Augusztus 20.: Kisgyerekek kapcsolhatták fel az Országház díszkivilágítását

Kisgyerekek kapcsolhatták fel az Országház díszkivilágítását

Az Országház Vadásztermének erkélyéről követhették figyelemmel az ünnepi tűzijátékot, majd kapcsolhatták fel az épület újonnan elkészült díszkivilágítását a Miénk a ház akció résztvevői szombat este. A világítást kisgyerekek indították el együttes erővel.

A hagyományos augusztus 20-i ünnepi tűzijáték adta az alkalmat, hogy az egész országnak bemutatkozzon az Országház új díszkivilágítása.

   
Az Országgyűlés Hivatala az Orczy Kultúrkert Egyesület Miénk a ház elnevezésű projektjét felkarolva hívott meg száz szerencsést, akik a lehető legjobb helyről, az Országház Vadásztermének erkélyéről követhették figyelemmel a fényjátékot. A kilenc órás kezdést megelőzően különleges idegenvezetés keretében megtekinthették a kupolateremben a Szent Koronát, ellátogathattak az Országgyűlés elnökének a nagyközönség előtt egyébként elzárt dolgozószobájába, és megkóstolhatták Magyarország tortáját, a kecskeméti barackkal töltött kölestortát is.

   
A tűzijátékoz az erkélyről csupán negyed óráig figyelték a vendégek, majd bevonultak az épületbe, hogy a kisgyerekek bekapcsolják a világítást - a nagyteljesítményű lámpáknak ugyanis tíz percre van szükségük, hogy teljesen bemelegedjenek. A pontos számításoknak köszönhetően így éppen a fényjáték befejeződésekor ragyoghatott fel először teljes pompájában az épület.

   
Maczó Balázs, az Orczy Kultúrkert Egyesület egyik vezetője az MTI-nek elmondta, céljuk, hogy felhívják az emberek figyelmét az Országház épületének szépségeire. Szeretnék elérni, hogy az emberek felfigyeljenek építészeti nagyságára és ne elsősorban a politikához kapcsolják. A Miénk a ház projekt az első akciójuk, a jövőben "padlástúrákkal" és egyéb érdekességek szervezésével készülnek folytatni tevékenységüket.
   
A különleges estére a Miénk a ház akciónak a Facebook közösségi oldalon regisztrált támogatói nyerhettek meghívást.

OLDALTÖRÉS: Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények

Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények

Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények

Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények

Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-ai állami rendezvények - tájékoztatta a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság szombat éjszaka az MTI-t.

Az államtitkárság közleménye szerint a félórás tűzijátékot mintegy 300 ezren nézték végig a budapesti rakpartokról.
   
A Nyitott Parlament programnak reggel 9 és este 6 óra között összesen 12 ezer 610 résztvevője volt, a többi szabadtéri rendezvényen több százezren fordultak meg - tette hozzá az államtitkárság.
   
Az állami programsorozat biztonságát felügyelő Operatív Törzs tájékoztatása szerint rendkívüli esemény sehol nem zavarta meg az ünneplést és a nyitott programokat; a tűzijáték után a tömeg rendben levonult a rakpartokról.

OLDALTÖRÉS: Remek időben zajlott le az idei légiparádé

Remek időben zajlott le az idei légiparádé

Remek időben zajlott le az idei légiparádé

Remek időben zajlott le az idei légiparádé

Megteltek a rakpartok és a hidak érdeklődőkkel a szombat délutáni ünnepi hajókarnevál és légiparádé ideje alatt szombaton a fővárosban.

A felhőtlen égbolt és az igazi nyári meleg remek díszletül szolgált a minden évben, így idén is kicsik és nagyok körében nagy népszerűségnek örvendő hajókarnevál és légiparádé ideje alatt.
   
