennakadások nélkül fogadták hétfőn az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot igénylőket a romániai magyar külképviseleteken és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központokban, Tőkés László a nagyváradi központban maga is beadta igénylését a családjával együtt.

Balogh György konzul, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának ügyvivője arról tájékoztatta az MTI-t: hétfőn nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e napra előjegyzett személyeket fogadták a megbeszélt időpontokban. Mivel november 8-tól már felvették az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket.

    Az első nap ünnepélyes jellege miatt gyűlt csak össze viszonylag sok ember - tette hozzá. Az elektronikus és írott sajtó képviselői megtöltötték az ügyfélfogadó termet, amikor a három magyarlakta megye (Maros, Hargita és Kovászna) önkormányzatának vezetői - Lokodi Edit, Borboly Csaba és Tamás Sándor - családjukkal együtt nyújtották be az állampolgárság iránti igénylésüket, így tett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. 
   
A főkonzulátus két épületében összesen öt ablaknál fogadják az igénylőket. Két műszakban dolgoznak, reggel nyolctól este kilencig, olykor fél tízig (amikor elmegy az utolsó ügyfél) - mondta Balogh György.
   
A kolozsvári főkonzulátuson is nagy munkában voltak e napon, mivel - mint az MTI-nek elmondták - még meg kellett küzdeni a kezdeti gyakorlati nehézségekkel. Fennakadások azonban itt sem voltak - fűzték hozzá.
   
A bukaresti nagykövetség konzuli osztályán hétfőn tíz előjegyzett személyt fogadtak, itt sem voltak különösebb nehézségek. Mint a hivatalban az MTI-nek elmondták, "még bele kell jönni" a gyakorlati munkavégzésbe, a későbbiekben felgyorsul majd az ügyintézés. A bukaresti hivatalban egy ablak várja az igénylőket, hiszen az érintettek sokkal kevesebben vannak, mint Székelyföldön.
   
Nagyváradon és Marosvásárhelyen hétfőn megnyitották kapuikat az EMNT által kialakított Demokrácia Központok is. Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke maga is beadta állampolgársági igényét három gyermekével együtt, majd ünnepélyes keretek között, újévi köszöntővel egybekötve sajtóértekezletet is tartott.
   
Az MTI kérdésére emlékeztetett: a nagyváradi demokrácia központot már december közepén megnyitották, az év utolsó napjaiban alakult meg hasonló hivatal a Sarmaságon (Szilágy megye északi részén), Aradon és Temesváron. Nagyváradon és Marosvásárhelyen a valódi - a magyar hivatalos képviseletek tevékenységét segítő - munkát hétfőn, a törvény életbe lépésének "első munkanapján" kezdték el - mondta Tőkés László.
    
Nagyváradon hatalmas volt az érdeklődés, tucatjával álltak sorban az emberek, akik itt beadhatták az állampolgárság könnyített megszerzéséhez szükséges iratokat. Ezek lefordításához hivatalos engedéllyel rendelkező fordító segítségét vették igénybe, felfogadtak egy fényképészt is a hivatalos fotók elkészítéséhez.
   
Tőkés László ünnepi köszöntőjében nagyra értékelte, hogy most szabadon döntheti el mindenki, vállalja-e a magyar állampolgárság által a nemzethez való tartozást. Az identitás vállalása és megerősítése számára ugyanis rendkívüli lehetőséget biztosít a magyar állampolgárság felvétele - hangsúlyozta.
   
Tőkés a sajtón keresztül is felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy éljenek a törvény adta lehetőségeikkel, és vállalják hitbeli, vallási és nemzeti önazonosságukat.

OLDALTÖRÉS: Szlovákiában nincs nagy érdeklődés a magyar állampolgárság iránt

Szlovákiában nincs nagy érdeklődés a magyar állampolgárság iránt

Szlovákiában nincs nagy érdeklődés a magyar állampolgárság felvétele iránt - tudta meg az MTI tudósítója hétfőn Magyarország pozsonyi konzulátusán és kassai főkonzulátusán.

