A genetika nem a végzetünk

Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus fogalmazott így Füreden az elmúlt hétvégén rendezett országos járóbetegkonferencián tartott előadásában. A professzor a fejlődési rendellenességekkel, azon belül is a nyitott gerinccel, koponyával születő csecsemők gyógyításáról beszélt. Mint hangsúlyozta, a genetika révén ezeket a rendellenességeket kilencven százalékos eséllyel tudják már kivédeni, ami összehasonlíthatatlanul jobb eredmény a sebészeti beavatkozásoknál, amelyek ugyan megmentik a csecsemők életét, de az esetek többségében halmozottan sérült emberként élik le az életüket.

- A terhesség első szakaszában kiderülnek ezek a rendellenességek, az anyák egészen a huszadik hétig mérlegelhetnek, hogy ennek ellenére megtartják-e a magzatot, a tapasztalat szerint az esetek 98 százalékában az anyák úgy döntenek, hogy nem tartják meg a babát. Én megértem a döntést, de az bánt, hogy nem kellene eddig eljutnunk. A genetika révén pontosan tudjuk milyen vitaminokat, milyen dózisban és mennyi ideig kell szedni ahhoz, hogy ezek a rendellenességek megelőzhetők legyenek. Ismerjük az említett betegségek mechanizmusát, csak az a dolgunk, hogy irányítsuk a géneket. Egyelőre nem él vele a hazai szülészet - vélekedett Czeizel Endre.

A genetikus lapunk kérdésére elmondta a modern genetika, a klasszikus genetikával szemben már azt vallja, hogy a gének nem a végzetünket, a mindenképpen beteljesülő sorsunkat hordozzák, épp ellenkezőleg a lehetőségek tárházát nyújtják, hiszen a gének viselkedését több módon is lehet befolyásolni.

- A depresszió esetében is kiderült, hiába rendelkezik valaki a depresszióra hajlamosító génekkel, ezek aktivitása befolyásolható. Ez csak hajlamot jelent, amiről, ha tudunk, akkor képesek vagyunk a védekezésre. Ez az emberi szervezet esetében szinte az összes betegségre igaz, a rákra is. A tudomány már nem akadálya ennek az ismeretanyagnak, feltérképeztük a huszonötezer génpárt, most már csak pénz kérdése ennek megismerése. A világon élnek néhányan, akiknek volt erre pénzük és megcsináltatták a teljes géntérképüket. Ettől nagyon messze vagyunk, mindenesetre Barack Obama tervei között az szerepel, hogy 2012-ben az Egyesült Államokban a társadalombiztosítás keretein belül lehetővé teszi a háromszáz legfontosabb gén vizsgálatát. Ezek a gének a betegségek kilencven százalékát tartalmazzák, mutatják a hajlamot például a már említett depresszióra, a szív és érrendszeri problémákra, a különböző tumoros megbetegedésekre - fogalmazott Czeizel Endre, a népszerű orvos és kutató.

Génállományunk szerint az emberi szervezet DNS- e 120 évre van kódolva, vagyis betegségek nélkül átlagban ennyi ideig élhetnénk. Ettől persze nagyon messze vagyunk, egyebek mellett azért, mert nem használjuk ki a modern genetika nyújtotta lehetőségeket - hangsúlyozta a genetikus.