Modern épületet álmodott

A földszinti kávézóban beszélgetünk, a veszprémi vendéglátóhelyektől eltérő, hatalmas terek még szokatlanok. Ahogy az építmény szürkesége és az acélszerkezetek is. Számomra Albóciné Ábrahám Gabriella eddigi munkái Veszprém építészeti gyöngyszemei. A Benedek-hegy alá simuló Úrkút utca családi házait tervezte újra, a Brusznyai utca felújításának ötletadója volt, a tervezést csapatmunkában végezték. Mint adottságot, a Hangvilla tervezőjének figyelembe kellett venni és továbbgondolni az eltérő stílusú belváros, és az építészetileg kétarcú sétálóutcához való illeszkedést.

- Az épület funkciója igényelte a modern külsőt. Szerencsések voltunk, hogy a városközpontban volt olyan régi épület, aminek új szerepet adva hozhattunk létre egy korszerű kulturális központot. Nem volt könnyű dolgunk, a szűk hely nagyban korlátozta a tervezői fantáziát, kötött, feszes tervezést igényelt - mondja az építész. Pénzügyi okok miatt nem tudtak kész tervet az asztalra tenni. Állandóan menet közben kellett újratervezni bizonyos megoldásokat, miközben már javában építkeztek. A városképbe illesztve a bővítést közel vitték a közúthoz, ezzel a Brusznyai utcát virtuálisan lezárták. Belülről a nagy üvegfelületen keresztül jó a kilátás a környezetre, amivel ellensúlyozták a beépített teret. Szép látvány a Kossuth utca rávezetése az épületre, a tervező szerint jobb városképet adna, ha a sétálóutca végén lévő zebrát a Hangvilla bejáratával szembe helyeznék. Így tökéletes lezárása lenne a Hangvilla a sétálóutcának.

Fotó: Penovác Károly

A kulturális központ külsejénél törekedtek az eredeti, modern épület adottságait lágyítani, feloldani. Számos ötlet után közösen gondolták ki a hárfára, vagy zongora formára - ki mit lát bele - hasonlító bővítményt. A külső üvegfalakon elhelyezett fa napvédők a létesítmény művészeti, kulturális kapcsolódását sugallják. A felvetésre, miszerint a Brusznyai utca felől látványosan eltér a régi takarékpénztári bérház és a Hangvilla építészeti stílusa, a tervezőnek logikus a válasza. Az új, hipermodern épület vízszintes kvardelezése optikailag felel a Kossuth utca alsó szakaszát meghatározó takarékpénztári épület jellemzőire.

- Sokat segített a szerkezet nélküli forma kialakításában Anthony Gall egyetemi tanár, építész barátom, aki Ausztráliából települt Magyarországra, miután Erdélyben megismerte és egy csodálatos könyvben feldolgozta Kós Károly munkáit. Veszprémhez családi kötelék fűzi - tájékoztat a tervező, miközben a hatalmas belső tér hangulatát -  és a kávét -  ízlelgetve, időnként a sétálóutca hangulatos látványa, az út forgalma olyan érzést kelt bennem, mintha teraszon ülnék.

- Ez a látványos közösségi tér, a földszinti kávézó -  amit kávédarálóként emlegettünk - adja meg az épület jellegzetességét. A bővítés szerkeze igényes megoldásokat követelt, az egymás fölötti eltolt ellipszisek kialakítása sem volt egyszerű, mert a tartóelemek nem függőlegesek, bizonyos dőlésszögben állnak. A statikustól is pontos, magas szintű szakmai munkát igényelt, aminek Zalavári István és munkatársai teljes mértékben eleget tettek. Jól tudtunk együtt dolgozni, a lehetetlent is kitalálták nekünk... - vallja elismerően kollégáiról az építész. A szürke acéloszlopokat szemlélve megtudom, mivel minden pillérnek külön hajlásszöge van, a kezdetektől három dimenziós, számítógépes programmal dolgoztak. Hogy milyen kihívást jelentett a régi épülethez igazodni, arra egyértelmű a válasz.

- Mindig sokkal nehezebb egy meglévő épülethez igazodva tervezni. Nem beszélve arról, hogy kétezer négyzetméterből hétezer négyzetméteres egységet hoztunk létre, a terület korlátozott beépíthetősége ellenére - mondja. - Nagyon átgondolt, precíz tervezéssel helyezték el a kiegészítő helyiségeket. Legfontosabb szempontként olyan hangversenyterem építését említi, ami színházi előadásokra is alkalmas. Ki kellett alakítani egy süllyesztős, színpadi zenekari árkot, ami a hangversenytermeknél nem feltétlenül szükséges. Ezen kívül a régi moziterem átalakítása volt a legnehezebb feladat. Míg a mozinál a négyzetes tér ad egyenletes hang- és fényterjedést, a hangversenyteremnél mások az akusztikai követelmények, ezért meg kellett nyújtani a teret. Megtudom, hogy a két, kisemeleti VIP páholy megépítéséhez hangtechnikai okokból ragaszkodott. Az építési szabályzat ilyen helyen pontosan megadja a korlátok magasságát, ami azonban gátolja a rálátást a színpadra, a helyzeten a fém kapaszkodó beépítésével próbált enyhíteni. Akusztikai okból a régi épület vasbeton falát több helyen át kellett törni, ami hatalmas statikai feladat volt.

