OGY - A választási regisztrációt lehetővé tevő alkotmánymódosítás a Ház előtt

A rászorultak dekódert kaphatnak a kulturális bizottság által támogatott módosítás értelmében

A digitális átállással és az elektronikus hírközléssel összefüggő törvénymódosítások a többi közt azt biztosítják, hogy egyetlen háztartás sem maradjon televízió nélkül, az átállást követően sem - mondta Menczer Erzsébet (Fidesz) előterjesztő az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának hétfői ülésén.

A testület kormánypárti, valamint a Jobbik által biztosított többséggel támogatta a Rogán Antal és Cser-Palkovics András fideszes képviselők által is jegyzett előterjesztést.
   
A módosítás tiltani fogja a hírközlési szolgáltatóknak, hogy díjat számítsanak fel a sárga csekkes befizetések után.
  
Menczer Erzsébet közölte azt is, hogy 573 ezer háztartásban még mindig kizárólag analóg sugárzású televíziót néznek, közöttük pedig sokan élnek nehéz helyzetbe, így nem tudnának új tévékészüléket vásárolni. Az állam az érintettek számára ezért ingyenesen biztosít majd úgynevezett set-top boxokat(dekódereket), vagyis olyan készülékeket, amelyek a digitális vételt teszik lehetővé. Az érintettek körének felmérésében a statisztikai hivatal, valamint a járási hivatalok is a hatóság segítségére lesznek.
  
Cser-Palkovics András módosítás fogyasztóvédelmi szempontjait hangsúlyozta. Közölte: az előterjesztés erősíti az előfizetők jogait az által, hogy pontosítja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait is és megakadályozza, hogy a szolgáltatók a kétoldalú szerződésmódosítás költségeit a fogyasztókra terheljék.
   
Karácsony Gergely (LMP) a jogállam kijátszásának tartotta a javaslat azon elemét, amely szerint az állami mobilszolgáltatóval kapcsolatos bírósági döntés felülvizsgálatának lehetősége a Kúriához kerülne. Mint mondta, egyetlen olyan kérdéskör létezik, amelyben kizárólag egyfokú bírósági felülvizsgálatra van mód, ezek a választással kapcsolatosak, vagyis nem közigazgatási ügyek, mint a mobilfrekvencia-pályáztatás.

Cser-Palkovics András erre úgy reagált: a változtatásra azért van szükség, mert a frekvenciarészek kiemelt társadalmi és pénzügyi érdeket képviselnek, értékük több tízmilliárd forintos, így az ügyek speciális szakértelmet és eljárásrendet igényelnek.
   
Novák Előd (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy pártja a digitális átállást, valamint az állami mobilszolgáltató létrejöttét is helyesli, így támogatja az előterjesztést.

Az alkotmányügyi bizottság támogatta a boríték nélküli szavazást, felvetődött a többes jelölés felülvizsgálata

Támogatták a képviselők a boríték nélküli szavazásról szóló módosító javaslatokat az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén, amelyen a választási eljárás kapcsán felvetetődött a többes jelölés rendszerének esetleges felülvizsgálata is.

A boríték mellőzéséről szóló javaslatot fideszes, LMP-s és jobbikos képviselők egyaránt megfogalmaztak a választási eljárásról szóló előterjesztéshez, a módosítókról két körben döntöttek. A bizottság kormánypárti többsége először támogatta azt fideszes indítványt, amely törölné azt a kitételt, hogy a szavazást követően a választópolgár borítékba teszi a szavazólapot. Ezt a választási eljárási törvényjavaslatot előterjesztő fideszes és KDNP-s képviselők nevében nyilatkozó Vitányi István támogatta, a kormány képviselője azonban nem.
   
Ezt követően egyhangúlag támogatta a bizottság - valamint a kormány is - azt a Fidesz, az LMP és a Jobbik által is megfogalmazott javaslatot, amely törölné azt a megkötést, hogy csak a borítékba tett szavazólap érvényes.
   
