Szakszervezeti demonstráció: Veszprémben is nyomták a dudát

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés országszerte tüntetéseket szervezett. Csütörtökön az ország több pontján egyidőben tartottak autós felvonulásokat. A megmozdulást támogatta a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is.  Veszprémben nagy tömeg gyűlt össze, 150 járművel bénították meg a megyeszékhely forgalmát. Azt szeretnék elérni, hogy az általuk felvetett kérdésekben azonnal kezdődjenek tárgyalások a szakszervezetekkel.

Érdek van, egyeztetés nincs?!

A szövetségek a Dudálj velünk! elnevezésű akcióval a nyugdíjrendszer átalakítása, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj megszüntetése ellen, továbbá a munkanélküli- és szociális ellátások összegének drasztikus csökkentése, a munka törvénykönyvének megváltoztatása, az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) megszüntetése és "az érdekegyeztetés súlytalanná tétele" ellen tiltakozik.

Veszprémben nagy feltűnést keltett a demonstráció. Az időzítés is jól sikerült, legalább 150 jármű délután négykor, a legnagyobb forgalomban kezdte meg a  menetet a városon keresztül. A konvoj megbénította a megyeszékhely, illetve a bevezető utak forgalmát. Az autósok mégsem indulattal fogadták a kocsikaravánt, a demonstrálók céljaival sokan egyetértettek, legfeljebb a részvételt nem merték vállalni.

Mürkl Mónikának, a MSZOSZ Veszprém Megyei Képviseletvezetőjének rengeteg munkája fekszik a szervezésben. De megérte a fáradozás, hiszen napról napra többen jelezték részvételüket, végül százötven autóval indultak útnak. A szakszervezetekhez civil szervezetek, magánszemélyek is csatlakoztak, az egyik közösségi portálon is szerveződött támogatói csoport.
- Remélem, a rendezvény visszhangja elér a kormányzó párthoz. Szeretnénk elérni céljainkat, ha ez nem sikerül, az akciók szervezését tovább folytatjuk, nyilatkozta.

A veszprémi demonstrációra a megye minden pontjáról érkeztek. Harkai Attila, a Pápai Hús 1913 Kft. szakszervezeti vezetője  elfogadhatatlannak tartotta a Munka Törvénykönyve módosítását, ami kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat. Az alkalmazottak élete egyre nehezebb, nem hagynak számukra más utat, mint a felvonulás, a megmozdulás, ezért is jöttek el, fogalmazott.
 
- Nagyon nagy baj lehet a közbiztonsággal, ha a csütörtökre elrendelt közbiztonsági akciót  augusztus 21-ig meg kellett hosszabbítani - adott hangot véleményének csütörtökön  Bankó Magda alezredes, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) alapszervezeti titkára, az országos tanács elnöke. Elmondta, hogy információi szerint meghosszabbították a fokozott ellenőrzést. Hozzátette, hogy próbáltak valamiféle indokot adni arra is az illetékesek, hogy a csütörtöki akciót  nem a demonstráció miatt rendelték el,  de elég gyenge magyarázatok születtek. A szakszervezeti vezető szólt arról is, hogy egyre többen csatlakoznak a demonstrációjukhoz, sokan fejeztek ki  szolidaritást, legutóbb például a közmédiumok dolgozói. A tárgyalások a másik féllel eddig azért nem vezettek eredményre, és nem is vezetnek addig eredményre, amíg a tárgyalópartner számára ismeretlen fogalom a kompromisszumkészség. A BRDSZ vállalhatónak tartja, hogy megváltozzon a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi rendszere, azonban az,  hogy annak visszamenőleges hatálya legyen számunkra elfogadhatatlan - közölte Bankó Magda.

- Fegyelmezettek vagyunk, de egyben elszántak is  - hangsúlyozta. Ma mindenki szoldaritást  vállalt azokkal a kolléginkkal, nyugdíjasokkal, akik részt vettek a  demonstrációban, akik szolgáltaban voltak lélekben támogatták őket.  Bankó Magda a helyzetet úgy jellemezte, hogy vihar előtti csend van. - A  nyugdíj-ügyben a rendőrökkel csak kísérleteznek, velünk kezdik, majd a társadalom többi rétege következik - adott hangot véleménynek Bankó Magda.
 
- Tiltakozásunkat a rendőrség teljes állományának berendelésével sem tudják megakadályozni - nyilatkozta érdeklődésünkre a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) közép-dunántúli régiójának elnöke. Az FRSZ csatlakozott a LIGA Szakszervezet által június 29-ére országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkhoz. A sztrájkban részt venni nem tudó szervezetek a Független Rendőr Szakszervezet koordinálásában országszerte forgalomlassító félpályás útlezárásokat tartanak. Hartmann István régióelnök elmondta, rövid távon nem, de reméli hosszabb távon lesz eredménye a rendvédelmisek és a velük szolidaritást vállalók demonstrációjának. 

