Napló gyermekemnek XXV.

Bármivel, és mindennel képes vagy játszani, imádod a labdákat, és a felállok, és leszórok mindent, amit érek játékot. Mostanában fürdéskor legszívesebben egy csempére cuppantós kosárlabdahálóval, és a hozzá való három  pont Zsozsómaroknyi  spriccelős labdával játszol. 

Ma rájöttél, hogy nem csak alulról tudod kiszedni a bezsákolt lasztikat, hanem felülről is megy, talán könnyebben is; lelkesen gyakoroltad, és úgy öt perc után már profi módon lopkodtál a hálóból. Boldogan mutattad fel az újabb és újabb fogást, édesapának is.
 
Természetesen a szokásos kamikaze módon; amióta rájöttél, hogy egyedül is meg tudsz állni a lábadon, kapaszkodás nélkül, néha egész egyszerűen elengedsz mindent, és hajrá - jó esetben elkap valaki, ha eldőlsz , ami még igen könnyen megy - rosszabb esetben totty; már nagyon ügyesen esel, a legritkább esetben ütöd meg magad. 

Legrosszabb esetben persze kopp, és üvöltés, de szerencsére ez ritka, és hamar meg lehet vigasztalni Téged.

Bizony, vége a nyugalmas leteszlek, és ott maradsz időszaknak, elindultál, és eljutsz bárhová: a kanapé és a dohányzóasztal mellett végigoldalazva át a fotelhoz, onnan a pult mellett, kukucs a konyhába. 

Laposkúszás a konyhaszekrényig; ha szerencséd van  és figyelmetlenek a szüleid, akkor ajtónyitogatás, fiókhúzogatás  némi ujjbecsípős visítással, ha nincs, marad a krumplizás. 

Bár mostanában huncut vagy, nem is annyira a konyha érdekel, hanem a szórakozás: hátranézel a vállad fölött, figyelek-e, és úgy indulsz el, várva, hogy a bokádnál fogva visszahúzzalak; nagyon élvezed, és boldogan kacarászva provokálod ki az ismétlést.

Ó, és már elérkezett az idő - kissé mintha korán lenne, nem?-, amikor viszed a slusszkulcsot - egyelőre hál' istennek még csak azt, bár az autók is nagyon érdekelnek. 

Valamiért rettentően rákattantál erre az egy kulcsra, folyton megszerzed, és diadalittasan tömöd a szádba, miközben lelkesen csorgatod a nyáladat. A többi is bejön - természetesen még véletlenül sem a neked szerkesztett, speciális, fertőtlenített cucc kell, hanem a koszos kulcscsomó, ami épp a zárban járt.

Mindeközben be nem áll a szád, megállás nélkül gügyögsz, gyakorlod, hogy láámpa, abda, apa, minden más meg abba - én is többek között. 

Rengeteget bohóckodunk napközben, folyton megy a kukucsolás, a séta, vagy négykézláb üldözlek végig a lakáson, hogy megfoglak, te pedig gurgulázó nevetéssel, kúszva menekülsz. Percről percre fejlődsz, én pedig csak ülök és bámullak.

 Nagyon szeretlek, Kisfiam!

 Anya

A Gyermekszoba on-line képgalériát IDE kattintva érheti el. 

A Gyermekszoba rovatunkban megjelent cikkeket IDE kattintva olvashatják. 

Az ENTEO közösségi portálunk Gyermekszoba klubjához IDE kattintva csatlakozhat.