2009.10.22. 15:16
Felavatták Egry József mellszobrát Zánkán
Zánka - Felavatták Egry Józsefnek, a "Balaton festőjének" bronz mellszobrát - Cséri Lajos budapesti szobrászművész alkotását - csütörtökön Zánkán, a Gyermek és Ifjúsági Centrumban.
A központ területén található Egry József Szakközépiskola és Kollégium előtti téren Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Bogó Ágnes, a Gyermek és Ifjúsági Centrum igazgatója leplezték le Egry József mellszobrát, amelynél az iskola diákjai elhelyezték az emlékezés virágait.
Cséri Lajos igen nehéz feladatra vállalkozott, mert egy hihetetlenül nagy ívű művészpályát befutó festőnek állított emléket a portréval - hangsúlyozta az avató ünnepségen Bereczky Loránd, megjegyezve, hogy Egry József nagysága már "megfogott" néhány alkotót, köztük például Borsos Miklóst is.
Cséri Lajos nagy művészi erénye, hogy egy "gyermeklelkűen tiszta szobrász", aki hozza magával a világra való rácsodálkozás minden örömét. Noha komoly megpróbáltatások elé állította az élet, sosem vesztette el a derűjét és művészi tisztaságát - méltatta a szobor alkotóját Bereczky Loránd, kiemelve, hogy a portrén is a bölcs, a kiegyensúlyozott, s a világot minden megpróbáltatása ellenére is szeretni tudó művészt fedezhetjük fel.
A főigazgató szerint Egry József és Cséri Lajos művészete egyaránt azt sugallja, hogy mindenkinek, aki az emberek felé fordul, a szolgálat a kötelessége.
Bogó Ágnes az ünnepségen emlékeztetett arra, hogy amikor 1996-ban megalapították a központ területén lévő középiskolát, egyértelmű volt számukra, hogy Egry Józsefről, a "Balaton festőjéről" nevezik el.
Az igazgató az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertek támogatást, s összesen 3 millió forintból sikerült "kihozniuk" a műalkotást. Bogó Ágnes hangsúlyozta, hogy a művész nem kért honoráriumot, csak az anyagköltségeket kellett megfizetniük.
Egry József (1883-1951) a budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1906-1908 között Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt.
Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta. 1918-tól rövid megszakításokkal a Balatonnál élt, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajon, és számtalan aspektusban és napszakban festette meg a Balatont. Az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is festett.
1922-ben Budapesten, 1928-ban Berlinben és Drezdában volt kiállítása. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Emlékmúzeumát egykori műtermének helyén, Badacsonyban 1973-ban nyitották meg. Halála után alkotásai több kiállításon, így az 1957-es brüsszeli világkiállításon is sikert arattak.