"Mérsékelt érdeklődésről számolhatok be. Az időpontokat a kérelmek beadására már korábban egyeztettük. A konzulátus a kérelmek átvételére minden területen felkészült, és a spontán érdeklődők ügyét is el tudjuk intézni" - nyilatkozta Farkas Géza pozsonyi magyar konzul.
   
"Hasonló a helyzet Kassán is. Az érdeklődés itt is mérsékeltnek minősíthető" - fejtette ki Szerencsés János kassai magyar főkonzul. Hozzátette: a kassai főkonzulátus is teljes mértékben felkészült az ügyfelek fogadására.
   
A diplomáciai képviseletek a mérsékelt szlovákiai érdeklődést két okkal magyarázzák.
   
"Romániától eltérően, ahol a tömbmagyarság az államhatároktól messze él, a szlovákiai tömbmagyarság szorosan a magyar határ mentén él, s így jó lehetősége van arra is, hogy egyenesen Magyarországon folyamodjon állampolgárságért. Mi eleve számoltunk ezzel. Nem várjuk, hogy a Pozsonytól távol lakó magyarok esetleges kérelmüket nálunk intézzék" - jegyezte meg Farkas Géza.
   
Szerencsés János rámutatott, hogy az érvényben lévő szlovák állampolgársági törvény tiltja és bünteti a külföldi állampolgárság felvételét, s ez a magyar állampolgárság felvétele ellen szól.
   
"A szlovák ellentörvényt a tervek szerint februárban módosítják. Várható, hogy azután emelkedni fog a könnyített honosítás iránti kérelmek, érdeklődők száma" - vélekedett a főkonzul. 
   
Szlovákiában a Robert Fico-kormány idején tavaly az év közepén elfogadott törvénymódosítás szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki kérvényezi egy más ország állampolgárságának a felvételét. Pozsony szerint ez válasz volt a magyar könnyített visszahonosítási lépésre. Iveta Radicová miniszterelnök ismételten megígérte, hogy az új szlovák kormány módosítja ezt a jogszabályt. Erre azonban eddig nem került sor.
   
A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) néhány vezetője azonban már jelezte, hogy a fennálló jogi helyzet ellenére is kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot.
   
"Azt gondolom, hogy az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökeként ez kutya kötelességem" - jelentette ki Berényi abban az interjúban, amelyet szombaton közölt a pozsonyi SITA hírügynökség. Berényi azt állítja: neki, mint a magyar párt elnökének, vállalnia kell ezt a kockázatot. Számára a magyar állampolgárság jelképes jellegű.
   
"Kettős identitásom van, s ez most papíron is meg lehetne erősítve. Szlovákiával és a szlovák állampolgársággal a politika, a kultúra, a törvényes keretek és folytathatnám, hogy még mi minden köt össze. A Magyar Köztársasággal a közös kultúra, a közös történelem és az anyanyelv köt össze" - szögezte le az MKP vezetője.
   
Csáky Pál, az MKP volt elnöke szintén bejelentette, hogy magyar állampolgárságért fog  folyamodni. 
   
Bugár Béla, a Híd magyar-szlovák párt elnöke pedig azt nyilatkozta, hogy ő nem fog kérni magyar állampolgárságot. Úgy véli: ő magyar nemzetiségű, s ha magyar állampolgárságot kérne, attól még nem lenne jobb magyar.
   
Szlovákiában több mint félmillió magyar él. A magyarigazolványt mintegy 120 ezren váltották ki.

OLDALTÖRÉS: Zökkenőmentesen indult az állampolgársági kérelmek beadása Szabadkán

Zökkenőmentesen indult az állampolgársági kérelmek beadása Szabadkán

Zökkenőmentesen indult az állampolgársági kérelmek beadása Szabadkán

Zökkenőmentesen indult az állampolgársági kérelmek beadása Szabadkán

Zökkenőmentesen elindult az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása a szabadkai magyar főkonzulátuson hétfő reggel - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Az ügyfelek előre egyeztetett időpontra érkeznek, így csak minimális időt kell várakozniuk. A konzulátus épületében kialakított ügyfélfogadó helyiségben összesen hat helyen adhatják be kérelmüket azok, akik egykor magyar állampolgárok voltak vagy felmenőjük rendelkezett magyar állampolgársággal.
   
