Idén Bakonybél is csatlakozott a világmozgalomhoz

A nyugat-európai és tengerentúli környezetvédő szervezetek, civil közösségek, egyházak tizenöt éve megalkották az ökumenikus chartát, döntöttek arról, hogy akciókkal hívják fel a felelős kormányzati szervek, a környezetrombolásért felelős vállalatok és a közvélemény figyelmét az öko- és klímakatasztrófa felé sodródó világhelyzetre. Az idén a kis bakonyi falu is csatlakozott a mára világmozgalommá nőtt kezdeményezéshez.

Egy szép napos őszi hétvégi délutánon a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos szellemi és ökológiai ősforrásához, a kereszténység és a boldogító ember-természet kapcsolat ősi helyéhez, a bakonybéli Szent-kúthoz hívták közös gondolkodásra és együttlétre a kitűzött céllal egyetértőket. Békefy Lajos lelkipásztor, ökoújságíró, világvallás-kutató Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című természeti lírájával nyitotta meg a programot.

- Azért választottuk ezt a szakrális helyszínt, mert ezer éve itt, a Bakonynak e gyönyörű völgyében kezdtek mélyre hatolni a magyar kereszténység hajszálgyökerei a kápolna mögötti sziklákba, e fák elődei alatt imádkozott Günter, a forrásnál találkozott a Velencéből jött Gellérttel, s Szent István király fia, Imre herceg ide vonult vissza, hogy szívét megcsendesítse. Szent és történelmi helyen vagyunk. Az ökumenikus chartát aláírók elkötelezték magukat, hogy megóvják a leginkább veszélyeztetett teremtményeket, a fákat, füveket, virágokat és vizeket, imádsággal, életmód- változtatással, mert ha az ember nem vigyáz ezekre, maga ellen dolgozik. Azt álmodom, nőjenek itt olyan fák, melyeknek árnyékában a természet világát tisztelő ember az öko-csendben meghallja a fák, a patak susogását, mondta. Áprily Lajost idézte, aki egy sétájukon meghajolt egy fa előtt, megsimogatta, szervusz, lelkecském, mondta. A költő fák között nőtt fel, itt tanult fogalmazni, imádkozni, áldani, életet óvni, szeretni, sudáran állni, mint a fenyőfák, magasra is nőtt a lelke.

A résztvevők mécseseket helyeztek el a Szent-kút káváján, miközben közös imán vettek részt (Fotó: Müller Anikó Hanga)

Felföldi Andrea önkormányzati képviselő megerősítette, a falu vezetése a jövőben is támogatja a programot, hiszen joggal és okkal ad otthont neki.

- A település múltja, élete, az állattartás, legeltetés, fakitermelés, az erdőgazdálkodás kapcsán az erdőhöz kötődött. Egykor a faszerszámkészítők messze földön híressé tették a bakonybéli embereket, ez alapozta meg a megélhetésüket, a kézműves hagyományokat. Óriási kincs az erdő borította bakonyi táj vonzereje, nagy a felelősségünk megvédésében, mert ez jelenti a falu jövőjét, fennmaradását, értékeinek őrzését és bemutatását, hangsúlyozta.

Horváth Ármin, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség győri elnöke Protagoras ókori filozófus gondolatát idézte a környezetrombolás kapcsán: Az ember nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg . Szólt a keresztény hit szerepéről, a Földért való közös cselekvés fontosságáról.

A teremtés napján hársfát  ültettek, balról Halmos Ábel bencés atya a Szent Mauriciusz Monostorból, középen Vecsey Katalin, mellette Kiss Benedek Máté. A jövő fája lesz (Fotó: Müller Anikó Hanga)

Békefy Lajos felolvasta Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, az Ökumenikus Tanács elnöke köszöntő levelét. Nagy sikert aratott műsorával az Ifjú Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató verseny furulya- győztese, Kiss Benedek Máté, édesapja, Kiss Zoltán orgonaművész zenei kíséretével. Verset mondott a helyi Berkes Balázs, zsoltárokat olvasott fel Vecsey Katalin, a zirci református egyházközség lelkésze.

A jövő-, más néven remény- vagy generációs fa - egy kis hársfacsemete - elültetése után a gyermekek üzeneteket, jókívánságokat fogalmazhattak meg a lufieregetés során, a felnőttek a kápolnában meggyújtott mécseseket a Szent-kút káváján elhelyezve közös imán vettek részt, majd közösen meggyújtották a tábortűzi máglyát.