2010.06.24. 17:42
Jött a patak és mindent vitt - Tízmilliókba kerül a helyreállítás
Körkép - Megrepedt házfalak, elsodort kertek, hidak, melléképületek, kerítések, szétszakadt meder: több tízmilliós kárt okozott a megáradt Gerence. Bakonybél segítségre vár az államtól és a biztosítóktól.
Baky György, Bakonybél polgármestere szerdán végzett a károk összesítésével. Éppen a vis maior kerethez írt pályázati határidő végén. A település 39 és 7 millió forintot kér a károk helyreállításához. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Bakonybél - szemben más, még rosszabb sorsú önkormányzatokkal - nem adósodott el, nincs számlatartozása, sem hitele, így elő tudta teremteni a pályázathoz szükséges 70, illetve 60 százalékos önrészt. Segített a tízmillió forintos magánsegély is, amit Bakonybél kapott.
- Az önkormányzati ingatlanokban nem esett kár - folytatta az elöljáró -, de az infrastruktúrában igen. Egy hidat teljesen elvitt a patak, egy másikat félig lebontott. Megrongálódtak az utak, útpadkák.
- Az áradás után ezek egy részét megcsináltattuk, majd egy újabb esőzés megint elvitte, teljesen feleslegesen kidobott pénz volt. És hogy még nagyobb legyen a bosszúság, a vis maior pályázathoz három biztosítótól kellett igazolást kérnünk, hogy útra nem kötnek biztosítást!
Ha önkormányzatiban nem is, de magántulajdonban rengeteg kár esett. A Gerence és a Száraz-Gerence mondhatni vállvetve pusztított a faluban. Lakóházak szerencsére nem állnak közvetlenül a patak partján, de az ottani kerteket, melléképületeket elvitte a víz. Sőt olyan is akadt, akinek dombon áll a háza, mégis kárt tett benne az áradat.
- Valahogy alámosta az ingatlant - találgatja a ház asszonya, aki a férjével való kis konzultáció után azt kéri, ne írjuk meg a nevüket, nem akarják, hogy sajnálják őket. - A sok esőzés meg a patak-áradás miatt megsüllyedt a ház, megrepedtek a falak. A biztosító még kinn sem járt nálunk. Törjük a fejünket, hogyan hozhatnánk rendbe a házat, úgy, hogy közben benne lakunk a 14 éves fiunkkal. Van egy speciális módszer, amivel megerősítenék az alapot, de ez igen költséges. A terasz is teljesen tönkrement, szétrepedt. Nagyon váratlanul érte ez az egész a családot. Pedig úgy gondját viseltük a háznak! Törődtünk vele, újítgattuk, víztaszító festékkel festettük, nemrég cseréltük a födémet, folyamatosan karbantartottuk. Most meg...
A hömpölygő víz - amiről már nem is tudni, a patak vagy az eső volt - betörte a bencés apátság kerítését is, megtépázott egy fűrésztelepet és számos ingatlan hátsó részét, kiskertet. Az egyik tulajdonosa éppen a megmaradt részt rendezgeti, kevéske sikerrel.
- Azt hiszi, holnap érdekel valakit, hogy velünk mi van? - kérdez vissza az asszony a nevét és a történteket firtató kérdésre. - Á, elfelejtik. Minden csoda három napig tart. Ez meg inkább csuda. Aztán ha kicsudálkozták magukat az emberek, unják már a sok jajgatást. Hát rajtam ne csudálkozzanak - fordít hátat végül.
A Gerence nemcsak Bakonybélben, Pénzesgyőrben is sok kárt okozott, számos családi birtok került víz alá, s itt is elmosott egy hidat. Takácsiban is védekezni kellett, de a falut megkímélte a Gerence. Takácsitól a Marcalig azonban minden szántóföldet, művelt területet elöntött, itt is tetemes a kár. A bakonyszücsiek is megérezték a Gerence áradását, mert nem tudtak közlekedni: a patak maga alá temette a közutat is.
A vízügyi igazgatóság a napokban méri fel a károkat és kezdi meg a helyreállítást, tudtuk meg Kovács László veszprémi szakaszmérnöktől. Lakott területen, a patak jobb partján kövekkel kell megerősíteni a patakpartot, mert a víz már a magántulajdonban tesz kárt. A másik oldalon földmunkálatokat kell végezni és rézsűzni. A helyreállításhoz elengedhetetlen a mederszélesítés, ami nem környezetkímélő módszer, és a vízkeretirányelv sem így rendelkezik, de ezeket az élet felülírta: nincs más megoldás. A szakadó partot - bár ha így maradna, számos madár fészkelhetne benne, például gyurgyalag - meg kell fogni, a területen pedig nincs annyi anyag, amivel ezt meg lehetne oldani. Márpedig a meder mielőbbi helyreállítása igen fontos, hiszen ezután bármilyen nyári zivatar elegendő hozzá, hogy tovább szakadjon. A kotrógépek jövő héten megkezdik a munkát.
A helyreállított mederben nagyobb víz is le tud majd menni, bár a szakaszmérnök szerint ez a meder még akkor is kicsi lesz ekkora esőzéseknek. Még nem számították ki, mekkora víz vonult le a Gerencén, de az emlékezetes, 2005-ös árvíz, mely a mostaninál nagyobb károkat okozott, másodpercenként 40 köbméter vizet hozott. A szakaszmérnök szerint a mostani is ehhez a szinthez közelít.
A védekezést és a helyreállítást bonyolítja kissé, hogy a vízfolyások más-más tulajdonban vannak. Bakonybélben a vízfolyás az államé, de mivel védmű nincs, az önkormányzatnak kell védekeznie, Pénzesgyőrben pedig társulás kezeli a vízfolyást.
Vállaltuk: kitisztítjuk a patakot
Lapunk és a Pannon Lapok Társasága által indított környezetvédelmi kampányunkban, az Életünk, a vízben szerkesztőségi vállalást is tettünk, miszerint kétkezi munkánkkal is segítjük vizeink rendbetételét, tisztaságának megőrzését. Kampányunk meghirdetésekor, amikor a Gerence mellett döntöttünk, még nem tudtuk, mekkora szükség lesz majd a munkánkra. Mázsás sziklatömböket ugyan nem tudunk megmozgatni, de amit két kezünkkel tehetünk, megtesszük annak érdekében, hogy a patak megszabaduljon a szemét, hordalék egy részétől.
Környezetvédelmi akciónkban partnerünk lett a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, azon belül a veszprémi szakaszmérnökség, valamint a Bakonyerdő Zrt. Ők segítenek minket eszközökkel, szakmai tapasztalatokkal. Az akciónapról később beszámolnunk.
A természeti katasztrófák mindig megrázóak: családok válnak földönfutóvá, vesztik el anyagi javaikat, amit nehezen szereztek meg, állatok vesznek oda, olykor még emberéletek is veszélybe kerülnek. Az első döbbenet és gyász után az okokat keresgélve azért nem biztos, hogy a természetben kell a hibát keresni. Minden mindennel összefügg: az ember bármennyire igyekszik nem függetleníthető a természettől. Tevékenysége jelentősen alakítja, befolyásolja. A változóban lévő éghajlat, az új jelenségek, mint a szélviharok, monszunszerű esők megjelenése hazánkban mind egy régi, globális folyamat eredményei.
Talán még nem késő megállnunk, elgondolkodnunk, hogyan élhetnénk együtt a természettel. Miként válhatnánk ismét szerves, békés részeivé.