Kirúgták az igazgatót - Nem a tanács dolgozott hanyagul, hanem az ügyvezető

A tanács elnöke kedden tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről. Pál Béla elmondta, kénytelen reagálni a Fidesz megalapozatlan állításaira. "Politikai lózungot helyett beszéljenek a tények, öntsünk tiszta vizet a pohárba" - fogalmazott.

Felidézte, a KDRFT húsz tagból áll, ez a létszám a megyei jogú városok polgármestereiből, a megyei önkormányzatok elnökeiből, a régió kistérségeinek megbízottaiból, valamint minisztériumi delegáltakból tevődik össze. Veszprém megyét hatan képviselik a tanácsban, közülük hárman (Lasztovicza Jenő, Debreczenyi János és Kovács Zoltán) a Fideszhez kötődnek, hárman pedig (Pál Béla, Hartmann Ferenc és Baky György) a kormányoldalhoz.

A tanács munkaszervezeteként működik az általa alapított Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ), de a tanács elnökének jogai megállnak az ügyvezető kinevezésénél és felmentésénél. Az utóbbi keltett országos hullámokat az elmúlt időszakban, miután a tanács - teljes ellenzéki és kormánypárti egyetértéssel - felmentette a KDRFÜ ügyvezető igazgatóját, Matisz Jánost.

Pál Béla az előzményeket ismertetve közölte, javaslatára - ám ellenzéki tagok jelzése alapján - döntött úgy a tanács 2009 novemberében, hogy a felügyelő bizottság vizsgálja meg a fejlesztési ügynökség működését. Az elkészült vizsgálati anyagot és a KDRFÜ menedzsmentjének észrevételeit a tanács december végén tárgyalta meg, és ennek alapján - ismét csak teljes ellenzéki és kormánypárti egyetértéssel, ellenszavazat nélkül - úgy döntöttek, felmentik Matisz János ügyvezető igazgatót. Ehhez a döntéshez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyását és beleegyezését adta, egyben hozzájárult ahhoz, hogy március 1-től július végéig dr. Lukovich Tamás és Galina Beáta lássa el megbízottként KDRFÜ ügyvezetői feladatait.

A felügyelő bizottság jogsértéseket és etikai hiányosságokat állapított meg - közölte Hartmann Ferenc, aki maga is tagja a vizsgálatot végző testületnek. Ezek közé sorolta például, hogy az ügyvezetők kikérték az alkalmazottak és Pál Béla telefonjainak híváslistáját anélkül, hogy az érintettek előzetes hozzájárulását beszerezték volna. De előfordult, hogy - közpénzt felhasználva - radardetektort, tetőcsomagtartót vásároltak szolgálati kocsikra, kifizették az autókat vezetők közlekedési bírságát.