Négy téma áll a fókuszban

A magyar stratégia vezérfonala az emberi tényező, a magyar EU-elnökség munkájának négy tágabb témaköre:
1. Gazdasági növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért
2. Erősebb Európa
3. Polgárbarát Európai Unió
4. Bővítés és szomszédságpolitika (külkapcsolatok).

 A négy fő témában megnevezett részletesebb kérdések:

 1. Az unió gazdasági konszolidációjának folytatása a 2010 júniusában elfogadott, s a következő tíz évre szóló, Európa növekedését és versenyképességének megőrzését, a foglalkoztatási szint emelését célul tűző EU2020 stratégia alapján. Az eredetileg megnevezett témák mellett időközben az EU napirendjére más fontos tennivalók is előtérbe kerültek, így a gazdasági kormányzás, az állandó válság-kezelési mechanizmus ügye. Magyarország indítja majd az európai szemeszter rendszert, amelynek értelmében az uniós országok előzetesen bemutatják az EU-nak saját következő évi költségvetési tervezetüket.

Az első nagy téma foglalja magában a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb prioritását, az európai romastratégia megalkotását is. A program fő célja, hogy új alapokra helyezzék és növeljék az EU szerepvállalását a romákat érintő ügyekben, és erősödjön az EU és a tagállamok együttműködése a romaintegráció ügyében. (A magyar elnökség olyan európai romastratégiát kíván előterjeszteni, amely a romák integrációjára összpontosít az oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás terén.)

Az első nagy témához tartozik a markánsabb családpolitika, a demográfiai problémákra való odafigyelés, s a gyermekszegénység elleni küzdelem kérdése is.

2. Az erősebb Európa témáján belül a célok között szerepel az egyes ágazati politikák  a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika, az energiapolitika  megtárgyalása, s további fontos terület a vízpolitika, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféle- ség védelme és az erőforrás-hatékonyság. A magyar EU-elnökség egyik kiemelt célja a Duna-régió stratégia elfogadása (a programban 14 ország, köztük 8 uniós és 6 EU-n kívüli vesz részt, fő célkitűzése a gyarapodó és élhető Duna-régió megteremtése), Magyarország két témakörben (a vízminőség védelme és megőrzése, valamint a környezeti katasztrófák  árvíz, aszály  kivédése terén) kíván koordináló szerepet betölteni. A stratégia arról is szól majd, hogy létezik egy dunai identitás, amelynek jegyében Duna menti kulturális együttműködési programot indítanak.

3. A polgárbarát unió magában foglalja a belügyi és igazságügyi együttműködés fejlesztését, a kulturális sokszínűség előtérbe helyezését, az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtását, az alapvető jogok védelmét.
A belbiztonság kérdéskörén belül a tervek közt szerepel a szervezett bűnözés visszaszorítása, Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdítása, valamint a schengeni övezethez kötődő határregisztrációs rendszer továbbfejlesztése, az igazságügy területén pedig a szervezett bűnözés elleni harc magas szinten tartása, s előrelépés a közös európai menekültügyi rendszer terén, valamint a vízuminformációs rendszer működésének megkezdésében. Magyarország arra szeretné felhasználni soros elnökségét, hogy az EU mint jogközösség közelebb kerüljön a polgárokhoz, ennek jegyében előre szeretne lépni a büntetőeljárásokban a jogokról és a kötelezettségekről való tájékoztatás európai harmonizálása terén, s könnyíteni kívánja a különböző állampolgársággal rendelkező európaiak életét a tervezett öröklési rendelettel.


Az igazságügyi prioritások közt szerepel a számítógépes bűnözés elleni küzdelem kérdése, továbbá a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak uniós képzésének javítása.
 
A soros magyar EU-elnökség kezdeményező lesz a kulturális sokszínűség megőrzésében, s szeretné előmozdítani, hogy az EU indítson minél több programot az ezt célzó civil kezdeményezések támogatására. A kulturális értékőrzés a határon túli magyarokat és a magyarországi kisebbségeket, valamint Európa más kisebbségeit is érinti.
 
4. A bővítés és a külkapcsolatok témájában a magyar elnökség célja a nyugat-balkáni országok EU-integrációjának segítése, s annak előmozdítása, hogy Horvátország befejezze csatlakozási tárgyalásait a jövő év első felében (Macedónia és Montenegró tagjelölt, Szerbia és Albánia benyújtotta tagfelvételi kérelmét, Bosznia-Hercegovina is potenciális tagjelölt). A tervek szerint folytatódnak a tagjelölt Izlanddal megkezdett csatlakozási tárgyalások, s Magyarország támogatja a csatlakozási tárgyalásokat folytató, tagjelölt Törökország EU-tagságát.

A prioritások közt szerepel a keleti partnerség orszá- gaival (Ukrajna, Fehér-oroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország) kialakított kapcsolat erősítése is, ennek keretében 2011 májusában itt rendezik a keleti partnerség második csúcstalálkozóját. Magyarország igyekszik majd Közép-Európa erőteljesebb megje- lenítésére az EU-ban, s együttműködik a soros EU-elnökség betöltésében 2011 második felében őt követő Lengyelországgal.Az egyik legfontosabb prioritás az európai romastratégia megalkotása