Nem támogatta ugyanakkor a bizottság azt a jobbikos módosító indítványt, amely megszüntetné, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhasson. A kormánypárti képviselők tartózkodtak a szavazáskor, ugyanakkor a vitában több kormánypárti képviselő beszélt a többes jelölés rendszerének esetleges felülvizsgálatáról.
   
Az MSZP-s Bárándy Gergely felvetette: visszaélésekre adhat lehetőséget a többes jelölés és a jelölteknek járó állami támogatás, hiszen ha "200 leleményes egyetemista" összefog, és egymást ajánlja, akkor egy szavazókörben 200 jelölt indulhat és veheti fel az állami támogatást.
   
A fideszes Gulyás Gergely úgy foglalt állást, hogy a jelöltállításnak és a jelöltek állami finanszírozásának ez a rendszere együtt nem működőképes. Ugyanakkor rámutatott: a többes jelölés lehetőségét az a praktikus szempont indokolta, hogy a kopogtatócédula megszűnésével a választási eljárásban közreműködő szervezeteket rendkívüli nehézség elé állítaná, ha ellenőrizni kellene, hogy mindenki egy személyt jelölt-e. Lehet, hogy a többes jelölést nem kell összekötni a finanszírozás rendszerével, vagy lehet, hogy a 200 aláírás túl kevés - mondta.
   
A fideszes Turi-Kovács Béla életképtelennek nevezte a többes jelölés rendszerét, szerinte ez "melegágya" lesz annak, hogy bárki el tudjon indulni a választásokon. Jelezte, a frakciófegyelem okán tartózkodik a szavazáskor, de szerinte ez a szabályozás senkinek nem használ.
   
A KDNP-s Salamon László úgy vélte: az eredeti javaslathoz valamilyen formában szükséges hozzányúlni, hogy ne lehessen ezzel a lehetőséggel visszaélni, de szerinte nem az az egyetlen megoldás, hogy ragaszkodnak az egy jelölt ajánlásához.   
   
Az alkotmányügyi bizottság nem tárgyalta az MSZP-s Szanyi Tibor ironizáló módosító indítványait, mert azokat Kövér László visszautasította. Az alkotmányügyi bizottság múlt héten fogadott el általános érvényű állásfoglalást arról, hogy a házelnöknek joga és kötelessége visszautasítani a "nyilvánvalóan komolytalan és sértő tartalmú" törvényjavaslatokat vagy más parlamenti indítványokat.

A kulturális bizottság elfogadta médiahatóság 2011-es beszámolóit

A kiskorúak védelméről szóló médiaszabályozás beváltotta a reményeket, a legnagyobb televíziók és rádiók normakövetőkké váltak - mondta Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának hétfői budapesti ülésén.

A bizottság a médiatanács 2011-es munkájáról szóló beszámolót hallgatta meg, valamint a hatóság tavalyi, hírközlési tevékenységéről szóló jelentést, amelyeket kormánypárti többséggel elfogadtak a képviselők. Ugyancsak elfogadták az NMHH és a médiatanács tavalyi zárszámadását.
   
A jobbikos Pörzse Sándor a média kiegyensúlyozottságának felügyeletére kérdezett rá, míg az LMP-s Karácsony Gergely a helyi rádiós frekvenciák pályáztatási és szerződésmódosítási gyakorlatára, az Axel-Springer, valamint a Ringier fúzióját elutasító döntésre, és arra is választ vár: mikor fogja a hatóság a Klubrádiót érintő bírósági döntéseket végrehajtani.
   
Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke a fogyatékkal élők számára is akadálymentesített műsorok gyakorlatára, a magyar zenei kvóták teljesülésére és a médiatanács támogatási gyakorlatára kérdezett rá, emellett a kiskorúak védelméről szóló törvényi előírás megvalósulására.
   
Kollarik Tamás közölte: a kiegyensúlyozottsági ügyekben minden esetben a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el, a feladatuk ebben az esetben a közügyekben releváns információk kiegyensúlyozott bemutatásának védelme. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdések nem kérhetők számon a médiatanácson.
   
