Sportlövők a célkeresztben?

Ezzel a kérdéssel fogadott Keczeli Zoltán Európa-bajnok sportlövő, a gyenesdiási klub edzője, országosan elismert szaktekintély.

Majd látva, hogy fogalmam sincs, ő maga megválaszolta az általa feltett kérdést. Hazánkban száz emberre 2,4 lőfegyver jut, ami az unióban is nagyon alacsony szám.

Közben bekapcsolódik a beszélgetésbe néhány vadász, illetve sportlövő. Egyikőjük azt mondja, hogy országosan le vagyunk fegyverezve, a másik meg azt hozza fel, hogy egyébként is borzasztóan szigorú szabályozás van érvényben hazánkban, ráadásul a kiadott engedélyek is nagyon könnyen visszavonódnak.

Például ha mondjuk szabálytalanul parkolok, akkor a mindenkire vonatkozó büntetésen túl nekem azonnal bevonják a fegyveremet  magyarázza az egyik vadász.

Majd Zoltán veszi át ismét a szót, azzal, hogy ha valaki ma sportlövő szeretne lenni, akkor azon túl, hogy belép egy egyesületbe és megszerzi a fegyvertartáshoz szükséges engedélyeket, három (!) év múlva kaphatja meg a hozzájárulást ehhez. Három év. Ez nem normális dolog. Képzelje el, hogy mondjuk kézilabdázni vagy sakkozni szeretne, és amikor jelentkezik, azt mondják, hogy jó, jöjjön vissza három év múlva. Röhej.

A hazánkban szép eredményeket produkáló sportlövészet sajnos nagyon mostoha körülmények között, túlszabályozott törvényi, jogszabályi háttér mellett kénytelen működni, nehéz így dolgozni, vélekedik Zoltán.

Hangsúlyozza, hogy ugyanakkor ezek a törvények éppen a bűnözőket nem befolyásolják, őket nem tartja vissza semmilyen rendelet, nekünk, törvénytisztelő állapolgároknak pedig ezerféle akadályt kell leküzdenünk, hogy sportolhassunk, élhessünk szenvedélyünknek.

A lőteret a tapolcai Czirók Attila futócéllövő mutatja meg. Nagyon régi hagyományai vannak a gyenesdiási lőtérnek, 1962-ben, az akkori erdészek, vadászok társadalmi munkájával és az erdőgazdaság támogatásával Gyenesdiás határában megépült az országban elsők között a mozgó cél lövésére is alkalmas lőtér.

A lőtérépítést a vadászati lehetőség megfogyatkozott vadállomány miatti csökkenése indokolta, valamint az, hogy a vadászok igényeit nem elégítette ki az álló célpont. A futóvadlövészet itteni változata gyakorlás céljára kiváló, van olyan vaddisznóábra, amelyik 5, illetve 2,5 másodperc alatt szalad végig. Attila közben lőtt is pár tízest a malacon elhelyezett céltáblára.

Megjegyezte, hogy tapolcai lévén, szeretne a városban egy sportlőteret létrehozni, és esetleg egy sportlövő klubot is.

Lenne megfelelő hely, meg szándék és persze több érdeklődő is, akik szívesen kipróbálnák magukat. De azt már nem tehetik meg, hogy hetente több alkalommal Gyenesdiásra autózzanak, tette hozzá Attila, aki munkája mellett heti három edzésen vesz részt rendszeresen.

Reméli, hogy a város majd támogatja elképzeléseit. Jelenleg azonban a Befag Keszthelyi Lövész-klubban, az országos bajnokságban szereplő csapat tagja. Működik náluk ifjúsági, junior-, felnőtt-, női és férficsapat, ahol a versenyzők mindannyian szabadidejük jelentős részének feláldozásával érnek el eredményeket.

Sok országos és nemzetközi bajnok nevelődött ebben a klubban, ezen a pályán, akik mind Európa és a világ élvonalában voltak, vannak. Keczeli Zoltán Európa-bajnok sportlövő munkáját is dicséri persze a szép teljesítmény.

A 2009-es országos bajnokságon 11 arany-, 13 ezüst- és 7 bronzérem, két egyéni és egy csapat országos csúcs fémjelzi szereplésüket, de Európabajnoki egyéni negyedik helyet és csapatezüstöt is szereztek.

A gyenesdiási pályáról még annyit érdemes tudni, hogy a jó körülményekre való tekintettel már hagyományosan itt rendezik a futócéllövő 50 méteres országos bajnokságot. De van itt százméteres lőtávolságú golyóspuska-lőtér, ahol a versenyszerű állócéllövészeten kívül a vadászpuskák szakszerű belövése is történik.

A hatállásos pisztolylőtér mellett univerzális koronglőtér is üzemel, ahol valamennyi koronglövészeti ág gyakorlására van lehetőség. Ez mind nagyon jó és szép, de Keczeli Zoltán rendkívüli módon sajnálja, hogy a sportággal sikerei ellenére is mostohagyerekként bánik az ország. Így pedig nem lehet hosszú távra tervezni.