A parádét délután kettőkor a Magyar Honvédség három szállító helikopterének felvezetésével egy szintén három gépből álló Gripen-kötelék nyitotta meg, majd a vízen a Parlament előtt nemzeti lobogóval díszített motorcsónakok jelentek meg.

   
Ezt követően a magyar történelem öt korszakát - Szent István korát, a reneszánszt, a reformkort, a századforduló szecesszióját és napjainkat - megjelenítő díszletekkel ellátott hajók vonultak fel a Dunán a Margit-hídtól a Lánchíd irányába. A hajók - rajtuk keresztül jelképesen a magyar történelem -  előtt a Parlament Vadásztermének erkélyén a Köztársasági Őrezred Parlamenti Díszőrsége a történelmi zászlók és a nemzeti lobogó felvonultatásával díszelgett.
   
Ezután budapesti, oroszlányi és fóti állami gondozott gyerekeket utaztató hajókonvoj vonult el a folyón.
   
A készenléti rendőrség helikopterkötelékének felvonulása és többek között Cimbora típusú vitorlázógépek bemutatói után Illés Tamás Európa- és világbajnoki ezüstérmes pilóta tartott gépével rendkívül látványos bemutatót. Veres Zoltán ötszörös Guinness-rekorder, összetett műrepülő Európa-bajnok hasonlóan lélegzetelállító mutatványokkal kápráztatta el a rakpart közönségét.

   
A program zárásaként egy LI-2-es típusú gép húzott el a Duna - és az emberek feje - felett, a tervekkel ellentétben azonban a vártnál erősebb szél miatt az ejtőernyős válogatott nem ugrott ki fedélzetéről. Csupán jelzőzászlóikat dobták ki, amelyek szakértők szerint valószínűleg valahol a Népliget felett érnek majd földet a nap során.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Felvonták a köztársaság lobogóját

Felvonták a köztársaság lobogóját

Felvonták a köztársaság lobogóját

Felvonták a köztársaság lobogóját

A Himnusz hangjaira a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg szombaton Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-ai központi állami ünnepség.

A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak a diplomáciai testület és az egyházak képviselői, valamint több politikus is.

   
A zászlófelvonást több százan kísérik figyelemmel a Kossuth téren. A Parlament erkélyéről nézte az ünnepi eseményt III. Senuda kopt keresztény egyházfő.

   
A zászlófelvonás után a Hősök terén kezdődik az ünnepélyes katonai tisztavatás. Délután a Szent István téren ünnepi szentmisét celebrálnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, de idén a Szent István-bazilika előtti téren a szentbeszédet a győri megyéspüspök mondja az augusztus 20-ai ünnepi szertartáson. A szentmise után kezdődik a Szent Jobb-körmenet, majd az állami ünnepség este tűzijátékkal zárul. Idén négy helyszínről tizenhatezer rakétát lőnek fel Budapesten a félórásra tervezett fényparádé alatt.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Jó minőségű és finom a nemzet kenyere

Jó minőségű és finom a nemzet kenyere

Jó minőségű és finom a nemzet kenyere

Jó minőségű és finom a nemzet kenyere

A pékek szerint jó minőségű és finom a nemzet kenyere, amelyet több nagy kenyérrel és mintegy ötezer cipóval együtt háromszáz hazai és határon túli magyarlakta helyről érkezett búza lisztjéből sütöttek ki Pécsváradon szombaton.

"Olyan kiváló minőségű gabona, amilyenből ez a liszt készült, nincs Magyarországon" - mondta Krebsz Gábor pék, amikor az első liszteszsákot kibontotta az Aranycipó Kft. üzemében. Rögtön meg is magyarázta, hogy a liszt annál jobb, minél több helyről származó gabonából őrlik, azok ugyanis egymás hibáit ellensúlyozzák, jó tulajdonságait pedig erősítik.
   
