Válság és megújulás

A balatonfüredi konferencia központban több mint száz hazai és külföldi szakértő arra vállalkozott, hogy felvázolja a média minden szeletének mai helyzetét, és válaszlehetőségeket találjon a technológiai fejlődés által gerjesztett kihívásokra és a globális válság miatt felerősödött piaci problémákra.

A neves előadók között volt Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója is, aki a helyi és megyei lapok speciális lehetőségeiről beszélt.

Két és fél napon át összesen mintegy ezerkétszáz újságíró, kiadói menedzser, kisebb-nagyobb médiavállalat tulajdonosa próbálta kihallani az előadásokból a saját tennivalóit, lehetőségeit. 

A tanácskozásról szóló összeállításunk:

Hatalmas átalakulás előtt, közben van a sajtó, erősítették meg az előadások a 15. alkalommal megrendezett Média Hungary konferencián, de az átalakulás irányáról, mértékéről szinte minden előadónak, hozzászólónak más volt a véleménye. Annyiban talán megegyeztek, hogy aki most nem lép, az örökre lemaradhat az egyre kiéleződőbb piaci versenyben.

Összeállításunkban csak rövid ízelítőt szeretnénk adni az elhangzottak egy részéből, hisz az fel sem merülhet, hogy a három napon át, egymással párhuzamosan három helyszínen, több mint száz előadóval, felkért vitázó partnerrel zajló konferenciáról részletesen be lehetne számolni.

Több előadás foglalkozott a nyomtatott sajtó helyzetével, jövőjével. Vajon mikor jön el, vagy eljön-e egyáltalán az a pillanat, amikor az internet leváltja a hagyományos lapokat.

Havas Katalin, a Magyar Lapkiadók Egyesületének főtitkára egy felmérés eredményét összegezve elmondta, hogy magáról a válság létéről is vita van az érintettek között, de azzal mindenki egyetért, hogy vége van a stabilitás időszakának.

Mindenkinek új struktúrákat kell kialakítani a tartalom előállításánál, a terjesztésnél, értékékesítésnél is. A sokak szerint hibás a kérdés, amely szerint választani kell a nyomtatott vagy internetes lapok között, a többség a következő években a kettő kombinációjával képzeli el a működést.

A nyomtatott sajtó, illetve a hagyományos szerkesztőségi, újságírói munka hosszú távú létjogosultságát támasztotta alá tartalmi oldalról a legolvasottabb lengyel újság, a Wyborcza projektvezetője, Grzegorz Piechota.

Az elnöki különrepülőgép közelmúltbeli tragédiájának feldolgozását ismertetve mutatta be, hogy a részben "amatőrökre" alapozó, illetve kevésbé profi tisztán internetes médiafelületek inkább csak követni tudták az eseményeket, legfeljebb giccses érzelmek jelentek meg az új információkat nélkülöző blogokon.

A televíziók a folyamatosan zajló élő műsorokkal elvesztek a részletekben, álhíreknek adtak helyet. Mindeközben a saját szerkesztőségük a hagyományos munkafolyamatokra építve gyűjtötte, rendszerezte, elemezte az információkat.

Teljesen átalakították a megjelenést, külön számokat iktattak be, kivették a hirdetéseket, a mellékletek már elkészített anyagai helyett újakat csináltak a tragédiával kapcsolatos tartalommal. Persze, az internet új lehetőségeit a hagyományos lapoknak is használni kell - figyelmeztetett a lengyel szakértő.

Bármennyire is jó egy tartalmi megoldás, megkerülhetetlen a kérdés, hogy hogyan fogják finanszírozni a jövőben a tartalom előállítók működését. A már említett felmérés szerint a kiadók vezetőinek többsége a bevételek nagyobb részét öt év múlva is a nyomtatott sajtótól várja. Igaz, nem is tehetnek mást, mert egy felmérés szerint az olvasók az internetes tartalomért maximum 65 százalékát fizetnék annak, amit ugyanezért papír formában kiadnának.

Ha egyáltalán fizetnének. Ugyanis az egyértelmű, hogy az interneten csak akkor hajlandó fizetni egy olvasó az őt érdeklő tartalomért, ha ahhoz ingyenes formában egyáltalán nem tud hozzájutni.

A sajtó átalakulásának másik nagy területe a televízió. Itt is legfontosabb téma napjainkban a hagyományos - analóg - rendszerű sugárzás közeli leállítása, a digitális földfelszíni műsorszórás kizárólagossá válása.

