Alkotmányozás: külföldi vélemények az új magyar alaptörvényről

A liberálisnak tekinthető orosz lap cikke emlékeztetett rá, hogy Schmitt Pál államfő hétfőn aláírta az új alaptörvényt, "amely már széthúzást szított a társadalomban, és bírálatot váltott ki az Európai Unió részéről". "A bírálók szerint az új alaptörvényt, amelyet a legrövidebb idő alatt dolgozott ki és fogadott el a parlament, a kormányzó jobbközép Fidesz saját pozíciói megerősítésére használhatja fel. Emellett a bírálók úgy vélik, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépő alkotmány számos szabályozása az emberi jogok területén "nem felel meg az európai normáknak" - írta a lap.
   
Az új alkotmány kezdeményezője az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányzó Fidesz volt, amelyet egyébként az államfő is tartozik - írta az orosz lap. A fő érv az alaptörvény átdolgozása mellett, hogy Magyarország máig az 1949-ben kidolgozott alkotmány szerint él, s az "1989-es bársonyos forradalom óta a moszkvai diktátumra készült alkotmányt csupán kozmetikai javításoknak vetették alá" - emlékeztetett a lap.
    
A Kommerszant szerint "a Fidesz tervei még a sietős előkészítő időszakban sok magyarban aggodalmakat váltottak ki. Az országon az alaptörvény általános megvitatását követelő tüntetések hulláma vonult végig. Ez a követelés azonban nem talált meghallgatásra" - írta az orosz napilap.
   
"Mint kiderült, az alkotmányos reform ellenfelei nem alaptalanul aggódtak. Magyarország már nem nevezi magát köztársaságnak, mint az elmúlt 62 évben. Az alkotmánybíróság jogosítványait jelentősen megnyirbálták, a végrehajtó szervek az eddiginél nagyobb hatalomhoz jutnak a bíróságok és a sajtó felett, a miniszterelnök pedig eszközhöz jut ahhoz, hogy nem bonyolult eljárással feloszlassa a parlamentet. A Fidesz ellenfelei szerint mindez a kormányzó pártnak módot ad arra, hogy Magyarországon valóságos diktatúrát építsen ki. A liberálisok azzal is elégedetlenek, hogy az alkotmány rögzíti +a fogantatás pillanatától kezdődő életet+, amiben lényegében a terhességmegszakítás tilalmát látják. A bírálók az új alkotmányban a homoszexuálisokkal és más, nem hagyományos orientációjúakkal szembeni diszkriminációt is látnak" - mutatott rá a lap.
   
A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy nem csak országon belül hangoztattak aggályokat az új alkotmánnyal szemben. "A szöveg számos esetben hivatkozik Istenre, a kereszténységre, és Szent István koronájára, s az utóbbi a középkori Magyarországra utal, amelynek területe a mai közel háromszorosa volt.  Ez komoly aggodalmat keltett a szomszédos országokban, amint annak rögzítése is, hogy Magyarország a magyar nemzet egységétől vezérelve felelősséget érez a határokon túl élő magyarok sorsáért" - írta a lap. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország határain túl több mint hárommillió magyar él, és rámutatott: "Ez a szomszédokkal való reális konfliktusok veszélyét hordozhatja a határokon túli magyaroknak az Orbán-kormány politikája értelmében biztosított magyar útlevéllel együtt".
   
"Az új magyar alkotmány 2012. január 1-jén lép életbe, ám igen erős nyugtalanságot idézett elő az EU-ban, ahol egyébként ebben a fél évben Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. Májusban kezdi meg Budapesten tanácskozását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének megbízásából az alkotmányjoggal kapcsolatos jogszabályok és  törvénytervezetek elemzésével foglalkozó bizottság, amelynek júniusban kell előterjeszteni következtetéseit arra vonatkozóan, hogyan felel meg az új magyar alkotmány a demokratikus normáknak. 'Számunkra ez az utolsó reménység a helyzet javítására' - ismerik el a magyar ellenzék köreiben" - írta végül keddi cikkében a Kommerszant.
    (http://www.kommersant.ru/doc/1628866?isSearch=True)

OLDALTÖRÉS: Die Welt-cikk a magyarországi viszonyokról

Die Welt-cikk a magyarországi viszonyokról

A magyarországi viszonyokról jelent meg írás az új magyar alkotmány elfogadásának apropóján kedden a Die Welt című német konzervatív napilap internetes oldalán.
Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába - áll Paul Jandl "A Fidesz mindenek felett" című írásának alcímében.
"Legalább egy közös van a magyar utakon köhögő, jóval a(z 1989-90-es) fordulat előtt gyártott kocsikban és Orbán Viktor kormányfő elegáns magánautójában: a Nagy-Magyarországot ábrázoló matrica díszeleg a farukon. Lehet, hogy a múlt dicső volt, de a jelen olyan kopott, hogy az egykori szépség hatalmi jelvényeivel kell megszépíteni" - írja a bevezetőben a berlini újság, mielőtt rátér a múlt héten elfogadott új alaptörvényre.
A preambulum "történeti lomtár és veszélyes fenyegetés egyben" - állapítja meg. Az új alkotmánnyal "állampolgári kötelezettség lett a nemzeti büszkeség, a kereszténység és a család", az alaptörvény rögzíti "az állami ideológiát, egyszersmind az ideológusokat is" - írja a szerző, majd kifejti: az "Orbánhoz hű tagokból" álló Költségvetési Tanács bármikor feloszlathatja a parlamentet, "ha csak a gyanúja is fennáll annak, hogy a büdzsé nem felel meg az új alkotmányos normáknak". Ez azokra a kormányokra is vonatkozik, amelyekben a Fidesznek nem lesz többsége - fűzi hozzá.
Az alkotmánybírákat lecserélték, a média szigorú sajtótörvény hatálya alá került, amelynek betartása fölött Fidesz-cenzorok őrködnek; "a társadalom mélyére hatoló változtatások sokak számára a legrosszabb félelmeken is túltesznek" - írja a konzervatív német lap. A Fidesz személyi tisztogatást hajtott végre a kutatóintézeteknél is, hamarosan Ungváry Krisztián történész munkahelye is megszűnik az 56-os Intézetben; a kutatóintézetet bezárják, "ahogy tették ezt eddig 39 másik alapítvánnyal" - írja a Die Welt, amely a cikkben többször idézi a történészt.
"Magyarország újraideologizálása nyomán élénk a sürgés-forgás a politikai jobbszélen. A Fidesz-médiában a Waffen SS dicsőítésétől a szokásos antiszemitizmusig minden megtalálható, amit a jobboldali radikális politikai konkurencia kíván" - írja a jobboldali újság. "A 17 százalékos Jobbik maga előtt hajtja a Fideszt, és aligha kell attól tartania, hogy rendre utasítják" - állapítja meg Jandl. "Északkelet-Magyarországon a cigánytelepeken megjelentek a Jobbik félkatonai alakulatai, és a fasiszta nyilaskeresztesek egyenruhájában félelmet gerjesztenek" - írja a Die Welt.
Magyarországon "tomboló változatlanság" van, "amely a múlt bonyodalmaiból és a jövő hiányából adódik" - írja a szerző. "Marad a rezignáltság vagy a félelem" - fűzi hozzá, majd leír egy esetet, amely két hete történt a budapesti könyvhéten. Egy újságírónő egy pódiumbeszélgetésen megkérdezte Per Olof Enquist svéd írót, a fesztivál díszvendégét, mi a véleménye a magyarországi helyzetről, mire "a szervezők súlyosan megfenyegették". "Aki még nem fél, annak virgácsot tesznek az ablakába. Művészeket rágalmaznak a Fidesz-közeli sajtóban, tudományos intézeteket zárnak be, vagy párthívekkel elfoglalják őket" - írja a német napilap.
"A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt" - idézi a cikk Radnóti Sándor filozófust, aki - mint a szerző megjegyzi - maga is érintett abban az ügyben, amelyben "nemszeretem filozófusok ellen indítottak háborút". A német lap leírja, hat jeles gondolkodót vádolnak azzal, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel, köztük a 82 éves Heller Ágnest, a kormány bírálóját, aki a hadjárat megindulása óta érzi az emberek gyűlöletét, a "liberálisok" elleni gyűlöletet, amely kifejezés Magyarországon még mindig a "zsidók" kódolt elnevezése.
"A történelem labirintusából éppen egy olyan, a történelemre vak cinikus akarja kivezetni a magyarokat, mint Orbán Viktor; azt hihetnénk, hogy ez egy tragédia" - írja a szerző. Esterházy Péter azonban - akinek még a szépapja sem beszélne úgy, ahogy az új alkotmány, "a magyar történeti-revizionista próza e darabja" hangzik - komédiát emleget egy interjúban. "Ebben a komédiában talán visszakapom a kastélyaimat" - zárja cikkét az írót idézve a Die Welt című berlini konzervatív napilap.