A szakember szinte alig jutott levegőhöz munkahelyén a kiemelt médiaérdeklődést kiváltó eseményen megjelent, kötelezően fehér köpenyt és sapkát húzó újságíróktól, mégis nagy nyugalommal tűrte, hogy minden mozdulatát fotósok, operatőrök és a folyamatosan őt faggató tudósítók, riporterek is kövessék.
   
"Hagyományos technológiával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a liszthez egy tegnap elkészített úgynevezett tizenkét órás kovászt, ma pedig élesztőt, sót és vizet keverünk" - közölte.

   
A szót a dagasztógéphez érő kolléganője vette át, aki a nevét nem árulta el, abba azonban beavatott, hogy a tésztát ezután táblázzák, azaz formázzák, az így készült kenyereket és cipókat fél órán át kelesztik, végül kemencékben megsütik.
   
Mire a hölgy befejezte a mondatot, pékek egy csoportja jelent meg a sütőüzem egyik termében felállított két hatalmas asztalnál. Lisztet szórtak a lapjára, mérni, gyúrni és formázni kezdték a dagasztásra szolgáló edényekből kikerült tésztát. Az újságírók meglepetésére volt, akinek fürge kezei alatt egyszerre két ötkilós kenyér nyerte el formáját.
   
Az asztaloknál serénykedő pékek közölték, hogy ma az ünnep okán pihenhetnének, ehelyett önként vállalták az öt és három kilogrammos kenyerek, valamint a kilencdekás cipók elkészítését. "Nekünk is fontos ez a feladat, ilyen alapanyaggal egyébként is öröm dolgozni" - jegyezte meg az MTI érdeklődésére egyikük anélkül, hogy munkáját egy pillanatra is megszakította volna.
   
A kenyerek és cipók hamarosan a kelesztőbe kerültek és fél órán át keltek. Ezalatt Schwartz Kata, a Aranycipó gazdasági vezetője elmondta, hogy a nemzet kenyerének elkészítését a cég tulajdonosai örömmel fogadták, elismerésnek tartják és úgy gondolják, hogy ez nemcsak nekik, hanem az egész sütőipari szakmának nagy megtiszteltetést jelent.
   
Kitért rá, hogy a háromszázötven embert foglalkoztató, naponta hétezer fehér, ezerötszáz különleges kenyeret és negyvenezer péksüteményt készítő cégnél a szombati kivételes alkalom, mert ilyen méretű kenyeret máskor nem sütnek.

   
A gazdasági vezető közben frissen sült pogácsával, kávéval, üdítővel kínálta a sütőüzem melegéhez nem szokott újságírókat. A pihenő azonban nem tartott sokáig, fél óra elteltével nagy sürgés-forgás alakult ki a kelesztő körül, ahonnan a pékek a kemencék elé vitték a félkész kenyereket és cipókat.
   
A tésztákat megvágták, felületüket vízzel nedvesítették, hogy a kenyér kérge szép barna, ropogós legyen, majd betették a 180-220 Celsius fok hőmérsékletű kemencébe, ahol az ötkilósok több mint két órát, a kiscipók tizenöt percet sültek.
   
"Persze, hogy megkóstoljuk" - válaszolta az egyik pék, amikor arról kérdezték, esznek-e abból, amit készítenek. Alighogy a cipók kisültek, Krebsz Gábor kézbe vett egyet, hogy véleményt mondjon róla a kíváncsi újságíróknak.
   
A kiscipó ropogva tört ketté a kezében, a pék pedig már az első falat után elismerően nyilatkozott róla. "Jó minőségű. Szép az alakja, enyhén savanykás az illata, az íze pedig olyan, mint az igazi hagyományos kenyéré" - mondta határozottan, majd a sajtó képviselőit is megkínálta.
   
A kenyeret délután három órakor Garadnay Balázs, a Pécsi Egyházmegye püspöki helynöke áldja meg Pécsen a Sétatéren rendezett Szent István-napi ünnepségen. Az eseményen Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely fideszes polgármestere mond köszöntőt.
   
