Két keréken a munkahelyre

A BAM, vagyis a Bringázz A Munkába  országos kampány célja, hogy megmutassa, mennyire természetes kerékpárral érkezni a munkába a hétköznapokon is.

A szoknyás és öltönyös tekerés, valamint a kombinált, vonattal történő közlekedés mellett szeretnék a gyermekek bringán, illetve bringával történő szállítását is bátorítani. A kampányba egyéni indulók, csapatok és cégek jelentkezését is várják. Utóbbinál minél többen kerekeznek bizonyítottan munkába az alkalmazottak közül, az a verseny győztese. Az elvárt penzum idén már nyolc alkalom, ezt március 29.  és április 30.  között kell megtenni. Regisztrálni és a teendőket nyomon követni a kampány honlapján lehet. A résztvevők között ajándékokat is kisorsolnak. A BAM szórakoztató programokat, együttléteket is szervez a bringásoknak, a nagy, tavaszi nyitórendezvényen kívül is. Csatlakoznak például az autómentes naphoz is.

A BAM nemcsak  a tavaszi-nyári időszakban tart, a szervezők ősszel, télen is meghirdették és népszerűsítették a hidegben történő kerekezést. A kampányhoz egyelőre kevesebb vidéki, mint budapesti csatlakozik, de egyre több vállalat, szervezet, nonprofit vállalkozás próbálja ki magát két keréken.

A Magyar Kerékpárosklub és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szervezésében, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével szervezett program tavaly ősszel rekordot döntött: 11 ezer résztvevője teljesítette a hét tekerést, s ez a szám hozzávetőleg megegyezik a tavaszi akciót teljesítők számával. Az őszi kampány négyezer új belépővel bővült, akiknek a hat százaléka autóról vagy motorról váltott kerékpárra. A résztvevők több mint kétmillió kilométert tekertek, vagyis több mint kilencszázszor kerülték meg Magyarországot, eközben közel 46 millió forint benzinpénzt spóroltak meg, hozzávetőleg 100 ezer kakaós csigának megfelelő, vagyis 49,5 millió kalóriát  égettek el, 404 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélték meg a légkört.

A kerékpáros kampány 2007-ben indult útjára, akkor még Kerékpározz a Munkába néven, a közlekedési, az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére. 2008 nyarán a Magyar Kerékpárosklub (MK) megállapodott a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal, hogy az MK szervezi a kampányt előreláthatóan 2011 májusáig a LifeCycle európai projekt keretében.

A szlogen persze jó, hogy menjünk dolgozni két keréken, ám vajon megvannak-e ennek a feltételei? Szükség van (lenne) jó minőségű és elegendő hosszúságú kerékpárutakra, tárolókra, a munkahelyeken tusolókra, s egyáltalán nem utolsósorban: szemléletváltásra a fejekben.

Ez utóbbit tartja a kerékpározás szélesebb körű elterjedése megakadályozójának Rédl Péter is. A szoftverfejlesztő mérnökkel péntek délután három órakor találkozom a Continental Teves biciklitárolójánál. Mint megtudom: ő az egyike azon elvetemülteknek, akik télen-nyáron, esőben-hóban két keréken közlekednek a munkahelyre.

- Veszprémben a Március 15. útról kerekezem el a céghez a város szélére. Ez 4,5 kilométeres távolság, nagyjából húsz perc alatt teszem meg. A Házgyári úton kerékpározni lehetetlen, ezért hátsó, erdei utakon teszem meg a távot - mesélte. Hozzátette azt is: busszal nagyjából fél órájába kerülne ennek a távolságnak a megtétele, a biciklis megoldással tehát időt is spórol. Persze nemcsak ezt, hanem forintok tízezreit is azzal, hogy csak végső esetben költ buszjegyre, benzinre, és mint mondta, kondibérlet vásárlásán sem kell törnie a fejét.
 
- A biciklizés egy életforma. Amikor négy és fél éve idekerültem a céghez, fél évig én is busszal közlekedtem, de azóta csaknem kizárólag kerekezem. Összekötöm a kellemest a hasznossal, hisz egyrészt ideérek a munkahelyemre, másrészt mindeközben jól érzem magam, őrzöm a kondíciómat, nem vagyok kötve ahhoz, mikor jön a busz, nem beszélve arról, hogy ez a leginkább környezetkímélő módszer - mesélte lelkesen Péter.

A fiatalember egyébként átlagosan naponta legalább 15 kilométert kerekezik, hiszen az ügyintézéshez is ezt a járművet használja. Hétvégenként, illetve nyáron pedig még ennél is jóval több kilométert legyűr, ugyanis a Bakonyban és a Balatonnál is rendszeresen teker.

A Bakonyban kiépített kerékpárutat nem igazán találni, bár itt nem is hiányolja ezt, hisz éppen az erdei utak adják a túra szépségét. A városban azonban van jó néhány észrevétele a bicikliutakkal kapcsolatban. 

Tisztán látszik, hogy az igazi bringásokat nem vonják be a kerékpárutak tervezésébe. Hiába léteznek Veszprémben is kerékpárutak, ha azokat nem lehet használni. Magasak a padkák, a körforgalmaknál pedig a zebrára terelik a bicikliseket is, ahol pedig állandóan meg kell állni az autósok miatt. Pedig a dolognak éppen az lenne a lényege, hogy megállás nélkül tudjunk haladni. A Házgyári úton pedig az a probléma, hogy egy rövid szakasz megépült ugyan, de ezt jórészt a gyalogosok használják, állandóan őket kell kerülgetni - mondta.

Rédl Péter szerint azonban mégsem elsősorban a kerékpárutak hiánya a fő gond. Kollégái közül is kevesen - télen néhányan, tavasztól őszig jóval többen - használják ki a kerékpározás adta lehetőségeket. A fejekbe kellene legelőször beférkőznie a környezetkímélő zöld gondolatnak. 

- Maga a bicikliút nem oldja meg a kérdést. Az embereknek kellene először is eldönteni, hogy ne autóval járjanak mindenhová, elkényelmesedve és a környezetünket szennyezve. Pláne, ha valakinek kiszámítható, fix munkaideje van. Mert aki akar biciklizni, az tud is - mondta.

Hozzátették a magukét

A megyeszékhely két nagyvállalatánál évekig vártak arra, hogy kerékpárutat kapjanak. A folyamatokat azzal gyorsították, hogy a kivitelezéséhez anyagilag is hozzájárultak. A fenti hozzáállással nyomatékosan deklarálták, nemcsak a városnak, a lakóknak, hanem a munkáltatók számára is fontos lehet a kerékpárutak hosszának növelése.

A Continental (illetve a jogelőd ITT) a létrejötte óta szorgalmazta, hogy a Házgyári úti buszmegállóból a gyalogos munkatársak a testi épségük veszélyeztetése nélkül tudjanak eljutni a vállalatig. E problémára a gyalogosjárda kínált megoldást.

Mivel a vállalat létszáma folyamatosan emelkedett, mellettük a Valeo is gőzerővel dolgozott, különösen élesen vetődött fel a beruházás szükségessége. 2003-ban felvetődött, érdemes lenne a gyalogjárdával párhuzamosan egy kerékpárutat is létrehozni. Az elképzeléshez a város is fogékonynak mutatkozott, ennek köszönhetően 2009 tavaszán végre átadhatták a fejlesztést.

A közel hatszáz méteres gyalog- és kerékpárút nyomvonala a Kistó utca nyugati oldali járdájától indul és a Henger utcáig vezet. A beruházás közel 18 millió forintba került, amelynek majd harmadát a Continental és a Valeo finanszírozta.

A biciklizés egészséges, olcsó és környezetbarát

Újra sikk lett kerekezni, különösen a környezetvédők körében, hiszen aki kerékpározik, óvja a levegő minőségét, azon kívül, hogy jó kondícióban tartja magát és nem mellesleg a benzinköltséget is megspórolja.

Pápán a kerékpározás reneszánsza nem feltűnő, hiszen a Kisalföld lábánál fekvő városban mindig is sokan kerekeztek, mióta világ a világ, idősek és fiatalok egyaránt. Legfeljebb annyi a változás, hogy egyre márkásabb járműveken tekernek az emberek. Egyébként, nem csak a jó kerékpárok száma, de a kerékpárút hálózat is szépen gyarapodik, így az autósforgalmat is egyre kevésbé zavarják és a balesetveszély is csökken.

A munkáltatók is arra rendezkedtek be, hogy alkalmazottaik egy része két keréken teker a munkahelyére. A Pápai Hús 1913 Kft. központi telephelyén 200 kerékpár elhelyezésére alkalmas tárolót építettek ki, a helyek négyötöde folyamatosan foglalt. Ennél természetesen többen járnak biciklivel, hiszen műszakváltáskor nagy az átmenő forgalom.

Mi, a szerkesztőségben  rendszeresen versenyre kelünk bicajos kollégánkkal, ki ér előbb be a belvárosba ebédelni. Ha mi, a többiek gyalog megyünk, persze ő nyer, a vicc az, hogy többnyire akkor is, ha mi a "sietünk" kifogással autózunk.  A lámpáknál, a dugóban vígan kerekezik el mellettünk, s mire mi leparkolunk, parkolócetlit veszünk, ő már percek óta arcát sütteti.    

Sportol, spórol, környezetet kímél, egészséget óv. Persze, nyilván lehetne kifogásokat keresni: a közúton teker, hiszen kerékpárút ezen a szakaszon nincs, a belvárosban egy lámpaoszlophoz köti ki a járgányt, mert tartó sincs, sőt még  zuhanyzó sem a munkahelyen. De nem érdekli, kifogásokkal tele a padlás, inkább kiváló példája annak, hogy a velünk történő dolgok jó része csakis elhatározás kérdése...

Kiss Nikolett