Életmódja volt a természetjárás és a honismeret

Simon Ágostonné,  Terike, két évvel ezelőtt elhunyt férjét, Simon Ágostont kiséri tovább az égi turistautakon. A  fiatal utánpótlás támogatójaként, természetjárás nagyasszonyaként tartjuk számon földi misszióját. 87 éves korában hunyt el Veszprémben.

Simon Ágostonné Hegedűs Terézia kivándorló szülők gyermekeként 1929-ben született Bián, a mai Biatorbágy településen. Viszontagságos gyermek –és ifjúkora állandó költözéssel, vándorlásokkal telt, éltek Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, majd újra magyar honban, Tiszakarádon, Sárospatakon, Törökbálinton. 1950-ben, tanulmányai és munkája révén került Veszprémbe. 1954 –től kapcsolódott bele az akkoriban a vállaltoknál létrehozott helyi természetjáró szakosztály munkájába.  A mára már nem létező NEVIKI-ben (Nehézvegyipari Kutató intézet) akkori munkatársa, majd férje, Simon Ágoston, a későbbi szakosztályvezető és civil szervezeti elnök mellett kezdte el hosszú, több mint fél évszázados természetjáró tevékenységét. A frissen alakult vállalati szerveződésben Laczai Péter első szakosztályvezető kíséretében először még fiatal, érdeklődő turistaként működött közre, később már vezetőségi feladatokat látott el és aktívan segítette a frissen megalakult közösség munkáját.

Természetjáró és honismereti tevékenysége 57 éven keresztül meghatározta Veszprém és a megye, a régió turistaszemléletét. Szoros szakmai és baráti kapcsolatokat ápolt a szomszédos megyék természetbarát szövetségeivel és azok elődszervezeteivel. Valamennyi honismereti, helyismereti, és turistairodalmi kutatásokban, értékőrző tanulmányok gyűjtésében, összeállításában vett részt, vezetőségi tagja, később elnöke lett a Veszprém megyei Kék Túra Bizottságnak. Az 1950-es években a Veszprémi Vegyipari Egyetemmel szoros együttműködésben funkcionáltak, férje vezetése és kezdeményezésére beindultak a szakosztályi minősítések, túramozgalmak. 1951-es társadalmi átszervezések után Terike számított hivatalosan is az első női túraútvonal festőnek: amíg a természetjárás és az idegenforgalmi turizmus egy központi hálózatban szerveződött, a Bakonyi és Balaton-felvidéki idegenforgalmi eligazító és útjelző-táblák kihelyezésében is aktívan közreműködött. Asszisztense volt házastársa elnöki munkájának, a sikeres tevékenységüknek köszönhetően az akkor még Bakony Vegyész néven ismert vállalati szakosztályuk tagszáma fokozatosan elérte a 300 főt. Férje oldalán évtizedekig segítette a gazdasági, szervezési feladatokat, nemzetközi teljesítménytúrák létrehozásával emelte magasra a később civil szervezetté alakult Bakony Természetbarát Egyesület országos és nemzetközi hírnevét. Szakmai összejövetelekre, klubnapokra,jeles vendégeket, utazókat, előadókat hívott, akikkel színesítették a természetjárók közösségi életének nívóját. Több évtizedes munkája elismeréseként 1978-ban aranyjelvényes túravezetői minősítésben részesült, 1990-ben a Természetjárás fejlesztéséért bronz fokozatát, egy évtized múlva, 2000-ben az arany fokozatát vehette át Dobogókőn. E mellett számos elismerés, kitüntetés birtokosai voltak közösen férjével. Simon Ágostonné sporttárs a Magyar Természetjáró Szövetség „Örökös Tag” elismerésében is részesült. Gondosan archivált kéziratai, kutatási jegyzékei, a magyar természetjárás irodalmának és turistatörténetének több évtizedes fejlődését is szolgálta. Veszprémben a Szent Margit templomban gyászszertartást követően szűk családi körben férje és egykori sporttársa mellé helyezik örök nyugalomra július 11.-én.

A veszprémi, megyei és az országos turistatársadalom mély együttérzéssel búcsúzik:

Isten nyugosztalja immár mindkettőjüket az égi vándorutakon!

Simon Ágostonné Hegedűs Terézia  (1929-2017)