A többi öt- és háromkilós kenyeret promóciós célokra és állampolgári eskütételekhez használják fel, a cipókat a Sétatéren értékesítik, a bevételt jótékony célokra fordítják. Öt tonna lisztből pedig kenyeret sütnek a dévai Szent Ferenc Alapítvány házaiban lakó gyerekeknek.
   
A nemzeti összetartozást, összefogást jelképező nemzet kenyere kezdeményezés Korinek László pécsi jogászprofesszortól származik, megvalósításához a búzát a magyarországi megyékből és a környező országok magyarlakta területeiről gyűjtötték be.
   
Elsősorban a határon túlon tapasztalt nagy lelkesedésnek köszönhetően több mint háromszáz helyről összesen tíz tonna búza érkezett, melynek jelentős részét Szigetváron, kisebb hányadát pedig Mohácson, egy rekonstruált XVIII. századi vízimalomban őrölték meg, majd öntöttek össze ünnepélyes külsőségek között.
   
A nemzet kenyere kezdeményezésben résztvevő cégek nem kértek pénzt a közreműködésükért.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Tisztavatás - Hatvanegy hallgató tette le a katonai esküt

Tisztavatás - Hatvanegy hallgató tette le a katonai esküt

Tisztavatás - Hatvanegy hallgató tette le a katonai esküt

Tisztavatás - Hatvanegy hallgató tette le a katonai esküt

Hatvanegy hallgató tette le a katonai esküt az augusztus 20-i tisztavatáson, a budapesti Hősök terén szombaton. Schmitt Pál köztársasági elnök az ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy a katonáknak ma új feladatuk van, a honvédségnek kell hazaszeretetből új lelkületet adnia az országnak. Hende Csaba honvédelmi miniszter szavai szerint sokat végeztünk, de hatalmas munka vár még ránk a honvédség és az egész ország megújításában.

Az államfő megfogalmazása szerint a honvédségnek kell hazaszeretetből új lelkületet adnia az országnak. Ez az új lelkület azt jelenti, hogy a honvédelem ismét az lehet, amire született. A haza védelme ugyanis több mint hadászat és fegyver kérdése, a hazát "védeni kell minden olyan veszedelemtől, amely ártalmára van, amely pusztítja, porlasztja, gyengíti" - mondta Schmitt Pál.

       
A köztársasági elnök kiemelte, hogy a magyar nemzet mindig kellő számban és szellemben állított ki katonákat, küldött bátor vitézeket a hon védelmére.
   
Hende Csaba egyebek között azt hangsúlyozta, hogy "nem élünk könnyű időket, sem az ország, sem a honvédség (...), sokat végeztünk, de hatalmas munka vár még ránk". A miniszter szerint a honvédség megújításában az előző két kormány által hátrahagyott anyagi és morális örökség ellenére hatalmas lépéseket tettek előre. Ma már kétezer önkéntes tartalékos katona van, felállították a koronaőrséget, a Ludovika Zászlóaljat és nemsokára megnyitja kapuit a közszolgálati egyetem, amely átjárást teremt  a közszolgálati pálya különböző részei között - sorolta.
   
Hende Csaba kiemelte, hogy a katonák az elmúlt évben minden éles helyzetben megállták a helyüket: az árvízi védekezésben, a kolontári iszapkatasztrófában és a külföldi missziókban. Szólt arról is, hogy a rendkívül szűkös anyagi körülmények között előkésztik mindazon fejlesztéseket, amelyek a katonai képességek megőrzéséhez szükségesek, ehhez pedig elengedhetetlen a hazai hadiipar újjáélesztése.

   
Az avatáson hatvanegy hallgató tette le a katonai esküt, amelynek aláírt példányát átadták Schmidt Pál köztársasági elnöknek. Az eskü elmondása után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek kardrántással és a "hazáért mindhalálig" felkiáltással fejezték be a ceremóniát. Az ünnepélyes esküt követően megkoszorúzták a Magyar Hősök Emlékkövét.
    
