Napló gyermekemnek XXXII.

Persze ezt pontosan tudod, hisz soha, senki máséhoz nem nyúlsz. Csak az enyémmel kapcsolatban jut eszedbe a játék, mert ha huncut mosollyal nyúlsz felé én  szerinted mókásan  tiltakozni kezdek, amin Te jókat kacagsz. 

Eleinte ma este is viccnek fogtad fel a dolgot; levetted a szemüveget, és azonnal nyújtottad is nekem, eszedbe sem jutott, hogy babrálj vele, én ennek ellenére rossznéven vettem a dolgot. 

Angyalian ártatlan arccal, finom félmosollyal fixíroztál, hátha elnevetem magam, és akkor minden rendben, aztán amikor komoly maradtam  megjegyzem, szinte emberfeletti erőfeszítésembe került megállni mosolygás nélkül, olyan édes vagy ilyenkor, elszomorodtál, és nyűgösködni kezdtél. 

Ezek után pedig nagyon nehezen aludtál el, sokáig babusgattalak. Most természetesen furdal a lelkiismeret, nem tudom, mások hogyan tudnak kemények maradni.

Szerencsére nem gyakran kell ilyen módszerekhez folyamodni, nagyon kedves, okos, és jó kisfiú vagy. Persze olyan is van, hogy nem ismerek Rád; hisztizel, feleselsz, de még azt is aranyosan teszed; a tőlünk ellesett pattogó hangsúllyal méltatlankodsz babanyelven.

Ez mostanában leginkább akkor fordul elő, ha korlátozzuk a mozgásteredet. Rettentően önálló vagy ugyanis, és nem szereted, ha kézen fogva vezetünk; amikor kiszabadulsz a babakocsi fogságából ezerrel elindulsz, amerre szeretnél, nehezen tudunk csak arra terelni, amerre biztonságos. 

És persze vannak olyan dolgok is, amiket feltétlenül meg szeretnél vizsgálni  rendszerint nem csak tapintással, hanem ízleléssel is , így állandó készültségben lesem, mit kutatsz a földön. 

Szegény Papi meg folyton a kezedet mossa, nehogy benyelj valami koszt, vagy bacit. Te persze  minden korlát dacára  lelkesen fedezed fel a környezetedet.
 
Zsófi hangya itthon volt egy rövid hétre; a tanulmányaival kapcsolatos szegedi programját kötötte össze egy kis kikapcsolódással, így majdnem egy hetet együtt töltöttünk. Így történt, hogy jelen lehetett az első igazi játszóterezésednél, és tanúja volt, hogyan szerettél bele első csúszásra a csúszdába. 

Kacagva, kiabálva lökted magad előre, én meg alig győztelek elkapni, aztán újra, és újra; hangosan követelted a következő menetet.
 
Együtt fedeztük fel újra a Balatont is, bár tavaly nyáron már megmártóztál benne, de az a Te léptékeddel mérve borzasztóan régen volt. 

Szokványos sétának indult, aztán megláttad a tavat: először szent áhítattal figyelted körülbelül egy másodpercig, utána elindultál, neki a víznek, és mondhatom, komoly nehézséget okozott Téged visszatartani a fürdéstől; igen nagy hangot adtál a nemtetszésednek, amikor elrángattunk az erős szélben felcsapó hullámok elől. 

Ígérem, amint lehet, és jó idő lesz, újra láthatod, még hajózni is elviszünk!
 
Anya


A Gyermekszoba on-line képgalériát IDE kattintva érheti el. 

A Gyermekszoba rovatunkban megjelent cikkeket IDE kattintva olvashatják. 

Az ENTEO közösségi portálunk Gyermekszoba klubjához IDE kattintva csatlakozhat.