Nagy Konstantin öröksége

Sokan tudják, hogy Róma a Vatikán területén kívül is bővelkedik bámulatos egyházi létesítményekben, ám ezek nagy részét többnyire akkor keresik csak fel az utazók, ha alkalmuk van hosszabb időt eltölteni a városban. Ezúttal két nagy jelentőségű, különleges atmoszférájú katolikus templomot mutatunk be.

A Basilica di Santa Croce in Gerusalemme - Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika - egyike Róma legősibb templomainak (legalábbis az eredeti épület), jóllehet homlokzata és belső tere nem ezt sugallja, a 18. században ugyanis barokk stílusú átalakításokat végeztek rajta. A templom arról híres, hogy itt őrzik a világ legjelentősebb kereszt-ereklyéjét, amelyet a hagyomány szerint Szent Ilona (Heléna) császárnő, Nagy Konstantin uralkodó édesanyja talált meg a 4. század elején Jeruzsálemben, a Golgotán, Jézus keresztre feszítésének helyszínén. E darabok egy részét azután Rómába szállíttatta, és őrzésükre kápolnát, körülötte pedig palotát építtetett.

A Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház és az egykori pápai palota

Napjainkban a templomba belépők tekintetét mindenekelőtt az oltár fölötti díszes baldachin, valamint az apszis élénk színvilágú freskója vonja magára; a mennyben ítélkező Jézust és a Szent Kereszt ereklye történetét mutatja be a 15. századi alkotás. Maga a híres ereklye pedig az oltár mögötti kápolnában található, és a szentélytől induló folyosóról közelíthető meg. Ereklyetartóként egy üvegfallal védett ezüst körmeneti kereszt funkcionál, üregeiben jól látható a három ősi fadarab, amely az egyház hite szerint Krisztus keresztjéből származik. Ugyancsak itt őrzik a hagyomány szerint a keresztfelirat töredékét és a Jézussal együtt megfeszített egyik lator keresztjének szilánkját.

Látótávolságra a Szent Kereszt-bazilikától, a Piazza di Porta San Giovannin, ókori városfalak szomszédságában áll a fenséges megjelenésű lateráni bazilika. A hivatalosan Basilica di San Giovanni in Laterano Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház elnevezésű katedrális klasszicista homlokzata valósággal uralja a forgalmas teret. Keresztény zarándokoknak szinte kötelező felkeresni: a monumentális épület ugyanis Róma főtemploma, így a város és a világ minden templomának feje . E titulust amely a vatikáni Szent Péter-bazilikánál is magasabb rangot jelent azért viselheti, mert itt építtette fel a kereszténység első nyilvános templomát Nagy Konstantin császár (ő volt az, aki a több évszázados üldöztetést lezárva vallásszabadságot biztosított a keresztényeknek a Római Birodalomban), továbbá mind a mai napig ez a pápa székesegyháza, azaz a római püspökség katedrálisa.

A Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilika belső tere, háttérben a baldachinnal és az apszissal. Itt őrzik Jézus keresztjének néhány darabját

A mellette álló Lateráni Palota pedig a pápák székhelye volt a 4. századtól egészen az avignoni fogságig ; az egyházfők csak 1377-es visszatérésük után költöztek a Vatikánba. A tér túloldalán emelkedik az az épület, amely az egyik legfontosabb római zarándokhelyet, a Szent Lépcsőt (Scala Santa) őrzi. A lépcsőt így szól a hagyomány , amelyen nagypénteken Jézust Pilátus elé hurcolták, szintén Szent Ilona hozatta el Jeruzsálemből. Eredeti felületét a 18. század óta diófaburkolat védi, a lépcsőfokokat térden járhatják végig a zarándokok.

A lateráni bazilikát az elmúlt évszázadokban többször is felújították és átépítették, miután fosztogatók (gótok, vandálok, nápolyiak, majd a 16. században V. Károly német-római császár hadai) és természeti csapások, tűzvészek károkat okoztak az épületben. Habár csak az alaprajz és néhány töredék maradt fenn az eredeti konstrukcióból, a bazilika napjainkban is Róma legreprezentatívabb egyházi létesítményeinek egyike.

Aki a lateráni főszékesegyházban jár, feltétlenül tekintse meg a II. Szilveszter pápa sírjánál felállított magyar emlékművet, amelyet Dankó József készített a korona felajánlásának 900. évfordulója alkalmából. Az alkotáson latin nyelven a következő felirat olvasható: II. Szilveszter római pápának, aki a magyarok népének vezérét, Szent István királyt méltósággal és apostoli követi tisztséggel tüntette ki, amikor koronát és keresztet küldött neki, és ugyanezzel a ténnyel Magyarországon az Egyház és az állam szilárd alapjait is megerősítette .