A Balaton múltja, jövője - Miért pusztultak az angolnák?

Lovas - A Balaton múltjáról, jelenéről, vízpótlásról, nádasokról, angolnapusztulásról esett szó többek között a Lovasi Esték rendezvénysorozat legutóbbi előadásán, melyet dr. Padisák Judit, a Pannon Egyetem Analitikai, Környezettudományi és Limnológiai Intézetének vezetője tartott.

Kiss Nikolett

Rendkívüli mértékben változott a tó területe a mintegy 12 ezer éves létezése során, előfordult az is, hogy a jelenlegi ötszöröse volt a tó medre - elevenítette fel a fiatalnak számító magyar tenger kezdeteit dr. Padisák Judit. 


Az első Sió-zsilipet a rómaiak építették, akkor teljesen hasonló volt a víz szintje, mint a mostani


A vízszint is jelentősen ingadozott, a tó soha nem száradt ki teljesen, de érdekes, hogy például az avar-frank háborúk, a tatárjárás és a török idők idején nagyon magas volt a vízszint. 

Történészek kutatták az okokat, és azt valószínűsítik, hogy az emberek elzárták a mocsarakat. Az első Sió-zsilipet egyébként még a rómaiak építették, akkor teljesen hasonló volt a víz szintje, mint a mostani, az 1863-ban épített zsilip idején. 

Ma gyakorlatilag állandó a Balaton vízszintje, csak kicsi az ingadozás. A tó felszínére évente 61 centiméternyi csapadék  esik, a vízgyűjtőről 89 centiméter a hozzáfolyás, a párolgással 90 centiméter veszik el, az öntözési vízkivétel viszont csupán évi egy-öt millimétert jelent. 

A tó vízmérlegét alapvetően a tóra és a vízgyűjtőjére hulló csapadék mennyisége határozza meg.  

A szakember elmondta azt is: a  négy-öt évvel ezelőtti nagyon alacsony vízállást nem lehet a globális klímaváltozásra fogni, mert ezt a Zala vízgyűjtőjét érintő csapadékhiány okozta. 

Dr. Padisák Judit szólt arról is, hogy a tó természetes partjának nagy részét a '60-as években kibetonozták, ezzel megszüntették a tó szárazföldi ökoszisztémákhoz való természetes kapcsolódását. 


Az alacsony vízállás jót tett a nádasoknak és a hínarasoknak is
(Illusztráció: Gáspár Gábor)


Többek között ez is okozta a nádasok pusztulását, amely csak ott él meg, ahol hosszan tartó természetes vízszakasz található, mint például Paloznaknál. 

A néhány évvel ezelőtti  alacsony vízállás egyébként nagyon jót tett a nádasok regenerálódásának és a hínarasoknak is. Utóbbiból sajnos kevés van, pedig ívóhely és a halivadékok búvóhelye is. 

A '60-as években telepített angolnákkal kapcsolatban elmondta: a természetes ragadozóhalak táplálékkonkurense. 

A '90-es években tapasztalt tömeges pusztulásának sok oka van, többek között az, hogy érzékenyebb volt a szúnyogirtáshoz akkor használt vegyszerre, elkapta őket egy kopoltyúféreg-fertőzés, valamint a Sió-csatorna hosszas zárva tartása következtében nem találtak nyitott utat az ívóhelyük, a Sargasso-tenger felé.  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!