Die Welt-cikk a magyarországi viszonyokról

A magyarországi viszonyokról jelent meg írás az új magyar alkotmány elfogadásának apropóján kedden a Die Welt című német konzervatív napilap internetes oldalán.
Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába - áll Paul Jandl "A Fidesz mindenek felett" című írásának alcímében.
"Legalább egy közös van a magyar utakon köhögő, jóval a(z 1989-90-es) fordulat előtt gyártott kocsikban és Orbán Viktor kormányfő elegáns magánautójában: a Nagy-Magyarországot ábrázoló matrica díszeleg a farukon. Lehet, hogy a múlt dicső volt, de a jelen olyan kopott, hogy az egykori szépség hatalmi jelvényeivel kell megszépíteni" - írja a bevezetőben a berlini újság, mielőtt rátér a múlt héten elfogadott új alaptörvényre.
A preambulum "történeti lomtár és veszélyes fenyegetés egyben" - állapítja meg. Az új alkotmánnyal "állampolgári kötelezettség lett a nemzeti büszkeség, a kereszténység és a család", az alaptörvény rögzíti "az állami ideológiát, egyszersmind az ideológusokat is" - írja a szerző, majd kifejti: az "Orbánhoz hű tagokból" álló Költségvetési Tanács bármikor feloszlathatja a parlamentet, "ha csak a gyanúja is fennáll annak, hogy a büdzsé nem felel meg az új alkotmányos normáknak". Ez azokra a kormányokra is vonatkozik, amelyekben a Fidesznek nem lesz többsége - fűzi hozzá.
Az alkotmánybírákat lecserélték, a média szigorú sajtótörvény hatálya alá került, amelynek betartása fölött Fidesz-cenzorok őrködnek; "a társadalom mélyére hatoló változtatások sokak számára a legrosszabb félelmeken is túltesznek" - írja a konzervatív német lap. A Fidesz személyi tisztogatást hajtott végre a kutatóintézeteknél is, hamarosan Ungváry Krisztián történész munkahelye is megszűnik az 56-os Intézetben; a kutatóintézetet bezárják, "ahogy tették ezt eddig 39 másik alapítvánnyal" - írja a Die Welt, amely a cikkben többször idézi a történészt.
"Magyarország újraideologizálása nyomán élénk a sürgés-forgás a politikai jobbszélen. A Fidesz-médiában a Waffen SS dicsőítésétől a szokásos antiszemitizmusig minden megtalálható, amit a jobboldali radikális politikai konkurencia kíván" - írja a jobboldali újság. "A 17 százalékos Jobbik maga előtt hajtja a Fideszt, és aligha kell attól tartania, hogy rendre utasítják" - állapítja meg Jandl. "Északkelet-Magyarországon a cigánytelepeken megjelentek a Jobbik félkatonai alakulatai, és a fasiszta nyilaskeresztesek egyenruhájában félelmet gerjesztenek" - írja a Die Welt.
Magyarországon "tomboló változatlanság" van, "amely a múlt bonyodalmaiból és a jövő hiányából adódik" - írja a szerző. "Marad a rezignáltság vagy a félelem" - fűzi hozzá, majd leír egy esetet, amely két hete történt a budapesti könyvhéten. Egy újságírónő egy pódiumbeszélgetésen megkérdezte Per Olof Enquist svéd írót, a fesztivál díszvendégét, mi a véleménye a magyarországi helyzetről, mire "a szervezők súlyosan megfenyegették". "Aki még nem fél, annak virgácsot tesznek az ablakába. Művészeket rágalmaznak a Fidesz-közeli sajtóban, tudományos intézeteket zárnak be, vagy párthívekkel elfoglalják őket" - írja a német napilap.
"A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt" - idézi a cikk Radnóti Sándor filozófust, aki - mint a szerző megjegyzi - maga is érintett abban az ügyben, amelyben "nemszeretem filozófusok ellen indítottak háborút". A német lap leírja, hat jeles gondolkodót vádolnak azzal, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel, köztük a 82 éves Heller Ágnest, a kormány bírálóját, aki a hadjárat megindulása óta érzi az emberek gyűlöletét, a "liberálisok" elleni gyűlöletet, amely kifejezés Magyarországon még mindig a "zsidók" kódolt elnevezése.
"A történelem labirintusából éppen egy olyan, a történelemre vak cinikus akarja kivezetni a magyarokat, mint Orbán Viktor; azt hihetnénk, hogy ez egy tragédia" - írja a szerző. Esterházy Péter azonban - akinek még a szépapja sem beszélne úgy, ahogy az új alkotmány, "a magyar történeti-revizionista próza e darabja" hangzik - komédiát emleget egy interjúban. "Ebben a komédiában talán visszakapom a kastélyaimat" - zárja cikkét az írót idézve a Die Welt című berlini konzervatív napilap.

Die Welt-cikk a magyarországi viszonyokról

A magyarországi viszonyokról jelent meg írás az új magyar alkotmány elfogadásának apropóján kedden a Die Welt című német konzervatív napilap internetes oldalán.
Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába - áll Paul Jandl "A Fidesz mindenek felett" című írásának alcímében.
"Legalább egy közös van a magyar utakon köhögő, jóval a(z 1989-90-es) fordulat előtt gyártott kocsikban és Orbán Viktor kormányfő elegáns magánautójában: a Nagy-Magyarországot ábrázoló matrica díszeleg a farukon. Lehet, hogy a múlt dicső volt, de a jelen olyan kopott, hogy az egykori szépség hatalmi jelvényeivel kell megszépíteni" - írja a bevezetőben a berlini újság, mielőtt rátér a múlt héten elfogadott új alaptörvényre.
A preambulum "történeti lomtár és veszélyes fenyegetés egyben" - állapítja meg. Az új alkotmánnyal "állampolgári kötelezettség lett a nemzeti büszkeség, a kereszténység és a család", az alaptörvény rögzíti "az állami ideológiát, egyszersmind az ideológusokat is" - írja a szerző, majd kifejti: az "Orbánhoz hű tagokból" álló Költségvetési Tanács bármikor feloszlathatja a parlamentet, "ha csak a gyanúja is fennáll annak, hogy a büdzsé nem felel meg az új alkotmányos normáknak". Ez azokra a kormányokra is vonatkozik, amelyekben a Fidesznek nem lesz többsége - fűzi hozzá.
Az alkotmánybírákat lecserélték, a média szigorú sajtótörvény hatálya alá került, amelynek betartása fölött Fidesz-cenzorok őrködnek; "a társadalom mélyére hatoló változtatások sokak számára a legrosszabb félelmeken is túltesznek" - írja a konzervatív német lap. A Fidesz személyi tisztogatást hajtott végre a kutatóintézeteknél is, hamarosan Ungváry Krisztián történész munkahelye is megszűnik az 56-os Intézetben; a kutatóintézetet bezárják, "ahogy tették ezt eddig 39 másik alapítvánnyal" - írja a Die Welt, amely a cikkben többször idézi a történészt.
"Magyarország újraideologizálása nyomán élénk a sürgés-forgás a politikai jobbszélen. A Fidesz-médiában a Waffen SS dicsőítésétől a szokásos antiszemitizmusig minden megtalálható, amit a jobboldali radikális politikai konkurencia kíván" - írja a jobboldali újság. "A 17 százalékos Jobbik maga előtt hajtja a Fideszt, és aligha kell attól tartania, hogy rendre utasítják" - állapítja meg Jandl. "Északkelet-Magyarországon a cigánytelepeken megjelentek a Jobbik félkatonai alakulatai, és a fasiszta nyilaskeresztesek egyenruhájában félelmet gerjesztenek" - írja a Die Welt.
Magyarországon "tomboló változatlanság" van, "amely a múlt bonyodalmaiból és a jövő hiányából adódik" - írja a szerző. "Marad a rezignáltság vagy a félelem" - fűzi hozzá, majd leír egy esetet, amely két hete történt a budapesti könyvhéten. Egy újságírónő egy pódiumbeszélgetésen megkérdezte Per Olof Enquist svéd írót, a fesztivál díszvendégét, mi a véleménye a magyarországi helyzetről, mire "a szervezők súlyosan megfenyegették". "Aki még nem fél, annak virgácsot tesznek az ablakába. Művészeket rágalmaznak a Fidesz-közeli sajtóban, tudományos intézeteket zárnak be, vagy párthívekkel elfoglalják őket" - írja a német napilap.
"A több szakaszban levezényelt kampány civilekkel szembeni karaktergyilkosság, amilyen az elmúlt húsz évben elképzelhetetlen volt" - idézi a cikk Radnóti Sándor filozófust, aki - mint a szerző megjegyzi - maga is érintett abban az ügyben, amelyben "nemszeretem filozófusok ellen indítottak háborút". A német lap leírja, hat jeles gondolkodót vádolnak azzal, hogy visszaéltek kutatási pénzekkel, köztük a 82 éves Heller Ágnest, a kormány bírálóját, aki a hadjárat megindulása óta érzi az emberek gyűlöletét, a "liberálisok" elleni gyűlöletet, amely kifejezés Magyarországon még mindig a "zsidók" kódolt elnevezése.
"A történelem labirintusából éppen egy olyan, a történelemre vak cinikus akarja kivezetni a magyarokat, mint Orbán Viktor; azt hihetnénk, hogy ez egy tragédia" - írja a szerző. Esterházy Péter azonban - akinek még a szépapja sem beszélne úgy, ahogy az új alkotmány, "a magyar történeti-revizionista próza e darabja" hangzik - komédiát emleget egy interjúban. "Ebben a komédiában talán visszakapom a kastélyaimat" - zárja cikkét az írót idézve a Die Welt című berlini konzervatív napilap.

