Tisztázatlan célok és eredmények - ÁSZ-vizsgálat a lakástámogatási rendszerről

A múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyag szerint az elmúlt nyolc évben kormányzati, parlamenti döntések alapján összesen 1469 milliárd forintot költöttek a közös pénzünkből lakáscélú kiadásokra, de ma igazán még azt sem lehet tudni, hogy a 207 ezer darabos lakásállomány növekedésnek mekkora hányada valósult meg a 404 ezer támogatott lakáshitel segítségével. 

Annyit biztosra vehetünk, hogy a támogatott hitelállomány dinamikus emelkedése 10-15 évre meghatározta a költségvetés lakástámogatási kiadásait. 

Amíg a kamattámogatások 2000-ben a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,1 százalékát tették ki, 2005-ben a 0,8 százalékára emelkedtek, de még tavaly is 0,7 százalékos volt az arányuk.

Az 1990-es években a lakások építése és forgalmazása területén piaci körülmények alakultak ki, a hitelezés részaránya az új építések finanszírozásában 10 százalék alá süllyedt. 2000-ben fordulat következett be azzal, hogy az Orbán-kormány kamatkedvezményt biztosított új lakás építéséhez, illetve vásárlásához, majd 2001-ben kibővítette a jogosultak körét. 

Az ÁSZ szerint a lakástámogatási rendszer teljes körű és számszerűsített céljait tartalmazó lakás program nem készült, működését, a megtett intézkedések, változtatások hatásait átfogóan nem értékelték.
 
Az intézkedések 2000-2004. között a lakásépítések számának emelkedését eredményezték, az államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett. 

Ekkor a lakáscélú költségvetési kiadások ugrásszerű megnövekedése miatt a Medgyessy-kormány szigorította, illetve csökkentette az állami támogatásokat. 

A lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás alapjának és mértékének változása miatt megnőtt az ügyfél által fizetendő kamat. Ettől azt is remélték, hogy szűkül a hitelintézeti kamatkülönbözet. A konkrét cél teljesült, de a hitelintézetek a hitelkamatok csökkenését a költségek és díjak emelésével kompenzálták. 
 
Az ÁSZ szerint a 2004-től változatlan kamattámogatási rendszer érdemben nem nyújt támogatási lehetőséget azoknak az új lakást vásárolni és építeni akaró házasoknak és gyermeket nevelőknek, akik enélkül nem rendelkeznek megfelelő önerővel. A rendszer az alacsonyabb költségű, de nagyobb kockázatú devizahitelekkel előretörését eredményezte.
 
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján az ÁSZ többek között azt javasolja a kormánynak, hogy határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról; vizsgálja felül a devizában történő hitelnyújtáshoz kapcsolódó jövőbeni állami kezességvállalás indokoltságát; írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő által végzett kötelező auditálását; kezdeményezze a banki hitelezési tevékenységgel kapcsolatos szorosabb állami felügyeletet és a hitelezéssel együtt járó kockázatoknak a lakossággal való hatékonyabb megismertetését; követelje meg a pályázati típusú támogatások lebonyolításának ütemezett, átlátható és dokumentált végrehajtását, valamint a programok hasznosulásának rendszeres értékelését.
 
(Illusztráció: archív)