Ismét megnyitja kapuit a felújított Latinovits Zoltán Játékszín

Stúdiószínház létrehozása már az 1970-es években igény volt. A közönség egy rétege szeretett volna a megszokottól, a konvencionálistól eltérő darabokat színpadon látni, olyanokat, melyekkel nem lehetett a nagyszínpadon kísérletezni. A színház akkori igazgatói - előbb Pétervári István, majd Hegyeshalmi László -, játszóhelyet kerestek az újfajta törekvéseknek, egy régi asztalosműhelyből kamaraszínház vált. 1977. március 26-án Gyurkó László Az egész élet című játékának előadásával megnyílt a Petőfi Játékszín.

Az új játszóhely kortárs magyar és külföldi darabokat mutatott be. A színház rekonstrukciójának idején ideiglenes játszóhelyeken valósultak meg a kamaraszínházi produkciók. 1988 novemberére a Petőfi Színház épületével együtt újjáalakult a színészház épülete, annak udvarán épült fel a játékszín, bejárata egy faragott székelykapu, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeinek ajándéka. A kamaraszínház 1991-ben vette fel Latinovits Zoltán nevét, emléket állítva ezzel a művész veszprémi színészi és rendezői tevékenységének. A játékszín intim terében izgalmas, új darabokat vitt színre megújuló színházi nyelven. A színészkirály 1971 és 1973 között két éven át volt a Petőfi Színház társulatának tagja. Eljátszotta Illyés Gyula Különcében Teleki szerepét, Miller Az ügynök halála című darabjában ő formálta meg Willy Lomant. Latinovits itt rendezte Németh László Győzelem című darabját és Gorkij Kispolgárok című drámáját.

A játékszín az 1980-as években még főként a magyar társadalom és közélet aktuális problémáival foglalkozó szövegek kerültek a nézők elé, később már megjelentek a külföldi kortársak, melyek a mai ember kultúrájának, létezésének kérdéseit feszegették. Hegyeshalmi László, a Petőfi Színház korábbi igazgatója (1981-1991) úgy emlékszik a kezdetekre, a kamaraszínház létrejöttét lengyel példa inspirálta: az 1970-es években a Petőfi Színház szoros kapcsolatot ápolt a lengyelországi Jelena Gora-i intézménnyel, a stúdiószínház vagy szobaszínház létének jelentőségét ott ismerték fel; a lengyel színház által szervezett őszi fesztiválokon kitűnő darabok, világhírű rendezők vettek részt. Az első stúdiót egy asztalosműhelyből alakították ki. A színház rekontrukciójának idején - amíg a társulat az akkori Dimitrov művelődési központban játszott - a stúdiószínházi előadásokat különböző helyszíneken, például a Séd mozi kamaratermében vagy a volt Államigazgatási Főiskola pincéjében, mutatták be. Amikor elkészült a színház épülete és újjáalakult a színészház, itt nyílt meg a játékszín.

Egy napon, 1988. október 13-án tartottak két premiert: Sík Sándor István király című drámájának bemutatóját a nagyszínházban, Pilinszky János Élőképek című játékát a játékszínben.

Hegyeshalmi László - aki kiemeli Pétervári István szerepét is - szerint a színészi műhelymunka szempontjából, a művészi ambíciók kielégítése miatt nagyon fontos a stúdiószínház léte. A nagyszínpadi produkciók szélesebb rétegigényt céloznak meg, de szükséges egy szűkebb közönségigényt is kielégíteni. Akkoriban a nagyszínházban évadonként 8-10 bemutatót,a játékszínben 2-3 premiert tartottak.

- Büszke vagyok az indulásra, Pilinszky Élőképek című előadása nagy szakmai sikert hozott - mondja Vándorfi László, a Petőfi Színház korábbi igazgatója (1991-2000), a Pannon Várszínház igazgatója.

- A játékszín az 1990-es évek közepén érte el a csúcspontját, kezdetben három, később öt előadás szerveztünk egy bérletbe, 1200 bérletesünk volt. Szép időszak volt, világirodalmi műveket játszottunk, magyar ősbemutatókat tartottunk, a fiatalok az előadásokban vizsgáztak - a fiúk a Tanár úr kérem címűben, a lányok a Bernarda Alba háza címűben - váltak színművészekké. Abban az intim közegben egészen másképp kell játszani, mint a nagyszínpadon, a néző ott ül a színész előtt, látja minden rezdülését. Stúdiószínházra ma is van igény, a Pannon Várszínház ezért is szervez játékszíni előadásokat játszóhelyén, a Séd filmszínházban.

