Kincsek az avarkorból - A szenzációs balatonudvari feltárás részletei

- A csontváz 1,8 méter mélyről került elő - tájékoztatja lapunkat  S. dr. Perémi Ágota, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának vezetője, akivel az ásatáson beszélgetünk. A régésznőt sokak érdeklődésére kérdeztünk meg az előkerült leletekről.

- A koponyája környékén találtunk két aranyfülbevalót - mutatja a feltárást vezető régész, miközben hozzáteszi, akkoriban  a rangosabb férfiak fülbevalót hordtak és varkocsba fonták a hajukat, melyre  úgynevezett varkocsszorítót húztak rá. Az ásatás során ezek az ezüstből készült varkocsszorítók  is előkerültek.

A tüzes nyíl kilövésének technikája

Különleges és érdekes a Balatudvarinál talált lelet, mert a harcossal együtt megtalálták az ezüst veretekkel díszített övét, a fegyvereit, az övére szerelt fatokban lévő kardját, valamint a nadrágját tartó, vascsattal összeerősített második övét, amire vaskarikával volt felerősítve a vaskése.

A leletek mellett állva végül egy furcsa tárgyra leszek figyelmes, amiről kiderül, hogy egy nyílcsúcs. A vasból készült nyíl hegyének tövében van egy lyuk  mutatja S. dr. Perémi Ágota, a régészeti feltárás vezetője. Ebbe a lyukba égő szalmát tettek, így tüzes nyílként szolgált. A lyuk arra is jó volt, hogy a benne áramló levegő miatt a nyíl repülés közben erős hangot adott, amely akkor, amikor egész sereg lőtte ki nyilait, alkalmas volt az ellenség megfélemlítésére is.

S. dr. Perémi Ágota hangsúlyozza, hogy a talált harcos csontváza gyenge megtartású volt, többnyire a koponya töredékei és a hosszú, vastagabb csontjai maradtak meg, ezért az antropológusok sok következtetést nem fognak tudni levonni.

A leleteket december közepén szeretnék kiállítani

Arra a kérdésemre, hogy bukkantak a harcosra, a régész elmondta, hogy a Balatonudvarinál található temetőt véletlenül fedezték fel még 2002-ben, amikor is elkezdődött a szennyvízelvezető hálózat kiépítése a Balaton-felvidéken.

- Fövenyesnél hosszában, valamint keresztben is keresztülmetszették a völgyet, akkor kerültek elő az első sírok. Korábban nem is tudtuk, hogy itt van lelőhely, a gépkezelőnek köszönhetjük, hogy bejelentette a leletet. Amikor elkezdődött a leletmentés kiderült, hogy nemcsak észak-déli tájolású közép- és késő avar kori sírok találhatók a völgyben, hanem nyugat-keleti irányba 10. századi, honfoglalók is temetkeztek ide. Érdekesség, hogy a két temetkezés nem bolygatta egymást, egyik fedi a másikat.

Hosszú időn keresztül használt temetőről van szó  mondja, majd mire feltenném a következő kérdésem már hozzá is teszi, hogy pályázati pénzből kezdték el az ásatást.

Előkerültek a késő avar kori, rajta a honfoglaló, továbbá a temetőnek egy sorában kimondottan gazdag, közép-avarkori sírok, tehát három nép hosszú időn át használt temetőjéről van szó. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a környék nagyon köves, oda nehéz temetkezni, ebbe a völgybe mégis könnyebb. Valószínű, hogy ezért használta mind a három nép, és feltételezhető, hogy a közelben lehetett a telepük is. S. dr. Perémi Ágota továbbá hozzáteszi hogy teljes épségében megmaradt ez a temető, nem volt kirabolva, ami ritkaság számba megy. Az ásatás még másfél hétig tart, jövőre folytatják. A leleteket december közepén szeretnék kiállítani a Laczkó Dezső Múzeumban.

Kristó Gyula történészre hivatkozva tudjuk, az avarokat legyőzték a türkök 552-ben az Altáj-hegység vidékén, így 568-ban az egész Kárpát-medencét az avarok foglalják el. Bejövetelük oka a katasztrofális vereség volt, hiszen a türkök a szó szoros értelmében bekényszerítették őket a Kárpát-medencébe. Az avarok valószínűleg megérték a magyar honfoglalást, amit feltárt régészeti lelőhelyek is bizonyítanak. A Kis-Balaton környékén például zsebkendőnyi területen negyven olyan temetőt ástak ki, melyek a honfoglalást megért avarok tetemeit rejtik. A IX. században a területet a nagy avar és a kisebb onugorság mellett szláv túlsúly jellemzi. Az X. és XI. századra a törökül beszélő avarok valószínűleg elszlávosodtak és az avarok azáltal tűntek el, hogy elveszítették a nyelvüket.

Több tízezer feltárt avar sír van az országban, ezek túlnyomó része a közép- és a késő avarkorra tehető. A legjelentősebb a Duna vonalánál a Pannóniai oldalon és a Balaton déli partján vannak, a legnagyobb temetőt Zamárdiban találták. A kora avarkori sírok többsége lovassír sok aranyékszerrel, a közép- és késő avarkorban az arany helyét felváltja a bronz.

Ki fizeti a régészt?

A Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályán öt régész és egy régészeti technikus dolgozik.

- A régészeti munkáink többnyire külső beruházásokhoz kapcsolodó feltárások, de pályázati pénzből is szoktunk ásatásokat végezni. Ötszázmillió forintig mi végezzük a munkákat, ezen összeg felett a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. A közelmúltban két jelentősebb ásatást is végeztünk, Felsőörsön egy őskori, neolitikus telepnek a részletét tártuk fel és a veszpérmi várban is végeztünk ásatásokat - tudtuk meg S. dr. Perémi Ágotától, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettesétől.