Szigorúan ellenőrzött béremelés

A parlament döntése szerint a kormány két évig rendeletben határozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított két évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból.
 
Azoknak, akik az új szja-rendszer év eleji bevezetésével veszítettek fizetésükből, a kormány utasítására kompenzálni kell a kieső részt. Becslések szerint több mint kétmillió emberről van szó.


Szigorúan ellenőrzött béremelés

A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjed, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Nem állapítható meg mulasztás azonban, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett dolgozók legalább kétharmadának bérét az  elvárt mértékben megemelte. A törvény  2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke, Pataky Péter a Naplónak elmondta: nem értenek egyet a kötelező béremeléssel.

 
- A kötelező béremelés a szürke és a feketefoglalkoztatást segíti. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy ha a munkáltatóknak a teljesítménytől, tevékenységtől, helyzetétől függetlenül alkalmazni kell a kötelező béremeléseket, akkor alkalmazkodnak az új helyzethez: színlelt szerződésekkel, látszólagos részmunkaidős, de gyakorlatban teljes foglalkoztatással, vagy akár be nem jelentett munkaerővel. Azt nem gondolom, hogy a kötelező béremelés miatt tömeges elbocsátásokra kerül sor, de a fekete foglalkoztatást támogatja, ami pedig mindenki érdeke ellen van.
 
Az elnök elmondta: számukra problémát jelent az is, hogyan akar tárgyalni a kormány az érdekvédelmi szervezetekkel. A törvényben ugyanis az szerepel, hogy egyeztetni kell az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, ezt a szervezetet azonban megszüntették egy korábbi határozattal. Az MSZOSZ tehát várja, mi módon kerítenek sort az érdekegyeztetésre.
 
- A legfőbb probléma azonban az, hogy a törvény nem az okot szünteti meg. Az ok pedig az elhibázott és aránytalan adórendszer. Ezen kellene változtatni. A kötelező béremelés ráadásul ront a szakszervezetek tárgyalási pozícióin. Számunkra és a munkavállalók számára a reálkeresetek megóvása a cél, ezek az utóbbi időben kimutathatóan csökkentek. Ha most leülünk tárgyalni erről a munkáltatókkal, könnyen azt a választ kapjuk, hogy mivel végrehajtották a kormány három elemes kötelező bérkorrekcióját, a reálkeresetek szinten tartására, emelésére már nem futja.
 
Pataky Péter elmondta, a kormány eddig három kötelező elemet határozott meg a munkáltatóknak a bérekkel kapcsoltban: a minimálbért, a bérminimumot és most az elvárt bért. Hamarosan még kettő jön ehhez: a közmunkabér és a közmunkabér minimum, s ha ez utóbbi alacsonyabb lesz a minimálbérnél, az egészen furcsa helyzetet teremt majd.

 
A munkáltatók különbözőképpen viszonyulnak a kötelező béremeléshez: több nagy veszprémi székhelyű cég utasította vissza megkeresésünket azzal, hogy még nem tisztázódtak a konkrét részletek, tanulmányozzák a törvényt, mielőtt döntenek.  Peretsényi György, a Persped nemzetközi fuvarozóvállalat vezetője szerint könnyebb lenne fejleszteni a béreket, ha a piac kedvezőbb helyzetben lenne. Az építőipar azonban még mindig mélyponton van.
 
- Mindent elkövetünk, annak érdekében, hogy a bérek növekedjenek, de ehhez szükség lenne megfelelő gazdasági háttérre is. Egyszóval törekszünk a bérek emelésére, de ehhez meg kellene pezsdülnie a piacnak.
 
Szalai Attila, a Maxon Motor Kft. ügyvezetője elmondta: jogosnak tartja, hogy az állami támogatások fejében a cégek jutassanak vissza valamit az állampolgárokhoz. Megjegyezte: a kötelező béremelés részleteit még nem ismerik, ezen sok múlhat. Elmondta, hogy a hamarosan tízéves cégnél minden évben volt béremelés, még a gazdaság válság idején is.
Olyan vállalkozás is akad, ahol már végre is hajtották a béremelést, hónapokkal ezelőtt.