Elmondta azt is, hogy a közmédiumok és a jelentősebb médiaszolgáltatók 2015-re lesznek teljes egészében akadálymentesítettek. A filmtámogatásokról szólva közölte: összesen 340 millió forintot osztottak szét tavaly animációs, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek támogatására. A magyar zenei kvótákkal kapcsolatban ismertette, hogy decemberre készül el az a szoftver, amely a rádiókat és a hatóságot is segíti a magyar zeneszámok arányának mérésében.
   
Auer János, a médiatanács másik tagja az Axel-Springer és a Ringier fúziójának elutasítását azzal indokolta: a hatóság szerint releváns piacon olyan médiamonopólium kialakulását eredményezte volna a fúzió, amely sértette volna a plurális tájékoztatás kívánalmát.
   
A Klubrádióval kapcsolatban úgy fogalmazott: a legutóbbi bírósági döntés írásos változatát még nem kapta meg a hatóság, a további lépésekről majd ezt követően dönt a testület.
   
Andrássy György, az NMHH főosztályvezetője közölte: egy vidéki rádiós frekvenciáról szóló szerződés módosításakor minden esetben megvizsgálják, hogy az változtatna-e az eredeti pályázatok elbírálási sorrendjén. Mint mondta, a Lánchíd Rádió úgy módosíthatta vidéki szerződéseit, hogy a hálózatba kapcsolódás után is biztosította helyi tartalmak sugárzását az öt vidéki frekvenciáján.
   
A hírközlési tevékenységről szóló beszámolóban Beke Nándor szabályozási igazgató elmondta, hogy 2011-ben tovább csökkent a vezetékes telefonnal rendelkezők száma, miközben növekedett a mobiltelefonosoké. Mint mondta, már csak minden nyolcadik háztartásról mondható el, hogy nem rendelkezik mobiltelefonnal. Fokozatosan bővült az internetpiac is, különösen a mobilinternet-előfizetések száma növekedett.
   
Az NMHH és a médiatanács tavalyi zárszámadását ismertetve Baross Gyula, az NMHH igazgató-helyettese azt közölte, hogy a hatóság 22,3 százalékkal teljesítette túl bevételeit, kiadásait pedig több mint 50 százalékkal faragta le, a maradványt pedig a digitális átálláshoz kapcsolódó feladatokra fordítja majd.

Levette a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot a bizottság a napirendről

Levette a napirendről a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága hétfői ülésén, a javaslatot korábban Tiffán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő nyújtotta be önálló indítványként.

A képviselői önálló indítvány napirendről való levételét Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke javasolta a frakció döntése alapján, amellyel a képviselők többsége egyetértett, csupán három jobbikos honatya tartózkodott.
   
Az egyebek napirend pont alatt Horváth István (Fidesz), a bizottság alelnöke tájékoztatta a testületet arról, hogy az ülést megelőzően szakmai egyeztetésre került sor, ugyanis az indítvány benyújtását megelőzően széles körben ezt nem tették meg.
   
A mostani egyeztetés során a szakértők egyetértettek abban: a hegyközségi törvény módosítása időszerű és a Tiffán Zsolt által előterjesztett indítvány jó alapot ad a módosításhoz, ám azt több helyen is pontosítani kell. A következő napokban folytatják le majd azokat az érdemi megbeszéléseket, amelyek során a szükségesnek ítélt pontosításokat megteszik a szakemberek. Várhatóan ezt követően kerül ismét az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága elé a fideszes képviselő önálló indítványa. 
   
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára (HNT) úgy fogalmazott, hogy most az érdemi munkára koncentrálnak a szakemberek annak érdekében, hogy minél jobb szakmai javaslatok szülessenek.

A miniszteri biztos szerint fontos a nők gazdasági szerepvállalása

Fontos a nők gazdasági szerepvállalása, foglalkozatásuk a munkaerőpiacon a családok számára alapszükségletté vált - hangsúlyozta Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén.

Bizottsági meghallgatásán Szalai Piroska kiemelte: a női foglalkoztatottság további növelése érdekében rugalmasabbá és családbarátabbá kell tenni a munkaerőpiacot, emellett szükséges a gyermekellátási és idősgondozási kapacitást bővíteni, az azonnal alkalmazható foglalkoztatási modelleket biztosítani.
   
