Mentőöv: csak ésszerű keretek között

A jelenlegi törekvések szerint véglegesen lezárul a következő hónapokban az ingatlanfedezettel rendelkező devizahitelek korszaka, a bankszektor és a kormányzat intenzíven dolgozik a megoldáson. A Bankmonitor.hu általános banki kérdéseket középpontba állító kutatása is erre a kérdéskörre, napjaink egyik legégetőbb témájára fókuszált. A reprezentatív felmérés két legfontosabb eredménye: egyrészt a mentőcsomagot a lakosság többsége ésszerű keretek között tartaná célszerűnek, és nem bármi áron , másrészt az adósmentés költségének viselését a válaszadók több mint 80 százaléka megosztott formában tudná elfogadni.

A kutatás külön vizsgálta a jelenleg fizetési nehézséggel küzdő jelzáloghitelesek véleményét is.

A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles mentőcsomag kapcsán, és elsősorban egy, az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Bankmonitor.hu ezer ember megkérdezésével készített reprezentatív felméréséből. Ugyan a válaszadók túlnyomó többsége támogatja a devizahitelesek bizonyos formában történő megsegítését, a beavatkozás mértékéről már megoszlanak a vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válasz-adók többsége, 53 százaléka szerint viszont ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, kilenc százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.

A kutatásból kiderül, még a fizetési nehézséggel küzdő adósok többsége sem támogatná a bajba jutottak feltétel nélküli megsegítését: 58 százalékuk csak egy ésszerű keretek között kialakított, vagy éppen a leginkább rászorulókat megcélzó csomagot támogatna. Kérdés, hogy ki viselje az ezzel járó költségeket, és hogy milyen mértékű állami szerepvállalásra lenne szükség. A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak és az államnak egyaránt ki kell vennie részét a teherviselésből, 20 százalék szerint a terheket a bankoknak és az államnak közösen szükséges viselnie (az adósok nélkül). Mindössze 16 százalék azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának, a teljes mértékben állami finanszírozást pedig csak az emberek egy százaléka támogatná.

„Figyelemre méltó, hogy a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők közel fele, 48 százaléka is a bankok, az állam és az adós közötti tehermegosztást látja indokoltnak. További 40 százalék szerint csak a bankszektornak és az államnak kell viselni a költségeket, és mindössze egy erős kisebbség, 11 százalék véli úgy, hogy kizárólag a bankoknak kell állniuk az adósmentés terheit” – mutatott rá Sándor- fi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.

A kutatás második része azt vizsgálta, hogy az emberek számára melyek lennének a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, és hogy hol helyezkedik el ebben a rangsorban a devizahitelesek megmentése. A többség szerint a munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a fő prioritás. Érdekes. még a jelenleg fizetési gondokkal küzdők esetében is csak 15 százalék azok aránya, akik az adósmentést tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.

Kevesebben, mint gondolnánk

A felmérés egy meglepő adatra is felhívja a figyelmet. A magyar lakosság ma jelentősen túlbecsüli a devizahitelek elterjedtségét: a devizahitellel rendelkező családok arányát 31 százalékra becsülik a valós 13 százalékkal szemben. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az emberek többsége úgy is a mérsékeltebb, tehermegosztásos mentőcsomagot támogat-ja, hogy az érintettek számát a valós adat közel háromszorosára becsüli.