Orbán: nem ütközik a magyar jogba a végtörlesztési javaslat

Orbán Viktor kedden a HírTV Rájátszás című műsorában hozzátette ugyanakkor, ez a szám nagyobb is lehet. A szerinte a magyar jogba nem ütköző egyösszegű végtörlesztés egy meghatározott ideig lesz igényelhető. Azt, hogy korábban miért nem korlátozták adminisztratív módon a devizahitelezést Magyarországon, parlamenti bizottság vizsgálja majd a kormányfő tervei szerint.

A végtörlesztés nemzetközi jogi helyzetéről szólva Orbán Viktor az interjúban azt mondta, "meg fognak bennünket támadni", és vitára kell számítani. A miniszterelnök szerint ha néhány év múlva olyan ítélet születne az európai bíróságon, hogy jogtalan, amit a kormány most bevezetni tervez, akkor sem hárulna semmi azokra a devizahitelesekre, akik majd élnek az egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, hanem a magyar államnak kellene akkor helytállnia.
   
Egy esetleges magyar alkotmánybírósági vétóról szólva kijelentette: "a magyar jog ismeretében azt tudom mondani, hogy a Fidesz és a KDNP által előterjesztett javaslat nem ütközik a magyar jogba". Azzal összefüggésben, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi tárca egy szakvéleménye szerint jogellenes a javaslat, Orbán Viktor azt mondta: nem ismeri ezeket a "pletykákat".
   
Számításaik szerint - mint ismertette - valahol 150 és 300 ezer között lehet azoknak a devizahiteleseknek száma, akik rendelkeznek a végtörlesztéshez megtakarítással, és úgy döntenek, hogy "kiszállnak". "De Magyarországon vagyunk, és az emberek, amikor baj van, és lehetőség nyílik arra, hogy megszabaduljanak a bajtól, sokkal többre képesek, mint mi azt gondolnánk. Akkor összejön a barát, a rokon, az ismerős, a cihából is előkerül ez, az" - mondta, megjegyezve, ezért könnyen lehet, hogy a 150-300 ezer közé tett szám nagyobb lesz.
   
A kormányfő beszámolt arról is, hogy a majdani törvényben világossá teszik, a végtörlesztés nem "egy örökké nyitva álló lehetőség", ezért megállapítanak egy időpontot, ameddig be lehet jelentkezni a kilépésre.
   
Arra a kérdésre, hány telefonhívást kapott a hétfői bejelentés után, azt mondta, külföldről még a parlamenti beszéd előtt érkeztek hívások szép számmal. Azonban - mint fogalmazott - "miután nem volt kihangosítva, hogy ország-világ hallhassa, amiről beszélek egy-egy kancellárral vagy éppen a brüsszeli bizottság elnökével, és nem hatalmaztak fel arra, hogy én itt idézgessem az ő szavaikat, ezért nem volna helyes, ha ilyesmit tennék". Annyit azonban elmondott, hogy pontosan ugyanolyan mondatokat hallott, mint a bankadó bevezetésekor.
   
Arra, mit jelent az a hétfői kifejezése, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, azt válaszolta: "az a helyzet, hogy a külföldi bankok mögött, ha bármifajta nehézségük támad, ott állnak a külföldi anyabankok. A magyar bankoknak nincs külföldi anyabankjuk, mögöttük a magyar állam áll". Az szerinte egy teljesen rossz értelmezése a mondatának, miszerint az azt jelentené, hogy a magyar állam az átváltáshoz biztosított forint fejében tulajdonjogot akar szerezni az említett két pénzintézetben.
   
Az egyösszegű végtörlesztés bankadót érintő esetleges hatását úgy kommentálta: "a bankadót be szoktuk szedni", és ez így lesz a jövőben is.
   