Egy vidéki színház életében elengedhetetlen a stúdiószínház, amely a kísérletezés és a műhelymunka helyszíne, közli Kolti Helga színművész, a Petőfi Színház korábbi igazgatója (2000-2005). A bevételorientáltság miatt a nagyszínpadon népszerű és populárisabb előadásokat hoztak létre.

- A gazdasági megszorítások miatt mindig napirenden volt a játékszín bezárása, de én közöltem, hogy ebben nem vagyok partner. Ez egyet jelentene a társulat művészi fejlődésének halálos ítéletével. A színészek szakmai fejlődése, művészi kiteljesedése szempontjából elengedhetetlen a játékszín, ezért is hallottam nagy örömmel, hogy újra van lehetőség azt megnyitni. A művészet, a színházművészet nem szolgáltatás, nem szórakoztatóipari szolgáltatás. A színháznak folyamatosan meg kell újulni, ezt megkövetelik az aktuális kérdések. A játékszín  bár kikezdte az idő vasfoga  kiváló játéktér, nemzetközi és hazai vendégjátékok fogadására alkalmas. Annak idején próbahelyszínként is üzemelt, megkönnyítve ezzel a nagyszínpadi munkát. A színháznak volt egy - elsősorban értelmiségiekből, egyetemistákból, főként színháztörténész hallgatókból álló - törzsközönsége, ezt is komoly eredménynek tartom.

- Ott voltam a Latinovits Zoltán Játékszín indulásánál, Mrozek Mulatságát - Gáspár Sándorral, Dörner Györggyel, Bán Jánossal  - az első évadban tűzte műsorra színház - mondja Eperjes Károly, a Petőfi Színház művészeti tanácsadója. - Nagyon tiszteltem Latinovits Zoltánt, Bujtor Istvánnal való kapcsolatomban is ő volt a kiindulási pont. Pista lelkesen készült a játékszín felújítására, ami teljesen az ő szájíze szerint készült el. Kérte a véleményemet, de azt mondtam, úgy lesz jó, ahogy azt te gondolod. Megnyithattuk volna előbb is, de vártuk, hogy Pista felépül a betegségéből; sajnos, a játékszín nyitását ő már nem érhette meg. Egy kamaraszínház fenntartása mindig költségesebb, mi megpróbáljuk a két színházat együtt működtetni.

A stúdiószínházban egy vagy pár szereplős kamaradarabokat mutatnak be  előbb olyan vendégjátékokat, melyek felkeltik a közönség figyelmét, később önálló esttel, előadásokkal a veszprémi társulat tagjai is színpadra lépnek.

Vargabetűk címmel nagyszabású felolvasó színpadi műsorsorozat indul, melynek házigazdája Varga Róbert újságíró. Romhányi, a rímhányó címmel az első estet december 8-án, kedden tartják, Romhányi József írásait bemutatva, a díszvendég Geszti Péter.

A színházművészet nem szórakoztatóipar. A színháznak folyamatosan meg kell újulni, megkövetelik az aktuális kérdésekAz újonnan nyíló Latinovits játékszín ebben a hónapban három különleges estre várja a nézőket. November 13-án látható A pulóvergyűjtő, Gáspár Sándor és Kerekes Éva előadásában, november 18-án Rátóti Zoltán önálló estje, Háy János A bogyósgyümölcskertész fia címmel. Nem bánok semmit sem címmel Edith Piaf életét ismerhetjük meg a Vörösmarty Színház előadásában, amiben Váradi Eszter Sára és Keller János játszik.A Latinovits Zoltán Játékszínben mindig teltházal mentek a produkciók, volt olyan bemutató, ami több mint ötven előadást ért meg. Az utolsó premiert 2007. április 13-án tartották, saját produkcióként a Kék veréb című zenés játékot tűzte műsorára a színház. Azóta egy-egy meghívott előadásnak, koncertnek és bábszínházi produkciónak adott otthont ez a játéktér, a teljes megújulásig mostanáig kellett várni. A játékszín hétfőn nyitja kapuit.