- Nemcsak nyugdíjas rendőrök vannak, nagyon sok ismerős arcot látok itt, akik nem rendvédelmi területen dolgoznak, bányászokat, pedagógusokat. Hozzátette, hogy úgy érzi, az általuk megfogalmazott követelésekkel kapcsolatban egyre több pozitív visszajelzés érkezik. A nyugdíjjal kapcsolatos tárgyalásokra úgy tekintünk, hogy azok véget értek, mert előrelépés sajnos nem történt - hangsúlyozta az FRSZ illetékese. Amint a kormány javaslattal áll elő, mi hajlandóak vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, várjuk például a korábbra ígért életpályamodell részleteit.

A Magyar Szocialista Párt teljes mértékben szolidáris a szakszervezetek törekvéseivel, támogatja őket, a parlamenti demokrácia rendelkezésére álló eszköztárát felhasználva fellép a munkavállalói jogok megvédése érdekében. Mindezt Pál Béla országgyűlési képviselő jelentette be csütörtöki veszprémi sajtótájékoztatóján. Szerinte az elmúlt egy év a munkavállalók számára a remény, a csalódás és a kiábrándulás időszaka volt.

A kormány politizálása nyomán egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe, érhető, ha utcára mennek. Például alkotmányba foglalták, a 62 év alatti nyugdíjasok ellátása bármely pillanatban megvonható és megváltoztatható, amivel 600 ezer ember került létbizonytalanságba. Az egykulcsos jövedelemadóval a munkavállalók 80 százaléka járt rosszul. A közszférában indoklás nélkül bocsátanak el embereket, zsarolással elveszik a magán-nyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarításokat Mindezek aláássák a jogbiztonságot.

A szakszervezeti demonstrációk árnyékában két jelentős törvénymódosítás került a Parlament elé, természetesen a szokásos módon, mindenfajta érdekegyeztetés nélkül. Az egyik nyomán hat hónapra változik próbaidő időszaka. Kedvezőtlen az is, hogy 44 órát dolgozhatnak, 40 órás bérért. A sztrájktörvény megváltoztatása ugyancsak csorbítja a munkavállalók jogait. De megszűnik az Országos Érdekegyeztető Tanács is, vagyis az eddig jól működő háromoldalú (kormány, munkáltatók, munkavállalók) párbeszéd intézménye, amit az MSZP különösen nehezményez, hiszen ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal is. Így a minimálbér összege, vagy az éves béremelés mértéke a kormány hatáskörébe kerül.

Pál Béla szerint az utcára vonulók a rendkívüli munkára berendelt rendvédelmi dolgozókért, és mindazokért is tüntetnek, akik ezt nem tehetik meg.
A csütörtöki demonstrációval kapcsolatban szerettük volna megszólaltatni a kormányzat illetékesét, kerestük a Belügyminisztérium államtitkárát dr. Kontrát Károlyt, de ő jelenleg külföldön tartózkodik. A tárca sajtóosztálya a miniszterelnökséghez irányított, elküldtük kérdéseinket, többek között azt, hogy "Milyen problémát jelent ma a korkedvezményes nyugdíj Magyarországon?", "Mi az akadálya annak, van-e akadálya annak, hogy a korkedvezményes nyugdíj kérdésében kompromisszum szülessen?", illetve azt, hogy a  "Demonstrációval elérhető-e a cél?", de ezekre a kérdésekre sem írásban, sem szóban nem érkezett visszajelzés egyelőre.

 

Ezt sérelmezik a demonstrálók

- Érdekegyeztetés és párbeszéd hiánya.
 
- Visszamenőleges hatályú törvények bevezetése. A korkedvezményes és korengedményes nyugdíj megszüntetése.
 
- A dolgozókat hátrányosan érintő szociális megszorítások.
 
- Az új Munka Törvénykönyvének egyeztetés nélküli átalakítása.
 
- A bérminimumok kormányzati megállapítása és a bérmegállapodás megszüntetése.
 

Szerintem

Ha nem használ a szép szó, jöhet a demonstráció. A gazdasági rendszerváltást követően hazánkban már több látványos utcai megmozdulásra is sor került, egy-kettő már-már emblematikussá vált: például az 1990-es taxisblokád. A szakszervezetek most is végső elkeseredésükben hívták utcára   tagjaikat, szimpatizánsaikat, a velük együtt érző, a velük egyet értő embereket. A csütörtöki demonstrációval véleményt mondtak a kormánynak a munkavállalókat érintő intézkedéseiről. A tüntetés felhívta a figyelmet arra, hogy nem folytathatják a munkavállalók számára hátrányos törvénykezést, nem tartható az érdekegyeztetés nélküli döntéshozatali mechanizmus. A demonstráció szervezői abban reménykednek, meghallják a hangjukat. Aztán, hogy a dudaszó átjut-e a csukott ablakon, vagy messzire űzi a nyári szellő, az majd csak a közeli napokban derül ki...

Tremmer Tamás
[email protected]