A kormányfő szerint az európai gazdaságot a bankok vitték csődbe, "az a bankárkorszak juttatott bennünket oda, ahol most vagyunk, amely valamikor 10-20 évvel ezelőtt kezdődött meg, és ahol senki sem védte meg a bankokkal szemben az embereket. (...) Ennek a bankárkorszaknak kellene véget vetni úgy, hogy közben a bank és a bankárok iránti bizalom ne csappanjon meg".
   
Úgy látja, valójában nem a Fidesz-KDNP-nek kellett volna előállnia a "veszteségmegosztásra" tett javaslattal, hanem már jó egy évvel ezelőtt maguknak a bankoknak.
   
Orbán Viktor ismét beszélt arról, hogy egyedül Magyarországon nem tettek semmilyen lépést a devizahitelek adminisztratív korlátozására, sőt "Magyarországon a bankok és a kormányzat, miután az előző nyolc évben a kormányok nem az emberek oldalán álltak, hanem a bankárok oldalára álltak át (...), inkább közösen belelovalták az embereket abba, hogy nincs olyan nagy kockázat, vegyék fel ezt a pénzt". Fontos kérdésnek nevezte, hol volt ekkor a jegybank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a pénzügyminiszter, "horribile dictu" maga a miniszterelnök. Ennek megválaszolására Orbán Viktor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy pontosan kiderítse, ki mit csinált, ki ellenzett, ki támogatott egyes intézkedéseket. Akik nem tették a dolgukat, azoknak viselniük a következményeket - szögezte le.
   
A tervek szerint 30 százalékban maximált teljes hiteldíjmutatóról (THM) szólva közölte: minden hitelezésre érvényes lesz, így a gyorskölcsönöket nyújtó intézményekre is, de a végső szót természetesen a parlament mondja majd ki.
   
Az egyes közműdíjakra vonatkozó hatósági ármegállapításról azt mondta, országos árat kell szabni.
   
Arra a kérdésre, hogy a 2014-es főpolgármester-választás közvetett vagy közvetlen lesz-e, azt válaszolta: nem tud ilyen javaslat elkészültéről, döntés megszületéséről. Megjegyezte, a Budapest jövőjével kapcsolatos kérdéseket elsősorban a fővárosiaknak kell eldönteniük, a kormány nem fog ebben a kérdésben idő előtt állást foglalni.
   
Orbán Viktor elmondta azt is, a jövő évi költségvetésben lesznek új fejezetek, s a közvélemény mindezzel a jövő héten meg is ismerkedhet.
   
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését úgy kommentálta, a politikusok felelősségének kérdése Magyarországon ma még szokatlan, Európában viszont nem az. A politika képviselői sincsenek kívül a felelősség világán - emelte ki a kormányfő.

Országvédelmi akcióterv: a kormány elé kerül a végtörlesztés ügye szerdán

Szerdán ismét tárgyal a kormány a devizahitelesek adósságának rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztéséről, és ha jóváhagyja a Nemzetgazdasági Minisztérium által előkészített jogszabálytervezetet, a parlament a jövő héten elkezdheti annak tárgyalását - közölte a miniszterelnök szóvivője kedden újságírók előtt.

Szijjártó Péter hozzátette, ha a Ház elé kerül a javaslat, az ellenzéken múlik, hogy azt egy vagy két hét alatt, vagy adott esetben egy nap alatt fogadja el az Országgyűlés.
   
A végtörlesztést érintő külföldi reakciókra a szóvivő azt válaszolta: pénzügyileg tartható megoldást hoz a kabinet javaslata. Azoknak a bankoknak, amelyek mögött erős anyabankok állnak külföldön, semmilyen módon nem kell aggódniuk, ahogyan a magyar hátterű pénzintézeteknek sem - mondta, hozzáfűzve, a kormány arra számít: az ellenérdekeltségű felek minden fórumot fel fognak használni Magyarország ismételt megtámadására, csakúgy, ahogyan a bankadó és a válságadók esetében. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kabinet reagálni fog, nem hagyja annyiban, ha az országot újra igazságtalan támadás fogja érni.
   
