2009.11.21. 05:21
Most nagy a baj
Veszprém - A Hátrányos Helyzetű Fiatalok Egyesülete másodszor rendez jótékonysági gálát a nehéz életkörülmények között élő fiatalok megsegítéséért. Molnár F. Roland Eddig kétszáz Veszprémben élő hátrányos helyzetű fiatallal vette fel a kapcsolatot az egyesület, amit bővíteni szeretnének.
Tavaly a bevételből hetven gyermeknek adtak ajándékot.
- Idén remélem még több hátrányos helyzetű fiatalnak tudunk karácsonyi ajándékot adni. Nagy szükségük van rá - fogalmazott Molnár F. Roland, az egyesület elnöke, az általuk szervezett két jótékonysági rendezvény kapcsán tartott sajtótájékoztatón.
A péntek este rendezett Szekeres Adrien jótékonysági koncertre már napokkal ezelőtt elfogytak a belépők. Ennek és a szombati bálnak a bevételéből fedezi az egyesület a városban élő hátrányos helyzetű gyerekek támogatását, valamint húsz diák prágai utazását.
De ki számít hátrányos helyzetűnek? Vannak-e lehetőségeik, és esélyük életük megváltoztatására?
Évről évre nő a nehezen boldoguló, alapvető gondokkal küzdő családok száma.
Egyre több a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyerek és fiatalkorú, körükben egyre gyakrabban fordul elő öngyilkossági kísérlet. Ellátórendszer van, működik, több jogszabály is rendelkezik a különböző segélyezési formákról. Mégis mindennek ellenére abban minden szakember egyetért: nagy a baj.
Létfenntartási nehézségek. Aggasztó szociális helyzet. Szenvedélybetegség. A szülőknél egyre gyakrabban jelentkező viselkedési és pszichés zavarok. Túl korán, már az általános iskola felső tagozata alatt elkezdett nemi élet, drog- és alkoholfogyasztás. Öngyilkossági kísérletek. Íme, a legtöbbször előforduló problémák. Hiába a működő ellátórendszer, az össztársadalmi problémából egyelőre alig van kiút.
Megoszlanak a vélemények, milyen arányban tudunk a családok problémáiról. A veszprémi adatokból is látszik, van egy széles réteg, amely él az önkormányzatok és a speciális intézmények adta lehetőségekkel, de még mindig vannak, akik szégyellik helyzetüket, és csak akkor kérnek segítséget, amikor már visszafordíthatatlanul nagy a baj: elvesztették lakásukat vagy a szülők súlyos függők. Pedig az önkormányzatokon kívül a védőnők, az óvónők, az iskolai tanárok, a háziorvosok, a rendőrség, a családsegítő központ mind-mind segít, ha kell.
- Évek óta emelkedik a hátrányos helyzetű fiatalok száma, de a nagyobb baj az, hogy egyre rosszabb körülményekkel szembesülünk, egyre kilátástalanabb életsorsokkal.
A problémák szerteágazóak és rendszerint összefüggnek, egyik körülmény hozza magával a másikat. A legnagyobb probléma, hogy ezekben a családokban rossz mintát kapnak a gyerekek. Hibás életvezetési és családmodellt, mintát a deviáns magatartásra, a szenvedélybetegségekre, a bűnözésre - vélekedik Horváthné Kecskés Diána, a veszprémi családsegítő szolgálat igazgatója.
Az intézmény, amely a tervek szerint hamarosan együttműködési megállapodást köt a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Egyesületével, jelenleg ezerkétszáz gyermekkel és nagykorúval tartja a kapcsolatot, a tapasztalat szerint többségük, ha időszakosan ki is kerül az ellátórendszerből, idővel esetenként más problémával újra jelentkezik.
Hátrányos helyzetű gyermek az, aki a családi körülményei és szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetűek azok, akiket tartós nevelésbe vettek, illetve a törvényes felügyeletüket ellátó szülő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel - szól a közoktatási törvény.
A helyzet kezelésére az önkormányzatok állami felhatalmazást és támogatást is kapnak, amely révén számos kedvezményt nyújtanak az érintetteknek.
A családbarát önkormányzat díjat kapó veszprémi városvezetés például a kötelező ellátási feladatok mellett több önként vállalt, saját költségvetésből finanszírozott segélyezési formát is működtet. Ezenfelül több magánszemély, iskola, egyházi és civil szervezet ad rendszeres adományt a hátrányos helyzetűeknek.
*
Megnyerték a lottóötöst
Néhány hónapja jelent meg riport a lapban Annáról. Akkor a családok átmeneti otthonában egy háromszor négy méteres szobában lakott, enyhén értelmi fogyatékos, rokkantnyugdíjas férjével és beteg, négyéves, szellemileg korlátolt kislányával.
Anna, aki látóideg-sorvadása miatt 67 százalékos rokkant, és évek óta nem kapott munkát, akkor így fogalmazott: Ötvennégyezer forintból élünk, és ebben már az ombudsman közbenjárása is benne van. Nem kell ragozni, ez semmire sem elég. Az égvilágon semmi esélyünk sincs, nincs innen kiút.
Akkor jobbára csak a csodában bíztak, és abban, hogy valamiképp el tudják kerülni lányuk állami gondozásba adását. Azóta Annáék több szervezet közreműködésének köszönhetően a Csömörön működő sérült családok intézményében, egy apartmanlakásban laknak. Az év elején kérdésünkre Anna még úgy fogalmazott, ez lenne számukra a lottóötös.
*
Hátrányos helyzetű. Az utóbbi évek egyik sokat használt kifejezése. Koptatjuk rendesen, leegyszerűsítünk erre a fogalomra, miközben csak sejtéseink vannak a mögötte húzódó ezernyi árnyalatról.
Egy jelenség, amelyről napokig lehet konferenciázni, amely hálás terepe a hangzatos beszédeknek, aztán körülbelül ennyi. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek tettek.
Vannak intézkedések, nem is kevés, rendszeres anyagi juttatástól kezdve ingyen tankönyvön át étkezési támogatásig.
Vannak intézmények is, köztük olyanok, amelyek az ott dolgozók lelkiismeretes munkája révén valódi segítséget nyújtanak, s vannak hivatalok is, amelyek hol jobban, hol rosszabbul, de teszik a dolgukat. Mindez azonban valahogy nem áll össze rendszerré.
A kérdésekre nincsenek válaszok, a válsághelyzetekre nincsenek életszerű megoldások, csak időnyerés van.
Hibás életvezetési és családmodellt, deviáns mintákat kapnak a gyerekek útravalóul Süteményosztás Veszprémben, a Családok Átmeneti Otthonában. Rendszeresek az adományosztások is az intézményben Körösparti Beatrix, infografika: Glogovcsán Nikola