Az átállás helyzetéről, további menetrendjéről Rozgonyi Krisztina,a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának (NHH) elnöke tartott előadást. Mint elmondta, az unió által megszabott 2011. december 31-i határidő nem azt jelenti, hogy majd a szilveszteri koccintás után kell kikapcsolni a régi adókat, hanem legkésőbb addig. Az idén július 1. és 2011. június 30. között például teljesen át kell állítani az új rendszerre a kereskedelmi csatornákat.

Rozgonyi Krisztina szerint az átállás nagy terheket róhat a közvetlenül érintett mintegy 830 ezer háztartás jelentős részére. Sokan lehetnek olyanok közöttük, akik az új vételhez minimálisan szükséges adapter - a set-top-box - és az esetleg nélkülözhetetlen antenna megvásárlása helyett örökre elbúcsúznak a tévénézéstől.

Eközben másoknak az jelenti a gondot, hogyan válasszanak az egyre újabb "megjelenítők" között.

Doron Hacmon, az UPC Broadband Europe szakembere a választás helyett azt javasolta, felejtsük is el a tévé nevet, mert olyan képzetek tartoznak hozzá, amiket a fejlődés már meghaladott.

Beszéljünk csak a "nagyképernyőről", amivel minden elektromos eszközünk a telefontól, a zenelejátszón, fényképezőgépen, a filmletöltő számítógépen a még ismeretlen kütyükig egy hálózatot alkot, így bármelyiken lévő képet, zenét, filmet, receptet, szabásmintát a "nagyképernyőn" is nézhetjük, hallhatjuk, a család más tagjaival megoszthatjuk.

Hogy mi is lesz a média jövője, talán majd csak utólag lesz biztos.

Helyi érték

Az olvasókat a hírekből az érdekli, ami érinti őket. Mégpedig minél közelebbről.

A helyi ügyekről, eseményekről való hatékony tájékoztatás funkciójának az országos lapokkal ellentétben a megyei lapok tudnak csak eleget tenni, hangsúlyozta a 15. Média Hungary konferencián tartott előadásában Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója.

Hozzátette, a megyei lapoknak két fronton is helyt kell állniuk. Az országos lapok igyekeznek elvinni tőlük az országos hirdetőket, másfelől azonban a becslések szerint közel 10 millió példányban megjelenő helyi, önkormányzati lappal versengenek az olvasókért, s persze a hirdetőkért.

Köztes létében mégis inkább helyi a megyei lap. Ezt erősítik például a Pannon Lapok Társasága olyan közösségépítő kezdeményezései, mint a Téli utakon vagy épp a Legkedveltebb nyaralóhely akció.

A helyi jelleget erősítik a rendszeres helyi mutációk, a mindenhova eljutó, így személyes terjesztői hálózat, a megyék nagyobb városaiban jelenlévő ügyfélszolgálati irodák, s az interaktív, az olvasókat is bevonó szerkesztőségi tartalom mind a nyomtatott sajtóban, mind online. 

Kötődnek az olvasóink a lapokhoz, erre építhetünk az elkövetkező időszakban. A jövő útja pedig az online, amelynek fejlesztése kulcsfontosságú - jegyezte meg Kázmér Judit. 

Ahogy a 15. Média Hungary konferencia előadói és a külön megszólalók is állítják, nem jöttek be azok a várakozások, amelyek szerint majd maga az olvasó, a néző írja, szerkeszti, készíti az újságot, televíziós műsort saját magának.

Persze, ettől eltekintve minden más a feje tetejére állt a médiában. A napi folyamatokat globálisan figyelő szakértők és az egyszerű olvasók szerint sem elég a régi rendszer toldozgatása, nem elég az, hogy a hagyományosan készített újság cikkeiből, tévé-, rádióműsoraiból felteszünk egy keveset az internetre is.

Ott valahogy másképp működik minden, és ha nem találkozunk az olvasó elvárásaival, egy kattintással azonnal odébb áll egy másik oldalra.

Ha el is olvassa a mi írásainkat, egy újabb megválaszolatlan kérdés, hogyan lesz ebből az újságírónak, szerkesztőnek fizetése. Biztos sokan úgy gondolják, hogy ez csak az érintettek magánügye, mindenki éljen meg úgy, ahogy tud.

Persze, ebben is van igazság, de ha nem lesz miből újságot írni, akkor az újságok helyett még inkább a politikai jelszavakból, kirakatszövegekből szemezgethetjük ki az igazságot.

Ha tudjuk.

Győrffy Árpád
[email protected] 

OLDALTÖRÉS: Szakemberek a média jövőjéről

Három szakembert külön is megkérdeztünk a média lehetséges jövőjéről. Arra kértük őket, hogy két twitter-üzenet hosszúságú szövegben fogalmazzák meg véleményüket: