Egy varázslatos nap az Őrségben

Nagy volt az öröm, mesélik a szülők és a negyedikesek osztályfőnöke, dr. Bakonyi Pálné Erzsike, amikor kiderült, hogy első helyen végeztek és a nyereményük egy kirándulás. Az osztályt a Bakony Volán szállította Őriszentpéterre, a Harmatfű oktatóközpontba, ahol az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Lasits Tímea várta őket. Megismertette a látogatókat a Vas megye délnyugati sarkában található, erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájjal, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. A nemzeti parkot 2002-ben hozták létre, a táj mellett néprajzi, kultúrtörténeti értékek őrzésére.  

Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, a Belső-Őrséget, Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 000 hektáron. A herendi csapat Lasits Tímea vezetésével vágott neki a Szala völgyében a jó háromórás túrának, miközben megismerkedtek a nemzeti park védett növényeivel, például a kosborral, a vidék jellegzetes gyümölcseivel, mint a szilva és a csörgő alma, az Őrségben honos fákkal, madarakkal, az ezen a területen folytatott gazdálkodási formákkal, építkezési módokkal és természetesen a hagyományokkal. Tímea nem csak információkkal szolgált, de meg is "dolgoztatta" a lelkes csapatot, s a herendiek rendre meg is feleltek a kérdéseire.

 
A negyedikesekkel tartott néhány szülő és kisebb testvér is. Sokat próbált csapat a negyedikeseké, ahogy a szülők mesélik, sokat túráznak együtt és soha nem feledkeznek meg a környezet védelméről. Mielőtt az Őrségbe indultak, kitakarították például a Herend mellett folyó Sédet: az autógumitól kezdve az építési törmelékig sok mindent halásztak ki a patakból. Mindez Erzsikének köszönhető, aki elsős koruktól fogva a természet szeretetére neveli őket. Minden nyáron Fürge Mókus címmel tábort is szervez: mondani sem kell, hogy sok gyalogtúrával, játékos feladattal. Az Őrségbe is hozták magukkal a jegyzetfüzetet és a számukra érdekes momentumokat fel is írják. Van, aki túrázók kézikönyvével érkezett, mint például Halászi Dóra fia. Az édesanya azt mesélte, hogy a gyerekek természet iránti tisztelete egy folyamat eredménye, amit  némelyikük a családban, másikuk az iskolában alapozott meg, s melynek eredménye, hogy jól szerepelnek a pályázatokon  így a Napló környezetvédelemi kampányában is. Az eredményességhez persze az elhivatott szülő is kell, a herendi csapatban a motor Bácskai Péter, aki széles ismereteinek kamatoztatásával újabb és újabb célokat tűz ki eléjük.
 

Legtöbbjük nem járt még az országnak ezen a vidékén. Béli Diána és Kristóf sem, akik édesanyjuk, Béliné Glück Noémi (a negyedik bések volt napközis tanárnője) társaságában vettek részt a kiránduláson. - Nagyon szép ez a vidék, érdekes az építkezési forma és jó látni, hogy milyen takarosan rendben tartják a portákat. Gyönyörűek a zöld erdők és virágzó rétek, szinte érintetlen a természet - mondta a tanárnő.
 
A gyerekek akár egész nap ellettek volna a Szala-völgyben, s mindent a legaprólékosabban szemügyre vettek a vízi siklótól a döglött cickányig. A gyalogtúra után a csapat Pityer szeren, a skanzenben ebédelt, ahol megismerkedtek a népi építkezési formákkal, a hagyományos őrségi porták kialakításával, a sokszor hallott, de még nem látott tókával (tavacskávla). Ezután a Belső-Őrség következett. Veleméren, a híres Árpád-kori templomhoz tartva megálltak a réten teheneket bámulni - hiába, városi gyerekeknek ez is nagy élmény. A veleméri Fény-temploma a szakrális építészek egyik csodája: a nap minden szakában egy-egy ablakon tűz be a napfény a templomba, megvilágítva egy-egy  szent képet. Megfigyelések szerint a Nap vándorlásával, az évszakok váltakozásával az egész bibliai történet kibontakozik itt, s a Nap mindig a megfelelő képet ragyogja be.  A veleméri templom után a herendiek a magyarszombatfai fazekasokat keresték fel, ahol betekintést nyertek a korongozás rejtelmeibe, s a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatták magukat az agyagozásban.

 
A korongozás után az Őrségi Vadászati Kiállítást vették célba a kirándulók. A kiállítás megálmodója és kivitelezője Gömbös Mátyás több mint három és fél évtizedes vadászpályafutása során majd huszonöt éve az őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond vadásztársaság vadászmestere, és a Vas megyei vadásztársadalom aktív képviselője. A kiállításon  az Őrség faunájában honos madarak és nem vadászható kisemlősök egész sorának preparátumait láthatták a herendi gyerekek, az Afrika teremben pedig  Namíbiában és Egyenlítői-Guineában elejtett vadak (köztük antilopok különböző alfajai, varacskos disznó, ecsetfülű disznó, vörös bivaly) mellett az Őrségben nem honos állatok preparátumai - a hazánkban utoljára vadon az Őrségben látott siketfajd, valamint nyírfajdkakas, medvebőr, muflon, mormota és zerge  is helyet kaptak. A látnivalókat vadászfelszerelések, kések, tőrök, vadászati makettok és vadászati tárgyú műtárgyak színesítik.
 Mire mindezzel végeztek, véget is ért a nap, s a herendi negyedik bések számos új élménnyel és ismerettel gazdagodva indultak haza. Több család is megfogadta, hogy visszatér a varázslatos Őrségbe, a smaragdzöld erdők, barátságos emberek, szelíd dombok, hűvös völgyek közé.

Akik értik a természet nyelvét

Lapunk és a PLT tavaly tavasszal hirdette meg az Életünk, a víz kampányt, melyhez csatlakoztak a térségben dolgozó szakmai szervezetek, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, az MTA tihanyi limnológiai intézete, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a nagy ivóvíz- és csatornaszolgáltatók, a Bakonykarszt Zrt. és a Dunántúli Regionális Vízmű, partnerként kapcsolódtak az érintett vízitársulások és az általános iskolák. Az Életünk, a víz részeként pályázatot hirdettünk általános iskolásoknak: fogadjanak örökbe egy vizes élőhelyet. A beérkezett pályaművekből kiemelkedett a herendi általános iskola 4. B osztályosainak dvd-re írt munkája. A diákok énekelnek, verselnek, miközben a város környékének vizein végeznek megfigyeléseket. Pályaművüket a vízzel kapcsolatos közmondásokkal, a vizek tisztításáról készített fotókkal és térképpel egészítették ki. A negyedikesek traktorgumikat húztak ki felnőttek segítségével a Sédből, kiszabadítva egy folyami rákot is. A dvd aláfestő zenéje Jean Michael Jarre Oxigen című száma volt.

Most az erdők következnek

Idén a Napló és a Pannon Lapok Társasága az erdők védelmét tűzte ki célul. Az Erdővédő keretében szombaton a szerkesztőség tagjai, civil környezetvédők, fiatalok közösen újítják fel a Csatár-hegyi kilátó mellett található pihenőhelyet és alakítanak ki egy újat partnerünk, a Verga Zrt. segítségével. A program reggel nyolckor szemétszedéssel kezdődik, a kilátóhoz vezető gyalogút mentén - ezzel a Napló  csatlakozik a TeSzedd országos szemétszedő kampányhoz. Várjuk a jelentkezőket: akinek kedve, lehetősége van, jöjjön, tegyük együtt szebbé a Csatár-hegyet! Találkozzunk szombaton 8-kor a kilátót jelölő táblánál.

Szerintem

Örömtől csillogó gyerekszembe nézni, gyönyörködni bennük, apró népekben, amint felfedezik a körülöttük lévő világot, látni, ahogy a leghétköznapibb dolgoknak mennyire tudnak örülni - ennél nagyszerűbb érzés kevés van a világon. Hihetetlen, hogy egy szál virág alapos megfigyelése, egy apró csúszómászó vagy ritkán látott háziállat kiváltotta izgalom mennyi energiával tölti fel a szerencsés felnőttet, aki részese lehet a gyermeki örömöknek. Nem vagyok annyira naiv, hogy ne tudnám, hogy ezek a gyerekek ugyanúgy el tudnak merülni a számítógép és a tévé világában is, de jó látni, hogy vannak körülöttük olyan nevelők, szülők, akik visszaterelgetik őket a természethez. Akik megértetik velük, miért fontos a természet, a környezetük megóvása. Jó látni egy ilyen csapatot. Már ezért megérte az Életünk, a víz kampány.
 
Németh F. Bernadett
[email protected]