Mint fogalmazott, a kormánynak bármilyen nyomásgyakorlással szemben képviselnie kell a magyar emberek érdekeit. Álláspontja szerint a tőzsde és az árfolyamok is megnyugodnak majd, amikor látják, hogy az ország megerősödik, kevésbé lesz kitett, kiszolgáltatott amiatt, hogy csökken a devizahitelek aránya.
   
Szijjártó Péter közölte, az említett végtörlesztés lehetősége mindenkire vonatkozik, akinek az ingatlanjára terhelt devizaalapú hitele van, vagyis nem a felhasználás mikéntje a döntő, hanem az, hogy mire van terhelve a kölcsön. Felelevenítette, az előterjesztés tartalmazni fogja azt is, hogy a bankok semmilyen külön költséget nem számíthatnak fel az átváltással és az egyösszegű végtörlesztéssel kapcsolatban, valamint azt, hogy a devizahitelek esetében a forintban jelentkező költségeket csak forintban lehet felszámolni. Megjegyezte, az adótörvényeket is módosítani fogják, hogy a 16 százalékos személyi jövedelemadót ne kelljen megfizetni az elengedett tartozás után.
   
Az ellenzéki pártok nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta: az ellenzék megint nem az emberek oldalára állt, hanem a bankok érdekeinek szószólójaként lép fel, a kormány azonban az emberek érdekeit képviseli, és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség javaslatának alapján egy erkölcsileg helyes, pénzügyileg tartható, jogilag korrekt megoldást dolgoz ki a végtörlesztés ügyében.
   
Azzal kapcsolatban, hogy az Index egy birtokába jutott igazságügyi minisztériumi szakvéleményre hivatkozva azt írta, a bíróság jogszabályellenesnek minősítheti majd a végtörlesztési javaslatot, a szóvivő azt válaszolta: nem tud ilyen szakvéleményről, a vasárnapi kormányülésen az ezt a területet felügyelő miniszter azt mondta, hogy jogilag korrekt megoldás kidolgozására van lehetőség.
   
Szijjártó Péter megjegyezte, a kormány heti napirendjén a végtörlesztés mellett a köznevelési és felsőoktatási rendszer átalakítása is szerepel.

Matolcsy György számít arra, hogy az Ab és az EB előtt is megtámadják végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat

Megérti, de nem osztja Matolcsy György a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésére vonatkozó kormányzati tervekkel szembeni kritikákat, és számít rá, hogy a terv alapján készülő jogszabályokat bíróságon támadják majd meg, a végtörlesztés lehetőségével pedig várakozásai szerint nem élnek majd tömegesen.

Matolcsy György, az MTI-nek kedden az oktatási bizottsági meghallgatása után nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy mit jelentenek a miniszterelnök által mondottak, miszerint  az OTP és az FHB mögött a magyar állam áll, úgy válaszolt, "ha szükségük van segítségre, megadjuk".
   
Az MTI kérdésre, miszerint megkapta-e az osztrák pénzügyminiszter levelét, amelyben Maria Fekter tiltakozott a devizahitelek hivatalosan rögzített árfolyamon tervezett "kényszer-átváltása" ellen, a nemzetgazdasági miniszter úgy reagált: a levelet megkapta, arra válaszol, de tartalmát nem kívánja megelőlegezni.
   
Közölte azt is: számít arra, hogy a végtörlesztésről szóló jogszabályok az Alkotmánybíróság (Ab) és az Európai Bíróság (EB) elé kerülnek, de - fűzte hozzá - majd az onnan érkező válaszok fényében dönt a kormány a válaszlépésről.
   
A miniszterelnöki bejelentést követő kritikák kapcsán annyit mondott csupán, hogy azokat megérti, de nem osztja.
  
Arra a sajtóhírre, miszerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) előzetesen jelezte, jogellenes lesz a lépés, úgy reagált, ez a hír hamis, a kormányülésen a KIM igenlő választ adott, azt közölte, hogy a jogállami keretek között rendezett módon végrehajtható a végtörlesztésről szóló elképzelés.
 