Az ifjú tiszteket a Magyar Honvédség harci helikopterei, csapatszállító és vadászrepülőgépei a Hősök tere feletti kötelékrepüléssel köszöntötték.

 Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

Lázár János: a gyökeres változás jellemezte a Szent István-i időket

A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő "nagybetűs változás" fogalma jellemezte a Szent István-i időket - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város augusztus 20-ai ünnepségén szombaton.

Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit Szent István elvégzett, "a keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam megalapítását, a régi szokások megváltoztatását" - tette hozzá.
   
Lázár János szavai szerint "a változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt".
   
Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? - tette fel a kérdést. Lázár János a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását. Szavai szerint már a "legnehezebben talán túl vagyunk". "Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk" - szögezte le.
   
Az új kenyeret Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szentelte fel, áldást pedig Bán Csaba református lelkész mondott,
   
Szent István napja alkalmából, a városi ünnepség keretén belül csaknem négyszáz határon túl élő magyar tette le az állampolgársági esküt Hódmezővásárhely főterén. A többségében a Vajdaságból és Erdélyből érkezett magyarok között esküt tett Juhász Attila, Zenta korábbi polgármestere és azok a kisperegi ikrek is, akik 1998-ban Temesváron a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek, és Szegeden választották szét őket.

OLDALTÖRÉS: Állami tűzijáték három városban

Állami tűzijáték három városban

Idén az ország három városában - Budapesten, Baján és Debrecenben - is lesz állami tűzijáték az augusztus 20-i ünnep alkalmából; van, ahol már pénteken elkezdődnek a programok, de szombaton majdnem minden nagyobb városban lesznek rendezvények.

A fővárosban már pénteken megkezdődnek az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódó állami rendezvények, továbbá lesz a városban utcabál, étel- és borkóstolás és több koncert.
   
Szombat reggel a hivatalos ünnepség a zászlófelvonással kezdődik a Kossuth Lajos téren, ezután következik a tisztavatás a Hősök terén; beszédet mond Schmitt Pál és Hende Csaba honvédelmi miniszter.
   
Napközben a Lánchíd két oldalán, a Duna-parton táncbemutatók, bábelőadások és koncertek lesznek, majd a vízi és légi bemutatót és motorcsónakversenyt is tartanak a Dunán.  
   
A tűzijáték szombat este 9 órakor kezdődik; négy helyről összesen 16 ezer rakétát lőnek fel a fővárosban a félórás műsor alatt. A tűzijáték után kapcsolják fel a Parlament új díszvilágítását.
   
A tűzijátékot két cég, a Pyro-1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Mafracht Kft. közösen szervezi, az ő feladatuk a zenei kompozíció és logisztika biztosítása Budapesten, Debrecenben és Baján. A tűzijátékok összköltsége 132,5 millió forint.
   
Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az operatív törzs, illetve a központi bázis felügyeli a teljes ünnepi program alatt. Az operatív törzset Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vezeti, aki rendkívüli helyzet esetén a rendezvény megszakításáról is dönt.
   
A mentők az egészségi kockázatok elkerülése érdekében arra kérik a lakosságot, hogy ünnepi programjaikat igazítsák az orvosmeteorológiai előrejelzésekhez, hőség esetén igyanak sok folyadékot, öltözzenek szellős, természetes anyagból készült ruhákba.
   
Baján szombat délelőtt utcazenész-fesztivált, délután lovagi tornát rendeznek, este pedig koncertet és a tűzijátékot tartják meg.
   
Debrecenben szombaton  a virágkarnevállal kezdődik az ünneplés, majd autós és biciklis felvonulás, kulturális programok, majd este a tűzijáték után utcabál lesz.
   
Számos program lesz Agárdon, a Balaton partján, Egerben, Hollókőn, a Hortobágyon, Nagyvázsonyban, Ópusztaszeren, Sárváron és Zalakaroson.

