Növényi Norbert: Soha nem vagyok elégedett

– Be kell vallanom, bár a meghívásnak szívesen tettem eleget, nem szeretek gyerekversenyekre járni. Én tizenkét éves kor alatt nem is engedek versenyezni gyerekeket. Magyarországon a gyermekkorúaknak csupán hat százaléka sportol, ez a fluktuáció miatt van így. Korán versenyeztetik őket, nagy a túlterhelés, belefáradnak. Ennek két oka is van: elsősorban az evolúció miatt nem tudják ebben a korban normálisan elviselni a vereséget, másrészt az életkori sajátosságokon belüli különbség szintén komoly gondot okoz. És mire igazából jönnének a nagy eredmények,  addig a felnőtt korra már abbahagyják a versenyzést. Megunják, elfáradnak, kiégnek, nem bírják. Ezért nem szívesen veszek részt gyerekversenyeken. Bárkivel beszélgetek erről, mindenkinek ez a véleménye. Sajnos azonban Magyarországon olyan a versenyrendszer, hogy a klubok, szakosztályok akkor kapnak állami támogatást, ha minél több eredményt hoznak. Ez rányomja a bélyegét az egészséges versenyzésre. Ez is oka annak, hogy ma az unióban Magyarország a legbetegebb, hogy az össznépességnek csupán a tizenhét százaléka, a gyerekek hat-nyolc százaléka sportol – fogalmaz a bajnok, aki a küzdősportok viszonylagos népszerűségéről is beszél.

Fotó: Nagy Imre

– Ha Magyarországon sikerül egy-egy világversenyt rendezni, és születnek számunkra is eredmények, akkor a figyelem kicsit az illető sportágra összpontosul. Ilyenkor kerülnek elő a példaképek, a követendő példák. Magyarországon – köszönhetően az írott, és a digitális médiának – nem igazán azok a példaképek, akiknek  lenniük kellene. Amikor a gyerekekben kialakul az énkép, az, hogy milyenné akarnak válni, akkor általában rossz irányba indulnak. A másik probléma, hogy sajnos fölnőtt egy olyan generáció, a harminc-negyven év körülieké, aminek már nem volt igazából fontos a sport. A technokrata társadalom afelé vitte el az embereket, hogy otthon üljenek a számítógépek mellett. Ráadásul mit lát ma egy fiatal? Azt, hogy bemegyek egy Való Világba, ott elvagyok, etetnek, itatnak, pénzt, lakást, kocsit kapok: akkor minek erőlködjek az életben? Ez nagyon súlyos probléma, és ebben óriási szerepe van a médiának. Visszatérve a sportra: ezért is fontos, hogy olyan szakemberek kerüljenek az utánpótláshoz, akik ismerik a gyerekek életkori sajátosságait, és ennek megfelelően nevelik őket. Az elmúlt néhány évben valóban került be pénz a sportba, ami nem csak a magyar és az egyetemes kultúra része, de az erkölcs gyakorlásának színtere is. Hiszen itt szabályok vannak, ezek szerint kell legyőzni a másikat, nem hátba szúrni, fejbe lőni, vagy orvul kezét-lábát törni. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben nőnek föl a gyerekek. Ráadásul megtanulják a higiénikus magatartást is, így aztán kevesebb betegség éri őket – mondja. Véleménye szerint   a sportot ma az emberek nem veszik komolyan. Ha szóba kerül, egyből az élsportról beszélnek, annak minden előnyével és hátrányával. Holott a sport Növényi olvasatában nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy egy egészséges, pozitív gondolkodású, teljesebb értékű életet éljünk általa. Egy egészséges ember kreatív, és hasznos tevékenységet folytat a társadalom számára. Ezért fontos a sport.

– Van egy akadémiám, ahol az olimpiai küzdősporton túl a ketrecharcot, és más egyebet is oktatunk, ezért sok az elfoglaltságom. Azért éppen most hoztam össze egy verseskötetet, kiadjuk az életrajzi könyvemet, és egy sporttal kapcsolatos könyvet is írtam, ami három éves munka eredménye. Ez érthető, olvasmányos módon szól arról, hogyan kell egyáltalán a gyerekekkel foglalkozni. A színészettel kapcsolatban érkezett felkéréseket most nem tudtam elvállalni. Hívtak a Nemzeti Színházba és a Vidám Színpadra is, de mivel annyi mindent csinálok egyszerre, nem tehetem meg azt, hogy felkészületlenül menjek oda, vagy félidőben otthagyjam a próbákat. Az akadémián nagyon jó eredményeket érünk el, különböző sportágakban már világbajnokaink is vannak, ezt szeretnénk tovább fejleszteni, és ezért dolgozom most. Tehát nem unatkozom – mosolyog a bajnok.

Fotó: Nagy Imre

– Nem vagyok boldog ember, és főként nem elégedett. Bizonyos dolgokban többet vártam. Pozitív gondolkodású ember vagyok, de soha nem elégedett. Mindig kicsit többet szeretnék. A magánéletem tökéletes, de a sportban már jó lenne látni egy rohamosabban bekövetkező változást. Azt, hogy minél több gyerek találja meg azt az örömöt, amit a sport, a mozgás biztosít. Ha egyre több ember boldog, akkor a társadalom is előbbre tud lépni. Lehet, hogy naivnak tűnik, de azt szeretném, hogy az emberek felfogják, érezzék azt, hogy egymást elfogadva és segítve kell előre lépni. Ha ez így lesz, akkor fog felépülni egy komoly, pozitív gondolkodású nemzet. Én ezt szeretném.