A miniszter szerint nem élnek majd tömegesen a végtörlesztés lehetőségével a devizaadósok, hiszen a kormány nem teszi kötelezővé a hitelek a forintra történő átváltását, és a forinthitel nyújtását.

OLDALTÖRÉS: November 30-ra készül el a víz-, a szemét- és a csatornadíj új árképzési rendszere

November 30-ra készül el a víz-, a szemét- és a csatornadíj új árképzési rendszere

November 30-ra készül el a víz-, a szemét- és a csatornadíj új árképzési rendszere

November 30-ra készül el a víz-, a szemét- és a csatornadíj új árképzési rendszere

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek kell kidolgoznia a víz-, a szemét- és a csatornadíj hatósági árkörbe vonásáról szóló jogszabályt; az árképzés új rendszerével november 30-ig kell elkészülnie a tárcavezetőnek.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden újságírók előtt emlékeztetett, hogy a kormány már korábban a hatósági ármegállapítás körébe vonta a gáz, majd a villany, később pedig a távhő díját is.
A nemzeti fejlesztési miniszter által kidolgozandó új árképzési rendszernek annak a szempontnak kell megfelelnie, amely szerint tarthatatlan, hogy a magyar családok bevételeinek óriási részét elviszi a rezsi - mondta a szóvivő.
   
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn - az országvédelmi akciótervet ismertetve - a magas rezsiköltségek miatt azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. Ezt azzal indokolta, hogy "sok család a lehetőségei határán áll, ha a rezsiszámlák összege tovább nő, összerogyhatnak a teher alatt".
   
Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, "óriási extraprofitokat tesznek zsebre", miközben az állam szerepe meggyengült. Ezen változatva - emlékeztetett - a kormány első lépésben a hatósági árkörbe bevonta a villanyáramot, a gázt és a távhőt. Most pedig ahhoz kérnek támogatást, hogy a hatósági ármegállapítást terjesszék ki a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra - mondta.

OLDALTÖRÉS: Az egyszeri uzsorázás is bűncselekménynek számít majd

Az egyszeri uzsorázás is bűncselekménynek számít majd

Az egyszeri uzsorázás is bűncselekménynek számít majd

Az egyszeri uzsorázás is bűncselekménynek számít majd

Míg az uzsora-bűncselekmények esetében az üzletszerűség jelenleg alapesetnek minősül, addig a jövőben minősített eset lesz, s így egy uzsorázás is bűncselekménynek számít majd - ismertette a miniszterelnök szóvivője a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett szigorítását, amelynek tervezete két héten belül kerülhet a kabinet elé.

Szijjártó Péter kedden újságírók előtt azt mondta, véget kell vetni annak, hogy egyesek a kiszolgáltatott helyzetben lévőkön "élősködjenek".
A szóvivő beszámolt arról is, hogy a tervek szerint egyértelműsítik az ügyész keresetindítási jogát, vagyis uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat majd.
   
Elkészül emellett a koncepció arra vonatkozóan is, hogy - a szociális konzultáción született eredménynek megfelelően - a készpénzben nyújtott segélyezés aránya csökkenjen, a természetbeni segélyezésé pedig emelkedjen - közölte.
   
Szijjártó Péter elmondta, az uzsora elleni hatékonyabb fellépést biztosító törvényjavaslat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban készül, és két héten belül a kormány elé kerül.
   
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az országvédelmi akciótervet ismertetve közölte: a kormány zéró toleranciát és "hajtóvadászatot" hirdet az uzsorások ellen. Azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Javasolta a Btk. módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését és a természetbeni segélyezés arányának növelését.
   
A THM tervezett maximális mértékével összefüggő újságírói kérdésre Szijjártó Péter kedden azt mondta: lehetséges, hogy a hitelkártyák esetében a nemzetgazdasági tárca egy differenciált álláspontot képvisel majd.