Lapozzon!

Állami tűzijáték három városban

Idén az ország három városában - Budapesten, Baján és Debrecenben - is lesz állami tűzijáték az augusztus 20-i ünnep alkalmából; van, ahol már pénteken elkezdődnek a programok, de szombaton majdnem minden nagyobb városban lesznek rendezvények.

A fővárosban már pénteken megkezdődnek az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódó állami rendezvények, továbbá lesz a városban utcabál, étel- és borkóstolás és több koncert.
   
Szombat reggel a hivatalos ünnepség a zászlófelvonással kezdődik a Kossuth Lajos téren, ezután következik a tisztavatás a Hősök terén; beszédet mond Schmitt Pál és Hende Csaba honvédelmi miniszter.
   
Napközben a Lánchíd két oldalán, a Duna-parton táncbemutatók, bábelőadások és koncertek lesznek, majd a vízi és légi bemutatót és motorcsónakversenyt is tartanak a Dunán.  
   
A tűzijáték szombat este 9 órakor kezdődik; négy helyről összesen 16 ezer rakétát lőnek fel a fővárosban a félórás műsor alatt. A tűzijáték után kapcsolják fel a Parlament új díszvilágítását.
   
A tűzijátékot két cég, a Pyro-1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Mafracht Kft. közösen szervezi, az ő feladatuk a zenei kompozíció és logisztika biztosítása Budapesten, Debrecenben és Baján. A tűzijátékok összköltsége 132,5 millió forint.
   
Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az operatív törzs, illetve a központi bázis felügyeli a teljes ünnepi program alatt. Az operatív törzset Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vezeti, aki rendkívüli helyzet esetén a rendezvény megszakításáról is dönt.
   
A mentők az egészségi kockázatok elkerülése érdekében arra kérik a lakosságot, hogy ünnepi programjaikat igazítsák az orvosmeteorológiai előrejelzésekhez, hőség esetén igyanak sok folyadékot, öltözzenek szellős, természetes anyagból készült ruhákba.
   
Baján szombat délelőtt utcazenész-fesztivált, délután lovagi tornát rendeznek, este pedig koncertet és a tűzijátékot tartják meg.
   
Debrecenben szombaton  a virágkarnevállal kezdődik az ünneplés, majd autós és biciklis felvonulás, kulturális programok, majd este a tűzijáték után utcabál lesz.
   
Számos program lesz Agárdon, a Balaton partján, Egerben, Hollókőn, a Hortobágyon, Nagyvázsonyban, Ópusztaszeren, Sárváron és Zalakaroson.

Lapozzon!

Állami tűzijáték három városban

Idén az ország három városában - Budapesten, Baján és Debrecenben - is lesz állami tűzijáték az augusztus 20-i ünnep alkalmából; van, ahol már pénteken elkezdődnek a programok, de szombaton majdnem minden nagyobb városban lesznek rendezvények.

A fővárosban már pénteken megkezdődnek az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódó állami rendezvények, továbbá lesz a városban utcabál, étel- és borkóstolás és több koncert.
   
Szombat reggel a hivatalos ünnepség a zászlófelvonással kezdődik a Kossuth Lajos téren, ezután következik a tisztavatás a Hősök terén; beszédet mond Schmitt Pál és Hende Csaba honvédelmi miniszter.
   
Napközben a Lánchíd két oldalán, a Duna-parton táncbemutatók, bábelőadások és koncertek lesznek, majd a vízi és légi bemutatót és motorcsónakversenyt is tartanak a Dunán.  
   
A tűzijáték szombat este 9 órakor kezdődik; négy helyről összesen 16 ezer rakétát lőnek fel a fővárosban a félórás műsor alatt. A tűzijáték után kapcsolják fel a Parlament új díszvilágítását.
   