OLDALTÖRÉS: Cseh gazdasági hetilap: Egy arrogáns párt alkotmánya

Új alaptörvény - Cseh gazdasági hetilap: Egy arrogáns párt alkotmánya

Új alaptörvény - Cseh gazdasági hetilap: Egy arrogáns párt alkotmánya

Új alaptörvény - Cseh gazdasági hetilap: Egy arrogáns párt alkotmánya

Az Euró című vezető cseh gazdasági hetilap Egy arrogáns párt alkotmánya címmel közöl írást az új magyar alaptörvényről.
"A sietve kidolgozott és az ellenzék által elutasított alkotmány a Fidesz abszolút hatalmát jelképezi" - írja Sidó Zoltán, a pozsonyi Új Szó gazdasági szerkesztője.
A cikkíró úgy látja: a jogszabály "bebetonozza a Fidesz hatalmát", a preambulum "eltúlzottan archaikus", ami szórakoztató is lehet, hiszen jogi szempontból a preambulum nem jelent semmit. "Kevésbé szórakoztató a folytatás. Az alaptörvény ugyanis nem védi az állampolgárt az állammal szemben, hanem fordítva, meghatározza, mit kellene annak az állam érdekében cselekednie" - mutat rá a szerző.
A forint, mint nemzeti valuta meghatározása az alkotmányban Sidó szerint "világos jelzés Brüsszelnek, hogy a magyarok nem akarják az eurót".
A határon túli magyarok érdekei védelmének vállalása "még érthető", de az már problémát fog okozni, ha azok választójogot is kapnak - jegyzi meg Sidó. 
A kettős állampolgárság kérdése - véli a cseh hetilap szerzőja - nagyon irritálja a szlovák politikai elitet, a tervezett választójog pedig "egyenesen vörös posztó" a szemükben.
Sidó Zoltán rámutat, hogy nemcsak külföldön, de Magyarországon is sokan bírálják az új alaptörvényt. Szerinte a nemzet elégedetlensége akkor is emelkedett volna, ha Orbán nem rukkol elő az új alkotmánnyal. Orbán "ugyan tud bánni a jelképes gesztusokkal, vagy +hősiesen+ küzdeni a nemzetközi szervezetekkel, de az állam gazdaságát és pénzügyeit rendbe tenni nem tudja" - vélekedik a szerző.
"A gazdasági problémák megoldása helyett a kormány egy új alkotmány megírására adta a fejét. Az nem oldja meg a magyar gazdaság akut problémáit, de nemzetközi felzúdulást kelt. Orbán így újra mozgósíthat és harcolhat. Ez jó neki. Jó azonban ez Magyarországnak is" - zárja írását Sidón az Euró című cseh gazdasági hetilapban.