A nemzeti adatvagyon védelmében

A kormány a következő években a gazdaság működésének javításában meghatározó szerepet szán az infokommunikációs fejlesztéseknek - fogalmazta meg Fellegi Tamás az elmúlt hetekben többször is a térségünkben rendezett országos informatikai fórumokon.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjét külön is megkérdeztük néhány fontosabb tennivalójukról a legutóbbi füredi tanácskozáson.

Mint elmondta, egyik legsürgetőbb feladatuk a nemzeti adatvagyon biztonságos működésének garantálása. Az előző kormányok az adatnyilvántartások kezelését magáncégeknek szervezték ki, ezzel a rendszerek átláthatatlanná, átjárhatatlanná és biztonsági szempontból különösen problémássá váltak, egyes esetekben közvetlen nemzetbiztonsági kockázatokat vetnek fel. Megoldást a nemzeti adatvagyon védelmére kidolgozott törvényjavaslat adhat, amit a kormány a hónap elején elfogadott és a múlt héten a parlamentnek benyújtott.

- Törvényi és ágazati szinten kialakított szabályozással akarjuk biztosítani azt, hogy a kormányzat, az állam működéséhez szükséges adatok, adatbázisok egy adatvagyont képezzenek, ami része a nemzeti vagyonnak. Ebbe a körbe tartozik minden olyan adatnak, adatbázisnak a kezelése, ami az állam és az állampolgár közötti viszonyt szabályozza, valamilyen állami feladat végrehajtásához szükséges információkat, illetve az ország gazdasági életével, a kormány működésével kapcsolatban meghatározó adatokat tartalmaznak. Ilyenek adatok, adatbázisok például a személyi adatok, az útlevéllel kapcsolatos adatok, a bűnügyi nyilvántartás, a schengeni nyilvántartás, vagy más területen az agrárnyilvántartás, az agrárkifizetések rendszere, a nemzeti fejlesztési ügynökség nyilvántartási rendszere is.

Összesen 23 olyan adatbázis van, aminek ebben a körben rendezni akarják a sorsát. Köztük több olyan is, amelynél az érintett adatbázisokat működtető, állami pénzen kifejlesztett szoftverek forráskódja a működtetésre bevont magánvállalkozás tulajdonába került. Ilyen esetekben lehetnek olyan szerződések, amik hosszabb távon is védenék az érintett vállalkozások jogait, érdekeit. Ezeket a helyzeteket tárgyalásos úton szeretnék rendezni, mondta a miniszter.

Fellegi Tamást megkérdeztük arról is, hogy az ország vidéki térségei milyen elbánásra számíthatnak az infokommunikációs fejlesztéseknél. A munkahelyek hiányában elnéptelenedő települések, térségek felzárkóztatásának egyik eszköze lehetne a távmunka-lehetőségek fejlesztése, amihez megfelelő digitális infrastruktúrára van szükség.

- Az informatikában ma már csak egész országban lehet gondolkodni. Ezt szorgalmazza az unió kapcsolódó stratégiája is, ami rögzíti, hogy 2020-ra az összes tagországban mindenhol széles sávú lefedettséget kell biztosítani. Ezért külön is tekintettel leszünk a hátrányos helyzetű térségekre és a falvakra is.

A miniszter szerint ehhez a szabályozási eszközök alkalmazása, a piac működésének befolyásolása mellett az állam maga is indít, illetve támogat fejlesztési projekteket.

- A nemzeti digitális közmű, nemzeti digitális hálózat területén olyan átfogó feladatokat kell megoldani, amelyeket évek óta görgetünk magunk előtt. A digitális megújulás, megújítás érdekében most zajlik egy új stratégia kialakítása. Tudjuk, az elmúlt húsz év alatt megszámlálhatatlan stratégia készült az informatika területén is. Mi végre egy olyant szeretnénk csinálni, amelyikhez rögtön hozzá tudunk rendelni egy forrástérképet, és a stratégiára épülő akciótervekben a konkrét lépéseket is meghatározzuk. Ez a munka jó ütemben halad. Elkészültek a forrástérképek, amelyek felhasználásával zajlik az Új Széchenyi-terv pályázatainak a tervezése. Nem késlekedhetünk, mert január 15-én az Új Széchenyi- tervnek indulnia kell.

A parlament elé beterjesztett törvény szerint a nemzeti adatvagyon védelmét csak az állam tudja teljeskörűen garantálni. A törvényjavaslat a további visszaélések megakadályozása érdekében szűkíti az üzemeltetésre jogosultak körét, az adatfeldolgozást a jövőben kizárólag államigazgatási szerv vagy 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság végezheti csak. Ezenkívül módosítja a Büntető törvénykönyvet is, és bevezeti az adatnyilvántartások hozzáférését akadályozó vagy azt lehetetlenné tevőkkel szembeni büntetőjogi eljárás lehetőségét.