A miniszteri biztos rámutatott arra, hogy a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a női foglalkoztatottsággal kapcsolatosan is tartalmaz intézkedéseket, illetve az európai uniós forrásokat is felhasználják a nők foglalkoztatottságának javítására, inaktivitásuk elkerülésére.
   
Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsődék és az óvodák kapacitásának országos eloszlása gondot jelent, s probléma az is, hogy az általános iskolákban délután 3-tól többnyire nem megoldott a gyermekek felügyelete. Szerinte az oktatási rendszert úgy kellene szervezni, hogy a szülők munkaidejét is figyelembe vegyék.
   
Ertsey Katalin, az LMP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne a népesedési kerekasztal ajánlásainak figyelembe vétele a nők foglalkoztatási helyzetének javításában.
   
Kara Ákos fideszes képviselő, a bizottság alelnöke kiemelte: a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a munkaerőpiacon veszélyeztetett csoportok számára, köztük a gyesről visszatérő munkavállalók esetében pozitívumokat tartalmaz.
   
Gúr Nándor szocialista képviselő, a bizottság elnöke szerint a Munka törvénykönyve a foglalkoztatás tekintetében ugyan rugalmasabb, de nem biztonságosabb a korábbinál, a 15-24 éves korosztály foglalkoztatási rátája pedig alacsony, és nem történik előrelépés.
   
Képviselői kérdésekre reagálva Szalai Piroska elmondta: az inaktivitás megelőzése érdekében több munkaerőpiaci eszközt is alkalmaz a kormány, a részmunkaidősök arányát pedig úgy kell növelni, hogy közben a teljes munkaidős foglalkoztatottság ne csökkenjen. A fiatalok foglalkoztatási rátája 11 éve folyamatosan csökken, a gazdasági válságra pedig a munkaadók úgy is reagálnak, hogy nem vesznek fel új munkaerőt - tette hozzá.

Az alkotmányügyi bizottság támogatta Szabó Marcel jelölését

Egyhangúlag támogatta Szabó Marcel jelölését a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettesi posztra az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén.

Szabó Marcel a bizottság meghallgatáson arról beszélt, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettes munkája szól az egészséges környezethez való jog, mint egyéni jog védelméről, valamint az alaptörvényben megfogalmazott jövő nemzedékek kollektív jogának megóvásáról is, illetve arról a felvilágosító jellegű munkáról, amely a társadalmi figyelem felkeltését tűzi ki célul.
   
A jelölt hangsúlyozta: nagy örömmel és elkötelezettséggel látná el ezt a feladatot, ha kiérdemelné az Országgyűlés támogatását.
   
A meghallgatáson minden frakció jelezte, hogy támogatja a jelölt megválasztását; a bizottság egyhangúan, 27 igen szavazattal fogadta el Szabó Marcel jelölését.
   
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szeptember végén nevezte meg jelöltjét a helyettesi posztra, miután Fülöp Sándor 2012. szeptember elsejei hatállyal lemondott tisztségéről, arra hivatkozva, hogy hiányoznak a munkájához szükséges jogszabályi és hivatali feltételek. A parlament az alapvető jogok biztosának javaslatára választja meg a biztos helyettesét.
   
Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a 42 éves Szabó Marcel nemzetközi jogász, szakmai-tudományos tevékenységének egyik központi területe a nemzetközi környezetvédelmi jog, amellyel csaknem húsz éve foglalkozik.
   
A szakember részt vett a Duna 1992-es elterelésével kapcsolatos jogi munkálatokban, majd a Duna-völgy fejlesztéspolitikájáról és ökoszisztéma megőrzéséről szóló ombudsmani környezetpolitikai ajánlás kidolgozásában, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa felkérésére a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi és Európa-jogi kérdéseit feltáró tanulmány elkészítésében.
   
Szabó Marcel jelenleg a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosi posztot tölti be, de jelezte, hogy lemond, ha az Országgyűlés megválasztja az alapvető jogok biztosának helyettesévé.