- Rengeteget egyeztettünk, vitatkoztunk a kivitelezővel, mondjuk egy ajtó elhelyezésén! De végülis együtt mindent megoldottunk, a siker titka a közös munkában rejlik. Közvetlen munkatársaim - Kovácsné Pikler Andrea, Szabó András, Bors Bálint - nélkül nem boldogultam volna - vallja. Kiderült, jelentős áttervezést igényelt a koncertterem padozata, a nézőtér lejtésének kialakítása az egyik legnehezebb tervezői és kivitelezői feladatnak bizonyult. A hangversenyteremben a székek jó része kivehető, mozgatható elemekkel, fél napos átrendezéssel vízszintesbe hozható a nézőtér padlózata, így bálteremmé is átalakítható. Alatta kapott helyet az étterem, és az alagsorban az Expresszó nevű szórakozóhely, mindezek elhelyezése, az épület együtt üzemeltetése nem mindennapi, tökéletes hangszigetelési feladatot jelentett, amit Fürjes Andor Tamás akusztikus kiválóan megoldott. Erről hangversenyek alkalmával meggyőződhettem. Feladta a leckét a színházi díszletezést szolgáló zsinórtér kialakítása is, hiszen az épület a Pannon Várszínház állandó játszóhelye, így próbateremről, jelmez- és díszletraktárról is gondoskodni kellett. Ezt az épületrészt, a teherliftet úgy tervezték meg, hogy minden mozgatható legyen a szintek között, a teherlift az étterem konyháját is kiszolgálja. Az épületbe költözött a Mendelssohn Kamarazenekar és Veszprém Város Vegyeskara, az oldalbővítményekben öltözők, próbatermek, egyéb kiszolgáló helyiségek, és a gazdasági egység kaptak helyet. A második és harmadik szinten pedig ugyancsak tökéletesen hangszigetelt konferenciatermeket létesítettek. A legfelső szintről, a nyitott, csupa üveg kerengőről lenézve szédítő a látvány. Különös érzés a régi mozi külső falától - ami magán viseli az elmúlt évtizedek nyomait -, legalább tíz méteres magasságból lenézni.

- Ha már ennyire spórolni kell, gondoltam, akkor vállaljuk fel nyíltan, így a régi fal szabadon maradt, elrejtésére nem, csupán a megtisztítására volt lehetőség - hallgatom az érveket, miután megtudom, hogy a legnagyobb kihívást a tervező számára a szűkös anyagi keret jelentette. A kényelmes, széles lépcsőházon keresztül haladunk lefelé, közben arról érdeklődöm, lehet-e a felhasználó szemével is látva, praktikussági szempontokat figyelembe véve tervezni. Egyáltalán, ki lehet-e fűteni mínusz húsz fokban is ekkora tereket?

- Ilyen hideg még nem volt, de biztos vagyok benne, hogy igen, mivel az épület gépészeti tervezésén is nagyon hozzáértők munkálkodtak - válaszol Albóciné, majd elmondja, Tuczai Attila egy túlnyomásos légfűtéses rendszert konstruált, ami a középső szintből lefelé áramoltatva, majd a meleg levegő természeténél fogva innen fölfelé haladva biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. Természetesen nyáron az épület mindhárom termét hűthetik. Az óriási üvegfelületeket szemlélve, főleg a közút közelsége miatt felszálló por, kipufogógázzal terhelt levegő miatt újabb kérdés fogalmazódik meg bennem.

- Alpintechnikával tisztítható az üveg, az árnyékoló lamellák pedig speciálisan kezelt, sütött fenyőből készültek, ami nem szívja magába a vizet, a gyártó garanciája szerint huszonöt évig nem kell hozzá nyúlni -  tájékoztat a tervező az újabb részletekről, miközben visszatérünk az eredeti helyiségbe. Itt kiderül, a csiszolt betonpadló mellett anyagi és esztétikai megfontolásból döntött. Az alapanyagot viszont nem a megfelelő minőségben sikerült beszerezni, így nem tudták hozni a szomszédos megyeháza mintául szolgáló minőségét.

Az eddigi munkáitól eltérő stílusról kérdezve megfogalmazza tervezői hitvallását. Korábbi munkáiban is törekedett arra, hogy némi modernséget becsempészve állítsa helyre a régi épületeket. A Hangvillát ide, konkrétan erre a helyre tervezte, felvállalva a kort, amikor az formát öltött. Utólag bevallja, kicsit félt, hogy sok kritikát kap. Ezért jóleső érzéssel fogadta a szakma dícsérő szavait, méltán érzi a Hangvillát szakmai pályafutása megkoronázásának. És hogy melyik a kedvenc veszprémi épülete? Mint mondja, azt mindig a hely szelleme határozza meg. Miközben beszélgetünk, olykor az acéloszlopokat szemlélve, a szédítő magasságokra pillantva próbálom megtalálni Gabit. Sikertelenül. Majd önfeledten nézelődöm az üvegen át, a sétálóutca forgatagába feledkezve rájövök, jól érzem itt magam. Megtaláltam.