- Amikor kiderült, hogy az adóváltozások miatt lesznek olyanok, akik rosszabbul járnak, végrehajtottuk a bérkorrekciót. Néhány ezer forintról van szó, amit ki lehet gazdálkodni. Persze egyszerűbb lett volna ez az egész, ha akkor veszik figyelembe a lehetséges hatásokat, mielőtt megalkotják a törvényt - nyilatkozta kérdésünkre  Árkossy Emese, az Árkossy Bútor Kft. ügyvezetője.
 
- Mivel az erre vonatkozó jogszabály még nagyon friss, egyelőre tanulmányozzuk azt, és a jövő évi bértárgyalásokon természetesen figyelembe fogjuk venni az abban foglaltakat - közölte Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője.
 
A törvény végrehajtását a szakhatóságok ellenőrzik majd. A kormányhivatalban egyelőre előkészítik a feladatot. - A terv az, hogy ha a jogszabály megszületik, akkor a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szerve végezheti az ellenőrzéseket, módszertani útmutatót a kollégák ehhez nem kaptak. A bérekkel kapcsolatban most a kollégák a kötelező legkisebb munkabér alkalmazását ellenőrzik - mondta Troják László a szervezet megbízott vezetője. 

 
Nem bírja el a fogyasztó

A mezőgazdaság mai jövedelmi viszonyai között, ahol az átlagbérek havi bruttó 200 ezer forint körül vannak, csak elbocsátásokkal tudnák emelni a béreket.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára szerint ezt a kompenzációt a mezőgazdaság,  a hasonlóan alacsony bérszínvonalú könnyűipar és kereskedelem sem tudja egyszerűen kigazdálkodni. A kötelező béremelésre azért van szükség, mert az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével sokan fizetnek többet, a bruttósítás miatt a mintegy húsz százalék körüli összeget. Ráadásul az adóvisszatérítés intézményét kivezetik, ami a mezőgazdaságban általános alacsony bérek mellett havi tizenötezer forintot, évente száznyolcvanezret jelent a családoknak.

 

Ennek a kivezetését már megkezdték, ebben az évben, és teljesen meg akarják szüntetni. A munkaadóknak is növekedtek a terheik az alacsony bérek után, ha pedig még az adójóváírást is kompenzálni akarják, netalán még az inflációt is, akkor egy munkavállaló évente csaknem félmillió forinttal kerül többe, mint tavaly.  A mezőgazdasági munka jövedelmezősége a kiadások ilyen mértékű növelését nem bírja el. Az sem lehet megoldás, hogy a végső fogyasztóra terhelik, mert az élelmiszer-fogyasztás is folyamatosan csökken az utóbbi években,  emelkedésére remény sincs.  Az  állattenyésztők vannak nehezebb helyzetben, a növénytermesztőket csak fél évig foglalkoztatják. A bérek kigazdálkodása érdekében  racionalizálni kell a munkát, amivel  embereket bocsátanak el. Van menekülési út: az alkalmi munka, ez  a munkavállalónak rosszabb.

Szerintem

Tisztességes munkáért fizessenek tisztességes bért - ez szerintem a világ legegyszerűbb és legjobb paktuma. Egyben a legnehezebb és a legkevesebbszer megkötött. Hogy miért, annak sok oka van: harácsolás, gyenge, sokszor egymás ellen dolgozó érdekérvényesítés, globális gazdasági folyamatok stb.
 
Az, hogy a kormány a kezében lévő eszközökkel igyekszik védeni a munkavállaló érdekeit, nem feltétlenül rossz. Sőt. Sokan egyetértenek azzal, ha valaki az állami megrendelésekből is szert tesz bizonyos haszonra, akkor annak egy részét juttassa vissza az állam polgáraihoz. Ezt a kormány kikötheti és most meg is tette.
 
Gond akkor van, amikor a munkáltatók trükközni kezdenek - és mindig találnak kiskaput. Vannak cégek, amelyek külön azért foglalkoztatnak pénzügyi szakembert, hogy megtalálja ezeket a kiskapukat: hogyan lehet kijátszani a rendszert, hogy ne kelljen kifizetni a teljes járandóságot a munkavállalónak. Arról meg már nem is beszélek, hogy a kevesebb bérért természetesen több munkát várnak el. Meg azt, hogy az ember soha ne legyen beteg, mert az veszteség, ne legyenek gondolatai, mert az veszélyes. És még sorolhatnám.

Németh F. Bernadett
[email protected]