Változás az MLE élén - Kázmér Judit: már vannak új ötleteim

Kovács Tibort, a Népszabadság Zrt. igazgatósági tagját választotta elnökké a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) közgyűlése csütörtökön - tájékoztatta az egyesület az MTI-t.

Az egyesület közleménye szerint a közgyűlés felhatalmazta az újonnan megválasztott elnökséget, hogy február végéig dolgozzon ki javaslatot a médiatörvény módosítására, amelyet a jogalkotónak is megküldenek.

A közgyűlés elfogadta az elnökség éves jelentését, a 2010. évi zárszámadást, valamint az MLE idei költségvetési előirányzatát is.

Az MLE eddigi elnöke, Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója az egyesület két évre megválasztott elnökségének tagja lett. Rajta kívül helyet kapott az elnökségben Hivatal Péter, az MTG Metro Gratis Kft. vezérigazgatója, Keresztesi Péter, a Théma Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, Király Mária, az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. gazdasági és HR igazgatója, Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója és a Népszabadság Zrt., elnök-vezérigazgatója, Szabó György, a Sanoma Budapest Kiadói Zrt. vezérigazgatója, Szakács László, a Grabowski Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója és Szammer István, a Lapcom Kft. ügyvezető igazgatója.

Kázmér Judit, közel hat év után köszönt le a Magyar Lapkiadók Egyesületében betöltött elnöki posztjáról.

- Miért mondott le az elnöki tisztségről?

- Az elmúlt időszakban a PLT-nél több operatív terülte vezetése is hozzám került, így a megnövekedett feladatkör miatt úgy éreztem, hogy már nem tudnám az általam elvárt szinten teljesíteni ennyi területen.

- Hogyan értékeli az elnökségét? Mit ért el az elmúlt években az MLE?

- Úgy gondolom, elnökségem alatt az MLE fontos lépéseket tett a magyar sajtó érdekeinek képviselete, szakmai kapcsolatainak bővítése, valamint az olvasáskultúra ápolásának ügyében. Még 2005-ben, rögtön az elnökségem kezdetén az MLE megállapodást kötött a kormányzattal a lapok 5%-os áfa körbe sorolásáról, amire a már akkor strukturális gondokkal küzdő sajtónak nagy szüksége volt. Kis lélegzetvételhez jutottunk így. De más területeken is fontos eredményeket értünk el. Hozzájárultunk az EKHO mint foglakoztatási forma létrehozásához, szerepet játszottunk a kulturális járulék eltörlésében, és abban, hogy a lapoknak ne legyen termékdíj-fizetési kötelezettsége. Természetesen mondanom sem kell, hogy ezekben az sikerekben az MLE tagvállalatainak kiadóvezetői és más delegált munkatársai is jelentős szerepet játszottak akár mint elnökségi tagok, vagy a különböző munkabizottságok résztvevői. Szerintem az is komoly siker volt, hogy a a reprográfiai díjak kezelésére létrehoztuk a Pressjus Egyesületet, és tavaly tagok lettünk a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében.

- Mit tart a legfontosabbnak az elért eredmények közül.

- Nehéz rangsorolni! Minden a szakma érdekében történt. De ha mégis ki kell emelnem valamit, talán mert időben ez a legfrissebb, akkor az a Nemzeti Olvasottsági Kutatás lenne. Tavaly ugyanis, közel két éves előkészítő munka eredményeképpen elindítottuk a "NOK"-ot, amivel gyökeresen megújítottuk a lapkiadó szakma legfontosabb kutatását, az olvasottságmérést. Ez a szakmánk egyik legfontosabb mutatója ugyanis.

- Mi volt a szívének legkedvesebb feladat az elnöksége idején?

- Ez nagyon könnyű kérdés! Az olvasásra nevelés! Ez az én vesszőparipám! A PLT-ben is minden követ megmozgattam, hogy beindulhasson a SÉTA-program. Az MLE-ben is kiemelt feladatnak tartottam, hogy hozzájáruljunk a lapkiadási tevékenység szakmai színvonalának növeléséhez, ezáltal a nyomtatott médiumok pozíciójának erősítéséhez a hazai piacon. Konkrét programot dolgoztunk ki az olvasásra nevelés és az újságolvasás kultúrájának ápolása érdekében. Létrehoztuk a HÍD országos olvasásra nevelési programot középiskolás fiataloknak. Aztán a HÍD összefogva a megyei lapkiadók által működtetett SÉTA és LADIK programokkal Nemzeti Olvasásra Nevelési Programmá vált. Az elmúlt években így mintegy 200.000 középiskolás fiatal találkozhatott szervezett formában az újságolvasással. És ma már mérhetőek az eredmények: elég ha csak a PISA kutatás szövegértési feladataiban a korábbi felmérésekhez képest messze jobban teljesítő magyar fiatalokra gondolunk.

- Mit gondol, mit lát mindebből az olvasó?

- A gyerekek hazaviszik az iskolából a lapot, de legalábbis annak a hírét, hogy létezik az olvasásra nevelési óra. És ez nagyon fontos. Hosszú távban kell gondolkodnunk. De a magam részéről fontosnak tartottam azt is, hogy közvetlenül is találkozzunk az olvasóval. Ezért is kezdeményeztem 2007-ben, hogy újra honosítsuk meg a Sajtófesztivált, ahol bemutatkozhat a magyar sajtó gazdag kínálata. A fesztivál sikerét bizonyítja, hogy a negyedik évben már szponzorok támogatásával, az egyesület anyagi hozzájárulása nélkül kerülhetett megrendezésre.

- Mennyire elfogadott a szakmában az egyesület?

- A legnagyobb kiadók egytől egyig tagjai az MLE-nek. De ez kevés lenne. Az elmúlt években az egyesület taglétszáma csaknem kétszeresére emelkedett, amit a szakma jövőjének szempontjából is fontosnak tartok. Mindig azt a nézetet képviseltem, hogy bővíteni kell az Egyesületet és örvendetes, ha kisebb kiadók is csatlakoznak hozzánk, hiszen egy szakmánk van és közösek az érdekeink!

- Nem fog hiányozni ez a szakmáért végzett munka?

- Azt gondolom, az elmúl közel hat évben becsülettel "odatettem" magam a szakma ügye mellé. Sokszor az alvásból és a magánéletemből lopva rá hosszú-hosszú órákat. Persze aki ismer, tudja, hogy sosem ülök ölbe tett kézzel. És az MLE-ben sem maradtam tisztség nélkül. A Közgyűlés beválasztott az elnökségbe, és nekem már vannak új ötleteim, amit meg kellene valósítanunk.