A tűzijátékot két cég, a Pyro-1 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Mafracht Kft. közösen szervezi, az ő feladatuk a zenei kompozíció és logisztika biztosítása Budapesten, Debrecenben és Baján. A tűzijátékok összköltsége 132,5 millió forint.
   
Az augusztus 20-i rendezvények biztonságát az operatív törzs, illetve a központi bázis felügyeli a teljes ünnepi program alatt. Az operatív törzset Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vezeti, aki rendkívüli helyzet esetén a rendezvény megszakításáról is dönt.
   
A mentők az egészségi kockázatok elkerülése érdekében arra kérik a lakosságot, hogy ünnepi programjaikat igazítsák az orvosmeteorológiai előrejelzésekhez, hőség esetén igyanak sok folyadékot, öltözzenek szellős, természetes anyagból készült ruhákba.
   
Baján szombat délelőtt utcazenész-fesztivált, délután lovagi tornát rendeznek, este pedig koncertet és a tűzijátékot tartják meg.
   
Debrecenben szombaton  a virágkarnevállal kezdődik az ünneplés, majd autós és biciklis felvonulás, kulturális programok, majd este a tűzijáték után utcabál lesz.
   
Számos program lesz Agárdon, a Balaton partján, Egerben, Hollókőn, a Hortobágyon, Nagyvázsonyban, Ópusztaszeren, Sárváron és Zalakaroson.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Ma sütik a nemzet kenyerét

Ma sütik a nemzet kenyerét

Ma sütik a nemzet kenyerét

Ma sütik a nemzet kenyerét

Ma készül el a nemzet kenyere egy pécsváradi sütőüzemben, a lisztjéhez szükséges búza háromszáz hazai és határon túli magyar lakta helyről érkezett egy, a nemzeti összetartozást erősítő kezdeményezés keretében.

A pékek reggel nyolc órakor bontják ki a liszteszsákokat és látnak hozzá a kenyér dagasztásához. Az öt kilogramm súlyú kenyér és 4-5 ezer cipó elkészítésével a tervek szerint délre végeznek.
   
A kenyeret délután három órakor Garadnay Balázs, a Pécsi Egyházmegye püspöki helynöke áldja meg Pécsen a Sétatéren rendezett Szent István-napi ünnepségen. Az eseményen Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely fideszes polgármestere mond köszöntőt.
   
A cipókat a helyszínen értékesítik, a bevételt jótékony célokra fordítják, öt tonna liszttel pedig a dévai Szent Ferenc Alapítványt segítik, a szervezet házaiban lakó gyerekeknek sütnek belőle kenyeret.
   
A nemzeti összetartozást, összefogást jelképező nemzet kenyere kezdeményezés Korinek László pécsi jogászprofesszortól származik, megvalósításához a búzát a magyarországi megyékből és a környező országok magyarlakta területeiről gyűjtötték be.
   
Elsősorban a határon túlon tapasztalt nagy lelkesedésnek köszönhetően több mint háromszáz helyről összesen tíz tonna búza érkezett, melynek jelentős részét Szigetváron, kisebb hányadát pedig Mohácson, egy rekonstruált 18. századi vízimalomban őröltek meg, majd öntöttek össze ünnepélyes külsőségek között.
   
A nemzet kenyere kezdeményezésben résztvevő, sütést és szállítást végző cégek nem kértek pénzt a közreműködésükért.
   
Páva Zsolt korábban egy sajtótájékoztatón azt mondta: szeretné, ha a város szép példát mutatna összefogásból, és minél többen vennének részt az augusztus 20-i pécsi rendezvényen.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A győri megyés püspök mondja a szentbeszédet a bazilika előtti misén

A győri megyés püspök mondja a szentbeszédet a bazilika előtti misén

A győri megyés püspök mondja a szentbeszédet a bazilika előtti misén

A győri megyés püspök mondja a szentbeszédet a bazilika előtti misén

Az idén Pápai Lajos győri megyés püspök mondja az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepi szentmisén a szentbeszédet; a budapesti Szent István-bazilika előtti téren rendezendő eseményen jelen lesz Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius is.

Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közösen mutatják be a Szent István-bazilika előtti téren, de a szentbeszédet idén a győri megyés püspök mondja a szertartáson.
   
A rendezvényen a közjogi méltóságok és a kormány képviselői is jelen lesznek.
   
A szertartás után kezdődik a Szent Jobb-körmenet, a Szent István tér-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi tér-Zrínyi utca útvonalon haladva tér vissza a bazilika előtti térre. A körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonulnak majd.

 Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Az amerikai elnök és a külügyminiszter köszöntötte a magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából

Az amerikai elnök és a külügyminiszter köszöntötte a magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából

Az amerikai nép nevében szívélyes üdvözletét küldte a magyar állami ünnep, Szent István napja alkalmából Barack Obama amerikai elnök Schmitt Pál köztársasági elnöknek írott levelében.
   
Hilllary Clinton külügyminiszter augusztus 20. alkalmából külön nyilatkozatban köszöntötte a magyarokat, kifejezve: az Egyesült Államok támogatja Magyarországot "abbéli igyekezetében, hogy megőrizze a demokratikus intézményeket."
   
A levelet és a nyilatkozatot a budapesti amerikai nagykövetség juttatta el pénteken az MTI-hez.
   
Barack Obama elnök levelében arról írt: az Egyesült Államok és Magyarország szoros kulturális kapcsolatokat és közös demokratikus értékeket ápol. Hozzátette, a két ország NATO-szövetségesként egyaránt tartósan elkötelezett a nemzetközi béke és biztonság megóvása mellett.
   
"Az Egyesült Államok az elkövetkező évre is a Magyarországgal való kapcsolatainak megerősítése jegyében tekint, azért, hogy együtt dolgozhassunk a XXI. század kihívásaira adott válaszokon" - olvasható az amerikai elnök üdvözletében.
   
Hillary Clinton a magyar állami ünnep alkalmából kiadott közleményében azt írta: az amerikaiak és a magyarok kapcsolatának története a kölcsönös tiszteleten és közös értékeken alapul, "ma NATO-szövetségesek, erős gazdasági partnerek vagyunk, és azon dolgozunk, hogy megvédjük és előmozdítsuk a demokráciát és az emberi jogokat".

Az amerikai külügyminiszter emlékeztetett arra: júniusban Budapestre látogatott, hogy részt vegyen a Tom Lantos Intézet megnyitásán és újra megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország jövője iránt. Megállapította, a két ország közösen munkálkodik azon, hogy segítse a nagyobb stabilitás megteremtését Afganisztánban, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában és a világ más országaiban.

Az amerikai diplomácia irányítója arra is kitért, hogy Magyarországon "Önök olyan reformokon dolgoznak, amelyek segítenek majd erősebbé tenni a gazdaságot és felszámolni a korrupciót".

Clinton azt írta: "az Egyesült Államok Önök mellett áll abban az igyekezetükben, hogy megőrizzék a demokratikus intézményeket és példát mutassanak más olyan országoknak, amelyek saját demokráciájuk felépítéséért, nyitott és plurális társadalmak létrehozásáért és az emberi jogok előmozdításáért dolgoznak".
A külügyminiszter azzal zárta nyilatkozatát: az Egyesült Államok szívélyes üdvözletét küldi minden magyarnak, és további békét és prosperitást kíván az elkövetkező évre.

Lapozzon!
 

OLDALTÖRÉS: Ünneptörténet

 Ünneptörténet

 Ünneptörténet

 Ünneptörténet

Augusztus 20. államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása e nap ünneplésének rövid történetéről:
   
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István
király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.
 
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
 
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
 
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét.

Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.)
 
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.
 
Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
 
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)
 
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
 
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.