Korsós Tamás főkonzul az MTI-nek elmondta, az időpontfoglalás novemberi kezdete óta mintegy nyolcezren jelentkeztek. Az előzetes becslések szerint átlagosan negyven percet vesz igénybe az egy kérelem elintézéshez szükséges adminisztráció, így várhatóan naponta száz ügyfelet tudnak fogadni a szabadkai konzulátuson, ahol a megnövekedett feladatok miatt jelentős létszámbővítésre volt szükség.
   
A háromnegyed órás beszélgetés arra is lehetőséget teremt, hogy a konzulátus munkatársai ellenőrizni tudják a kérelmezők magyar nyelvtudását, ami az egyszerűsített honosítás egyik feltétele – tette hozzá a diplomata.
   
Az elmúlt másfél hónapban a Vajdaságban húsz helyszínen tartottak tájékoztató lakossági fórumokat. A találkozókon jelentős volt az érdeklődés, az emberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen dokumentumokkal bizonyíthatják felmenőik magyar állampolgárságát – közölte Korsós Tamás. Hozzátette: mivel a jogszabály megengedő jellegű, így akár olyan „muzeális” okmányok is elfogadhatók, mint a gazdakönyv vagy az italmérési engedély.
   
A honosítási kérelmek elbírálására a hatóságoknak három hónap áll a rendelkezésükre, ebbe azonban nem számít bele az esetleges hiánypótlás, valamint a jelentkezők nemzetbiztonsági ellenőrzésének az ideje. Az első állampolgársági esküket így várhatóan három és fél hónap múlva tehetik le – tudatta a főkonzul.
   
Szabadkán az első kérelmet Kozma Csaba és családja adta be. A csantavéri férfi elmondta, hogy az állampolgárság megadását a magyar állam nagyon szép gesztusának tartják. Mivel magyaroknak vallják magukat, szükségét is érezték, hogy kérjék az állampolgárságot.

OLDALTÖRÉS: Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban

Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban

Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban

Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban

Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet a fővárosban hétfőn, a kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át.

Rétvári Bence kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni.
   
Bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul - hangsúlyozta, hozzátéve: csupán azok érdekében született a törvény, akik így is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben.
   
A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a szavazati jog kapcsán elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, s ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Példaként említette: több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.
   
Hantz Péter - aki korábban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója volt - hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti.
   
Az első kérelmező azt mondta, nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarország híre a világban sokkal jobb, mint számos környező országé.
   
"Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak" - fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni.
   
Hozzátette: nem vár különösebb előnyöket, azt várja, hogy magyar és európai állampolgárként kezeljék Magyarországon, és Európa más országaiban. Kitért arra is, hogy a környezetében sokan vannak, akik már beadták a sorszám-igénylésüket, vagy tervezik azt.
   
(Hantz Péter 2006 november 22-én több magyar nyelvű táblát szerelt fel a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt. Ezt követően az oktatót kizárták a felsőoktatási intézményből.)
   
Wetzel Tamás, az eljárásért felelős miniszteri biztos reményének adott hangot, hogy gördülékenyen fog zajlani az eljárás, és legfeljebb 3-4 hónapon alatt választ tudnak adni a kérelmekre.
   
A parlament 2010. május 26-án 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el fideszes és KDNP-s képviselők - Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos - indítványát, amely által lehetővé válik a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítása.
   
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban lehet benyújtani.
   
A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdték meg az ügyfélfogadást hétfőn, és 12 pultnál fogadták a kérelmeket. Az MTI tudósítója nyitáskor azt tapasztalta, hogy minden pulthoz érkeztek kérelmezők.
   
Nagyvárad mellett az utóbbi napokban Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön nyitott demokráciaközpontot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), segítendő az egyszerűsített honosítási eljárást. A tervek szerint az EMNT januártól 20 irodát működtet majd.
   
Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek korábban elmondta, hogy az első évben 250-400 ezer kérelmezővel számolnak, a legnagyobb érdeklődés eddig Szabadkán, Csíkszeredán és Kolozsvárott volt.
   
A mostantól alkalmazandó törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.