Kutyák rövid pórázon

- Az új rendelet nem beszél külön eb- és állattartásról, s külön szabályozza a hobbi állatok tartását  - magyarázza Réfiné Wágner Beatrix, a közterület-felügyelők csoportvezetője, akivel a város határában lévő gyepmesteri telepre tartok.

- Bármennyire is furcsán hangzik, egy ideje nem volt kötelező a kutyák nyakába pórázt tenni, de januártól kollégáim már ezt is számon kérik a gazdáktól. A veszélyes, nagytestű ebeket csak szájkosárral szabad kivinni az utcára. Sőt a gazda zsebében ott kell lennie az oltási könyvnek, továbbá annak a felszerelésnek, amellyel összeszedi kedvence piszkát a földről. Aki ennek a követelménynek nem felel meg, háromtól húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal büntethető.

- Lesznek olyanok a jövőben is, akik leállnak majd vitatkozni velünk, őket feljelentjük szabálysértés miatt. Az ügy végére akkor majd a polgármesteri hivatalban kerül pont, ahol maximum 30 ezer forintra büntethető az illető. Akik azt szeretnék, hogy kutyájuk jókat szaladgáljon, s ne veszélyeztesse mások biztonságát, azoknak fel kell keresnie a város valamelyik kutyafuttatóját, tizenegy közül választhatnak. Ami még a közterületeket illeti: a galambok etetéséért a jövőben már büntetünk, mert mint köztudott, ezek a szárnyasok sokféle betegséget terjesztenek. A rendelet külön kitér a társas- és a lakásszövetkezeti otthonokra is. Az ott élőknek egységesen kell megszavazni, hogy milyen állatot lehet a lakásokban tartani.

Felelősebb gazdira várva

A tapolcai útról lekanyarodva jutunk el a gyepmesteri telepre, amelyet egyesek még ma is sintér telepnek neveznek. Tévesen. Ugyanis itt egyetlen egy ebnek sem oltják ki az életét, sőt ellenkezőleg, gondjukat viselik. Két hétig tartják itt őket, hogy megfigyeljék, veszett-e az állat. Ha igen, oltást kapnak, vagy örökre elaltatja őket az állatorvos.

Amikor a kennelek közelébe érünk, őrületes csaholásba tör ki a társaság, ezzel mint egy jelet adva a szomszédos telken az állatvédők által gondozott társaiknak. (Ők a kiszámíthatatlan viselkedésű, harapós  vagy éppen gyógyíthatatlan ebeket nem veszik át, ám a többiekért mindent megtesznek. )

Gépkocsink alvázáról csöpög a sár, mert az utat nemrég túrták fel.

- Az út minőségén mi nem bosszankodunk, inkább annak örülünk, hogy földkábelen ideérkezett az áram. Már csak fel kell állítani egy-két oszlopot, hogy éjszaka is megvilágíthassuk a telepet - folytatja Réfiné. - Tavaly a vizet sikerült kihoznunk  eddig a tűzoltók töltötték fel a műanyagtartályt , s az összedőlés előtt álló faházat felváltotta egy irodának használt konténer, ahol napközben a telepőr fogadja a kutyásokat. A meglévő hat kennel mellé még az idén ugyanennyit építünk, hogy minden ebnek saját háza legyen, míg nem viszik el őket. Csak az idei beruházás  új kerítés is készül  négymillió forintjába kerül a városnak.

Steitz János, aki nyolc éve látja el megyeszékhelyen a gyepmesteri feladatokat, örül az éjszakai kivilágításnak, mert, ahogy meséli, évente átlag tízszer törnek be a gazdák a telepre, hogy hazavigyék elkóborolt kutyájukat. Egyesek így spórolták meg az őrzés nem túl magas költségét, amely amúgy naponta nettó 350 forintba kerül, a beszállításért 1650 forintot kell fizetni.

- Tavasszal meg ősszel, amikor tüzelnek az ebek, állandóan úton vagyok - mondja Steitz János. - A fiúk képesek a fél várost körbejárni egy kis udvarlásért. Ilyenkor nekik nem számít a magas kerítés sem, barátnőjük kedvéért átugorják, aztán irány a nagyvilág! Emellett a kocsikból kitett kutyusok begyűjtése is az én feladatom, csak úgy, mint az állati tetemek beszállítása az utak mellől. Az elhullott állatokat fémkontérekben tároljuk, amiért a győri fehérjefeldolgozó vállalat munkatársai jönnek el hetente egy alkalommal. Ez is jelentős költséget jelent a városnak, évente több millió forintot.

- Mindig van nálam némi eleség, hogy az otthonról elszökött négylábúakat magamhoz csalogassam, hogy aztán pórázt vagy hurkot dobjak a nyakukba. Van, amelyiket órákon át kell szelídíteni, míg a közelébe enged. Ha viszont azt látom, hogy bármelyik pillanatban képes lenne rám támadni, előveszem a puskát, s belelövök egy altató lövedéket. Persze inkább nyugtató lövedékről kell beszélni, mert elalvásról szó sincs, legfeljebb elkábulásról. Ezért aztán van úgy, hogy még több száz métert kell követnem, hogy betehessem a kocsiba. Nem egyszer hívnak a rendőrök, ha elgázolt kutyát vagy macskát látnak az úton. Legutóbb az erdőbe mentem ki, mert az egyik fához kikötött valaki egy kutyust. Azért akad olyan eset is, hogy idehoznak egy alomnyi kiskutyát kartondobozban.

Általában a gazdák egy-két napon belül érdeklődnek a gyepmesternél - jól ismerik a 30/245-4913-as telefonszámot -, vagy felhívják a közterület-felügyelőket. Egy hölgy egy hónap elteltével jelentkezett, hogy megszökött tőle a vizslája. Kiderült, a türelmi idő lejárta után az eb Budapesten új gazdára talált.

- Tavaly ősszel olyan bejelentés érkezett, hogy a Cholnoky-lakótelepen az egyik kuka mellett egy róka ácsorog, jó lenne, ha elvinném, mert hátha veszett. Tartanak tőle... Azonnal a helyszínre siettem, elővettem a puskámat, s már betöltöttem a kábító lövedéket, amikor észrevettem, hogy még mindig ugyanabban a pózban áll a lompos farkú... Amikor közelebb léptem hozzá, elnevettem magam: egy kitömött rókát tett ki valaki. Persze azért őt is elhoztam, azóta van itt a telepen, hogy másokat is megtréfáljon.