Eszük ágában sincs visszatérni a többkulcsos adórendszerhez

Szijjártó Péter szerdán újságírók előtt kifejtette: 2012-ben kivezetik a korábbi, "torz" adórendszer megmaradt elemeit, "mementóit", így az adózónak kedvezményt jelentő adójóváírást és a többlet-adófizetési kötelezettséget jelentő félszuperbruttót.
   
Azok esetében, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt keresnek, mindkettőt kivezetik, azoknál pedig, akiknek 202 ezer forint feletti a havi jövedelmük, a félszuperbruttó kivezetése két lépésben - 2012-ben, majd 2013-ban - történik meg. A 202 ezer forint alatt keresők egy részével előfordulhatna, hogy veszteséget szenvednének el, ám - mivel "senki nem kereshet kevesebbet" az arányos adórendszerre való átállás miatt - őket kompenzálni fogják, mégpedig abból a forrásból, ami a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának két lépcsőben történő kivezetéséből marad a rendszerben - ismertette, hozzátéve, hogy 202 ezer forint felett mindenki többet fog keresni. Ebben a kategóriában mindenkinek két lépcsőben növekszik majd a keresete, mivel a félszuperbruttót két lépésben vezetik ki - mutatott rá.
   
A pontos részleteket tartalmazó megoldási javaslatot jövő szerdán terjeszti a kormány elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - közölte a szóvivő.
   
Szijjártó Péter azt mondta, a többkulcsos, progresszív adórendszer volt az egyik okozója annak, hogy Magyarország gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetbe került. A többkulcsos, progresszív adórendszer bonyolult volt, munka-, család- és vállalkozásellenes, adóelkerülésre adott lehetőséget, büntette a munkát - tette hozzá. Ezzel szemben - folytatta - az egy, 16 százalékos kulccsal dolgozó, arányos adórendszer támogatja a munkát, a családokat és a vállalkozásokat. Kijelentette, az arányos adórendszer kialakítása folyamatának végére senki nem fog rosszabbul járni a szisztémával - "mindenfajta kiegészítő elem nélkül".
   
A minimálbér tervezett emelésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő szóvivője azt mondta: két ügyben is konzultál a kormányzat a munkaadókkal. Egyrészt a minimálbér növelésével, másrészt a béremelési ajánlással összefüggő tehermegosztásról. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölte: a tárca a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak a minimálbér 92 ezer forintra, valamint a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő. Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ-főtitkár.
   
Szerdán minden ellenzéki párt bírálta a kormány adópolitikáját. Az MSZP és az LMP egyaránt úgy vélekedett, hogy megbukott az egykulcsos adórendszer, és ezt a kabinet is beismerte. A Jobbik azt közölte, a párt számára átmenetileg sem elfogadható a kormány által tervezett kompenzációs szisztéma a személyi jövedelemadó rendszerén belül.
   
A nemzetgazdasági tárca kedden tudatta: a kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból - ismertetette a minisztériumi közlemény, kifejtve, hogy a kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP és az LMP szerint is megbukott az egykulcsos adórendszer

MSZP: megbukott az egykulcsos adórendszer

MSZP: megbukott az egykulcsos adórendszer

MSZP: megbukott az egykulcsos adórendszer

Az MSZP szerint a kormány beismerte, hogy az egykulcsos adórendszer megbukott, vagyis az MSZP-nek volt igaza - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt elnöke. Mesterházy Attila bejelentette azt is, hogy létrehoznak egy demokrácia központot a "Fidesz hatalmi visszaéléseinek" felderítésére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményében írta, hogy a kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.    
Mesterházy Attila az MSZP országos elnökségének szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kormány beismerte, hogy az egykulcsos adórendszer megbukott, illetve ezzel azt is, hogy MSZP-nek igaza van: az egykulcsos adórendszer igazságtalan, mert több millió munkavállaló jár vele rosszul és a költségvetésben is kiesést okoz, ami csak adóemelésekkel és megszorításokkal pótolható.    
Az MSZP elnöke ugyanakkor leszögezte: pártja nem támogatja a kormány javaslatát, amely szerinte átgondolatlan és ellentétes a Fidesz programjával, amely átláthatóbb adórendszert ígért.    
Az MSZP ugyanakkor elkészítette és még a héten az Országgyűlés elé terjeszti saját javaslatát az adórendszer átalakítására. Ebben megtartanák a jelenlegi 16 százalékos adókulcsot, de emellé egy 32 százalékost is bevezetnének a bruttó 400 ezer forint feletti jövedelmekre és ezzel párhuzamosan a munkára rakodó járulékterheket is csökkentenék.    
Mesterházy Attila bejelentette azt is, hogy az MSZP létrehoz egy demokrácia központot, amelynek célja az lesz, hogy összegyűjtse a "fideszes hatalmi visszaéléseket". Ezeket a nyilvánosság számára elérhetővé tennék, és ha szükséges, jogi útra terelnék. A központot Legény Zsolt volt országgyűlési képviselő, jogász vezeti majd, aki rendszeresen beszámol majd a központ munkájáról a nyilvánosság előtt.
Az MSZP elnöke leszögezte: pátja "vissza fog vágni, nem hagyja, hogy eltiporják a magyar embereket" és azt kérte, hogy "aki ilyen visszaéléseket tapasztal, az jelezze a demokrácia központnak".

LMP: megbukott az egykulcsos adórendszer

Az LMP véleménye szerint már Orbán Viktor miniszterelnök is beismerte, hogy megbukott az egykulcsos adórendszert – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményére a párt választmányi szóvivője szerdán.

Vágó Gábor úgy fogalmazott, hogy eközben „az eleve halálraítélt” egykulcsos adórendszer túlélését azzal biztosítják, hogy fenntartják az egykulcsos adó „látszatát”. A képviselő ezt a döntést úgy ítélte meg, hogy a kormány másfél éve „Mekk Elek politikát” folytat, mert egyik héten bejelentenek egy intézkedéscsomagot, a következő héten pedig „sufnituninggal” próbálják megoldani az így keletkező problémákat.

A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetét úgy minősítette, hogy az lényegében többkulcsos adórendszert jelent, de túlbonyolítja a rendszert, ráadásul általa a kormány lemond a munkahelyteremtésről.
   
Pártjuk ehelyett többkulcsos adórendszert, radikális járulékcsökkentést és ökológiai adóreformot javasol – jelentette ki.
   
Kérdésre válaszolva, a bruttó 202.000 forint keresők által fizetendő átmeneti jellegű hozzájárulásról annyit mondott, hogy az LMP fél és látszatmegoldásokat nem támogat. Szavai szerint egy igazságos többkulcsos adórendszert támogatnának, de „egy ilyen barkácsoláshoz nem tudjuk adni a nevünket”.
   
A minimálbér emeléséről úgy vélekedett, hogy ha azt ebben a formában hajtják végre, akkor a lépés akadályozza a munkahelyteremtést.
   
A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében írta, hogy a kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.