Az edző jobbkeze

Tóth Bálint vezetőedző hívására érkezett Pápára, hogy immár a Lombard sikereiért dolgozzon. A nyári felkészülési időszak kezdetekor a megszokott arcok és néhány próbajátékos mellett Doma Ernő személyében egy új edzőt is felfedezhettek a szurkolók a bakonyaljaiak első edzésén. A 38 esztendős pályaedző nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, fiatal kora ellenére láthatóan otthonosan mozog az edzősködés világában. A közvetlen fiatalemberrel a Lombard Pápa egyik gyakorlása előtt beszélgettünk.

– Hosszú éveket dolgoztál az osztrák labdarúgásban, nemrég pedig Pápára költöztél Tóth Bálint hívására. Sokat gondolkodtál a pápai lehetőségen?

– Hamar meghoztam a döntést – nyilatkozta lapunknak Doma Ernő. – Nagy örömmel tettem eleget egykori nevelőedzőm, Tóth Bálint hívásának. Az ő személye garancia számomra a minőségi munkára. Fiatal edzőként nagyon sokat tanulhatok mellette, és így tovább tudok fejlődni. Alkalmam nyílik tapasztalatokat szerezni egy rutinos, a szakma minden csínját-bínját ismerő vezetőedzőtől. Továbbra is a futballban képzelem el a jövőmet, tudatosan képzem magam az edzői pályán. Természetesen a jelenlegi feladatom a legfontosabb számomra, minden erőmmel azon leszek, hogy a Pápa sikeresen szerepeljen az előttünk álló szezonban.

Doma Ernő (képünkön jobbra) személyében egy új edzőt is felfedezhettek a szurkolók a bakonyaljaiak első idei nyári tréningjén (Fotó: Gáspár Gábor) 

– Gondolom, akkor hamar egyezségre jutottatok a klubbal.

– Bíró Péter tulajdonos úrral átbeszéltük a dolgot, a klubvezetés is szívesen vette az érkezésemet. Percek alatt megállapodtunk. Ezzel feladtam az ausztriai életemet, és kizárólag a Pápa létezik számomra.

– Hogyan foglalnád össze a pályaedzői tevékenységed lényegét a szurkolóknak?

– Pályaedzőként természetesen Tóth Bálint munkáját segítem, amiben csak tudom. Tehát többek között közreműködök a játékosok felkészítésében, az edzések levezénylésében, a mérkőzéseken, illetve a csapattal kapcsolatos egyéb teendőkben. A pályaedző tulajdonképpen a játékosok és a szakmai stáb között lévő kapcsolatot erősíti.

– Ausztriában köztudottan kiváló pályák és remek stadionok vannak. Az osztrák viszonyokhoz képest Pápán milyen a helyzet?

– Való igaz, nyugaton – így Ausztriában is – jóval fejlettebb a labdarúgással kapcsolatos infrastruktúra, de ez az országok gazdasági helyzetéből is adódik. Azonban nyugodt szívvel mondhatom, ami egy labdarúgócsapat számára szükséges, azok közül minden adva van Pápán. Gyönyörű stadion, kiváló minőségű centerpálya és remek edzőpályák állnak a klub rendelkezésére, egyszóval tényleg minden adott a minőségi munkához.

– Mi a véleményed a városról?

– A felkészülési időszak alatt különösen sok a teendő a klubnál, így egyelőre még csak ismerkedem a várossal, de egyértelműen pozitívak az első benyomásaim. Pápa egy nyugodt, szimpatikus, szép kisváros, a későbbiekben mindenképpen törekszem majd rá, hogy alaposabban is megismerjem.

Tudatosan készült az edzői pályára

Doma Ernőtől megtudtuk, labdarúgóként a Vasasban nevelkedett, majd a felnőtt csapat kapujához érve bevonult szerződéses katonának. Az egy évig tartó katonai szolgálat után a REAC-ban folytatta futballpályafutását. A rákospalotai egyesület játékosaként először a harmad-, majd a másodosztályban futballozott öt éven keresztül, aztán 2000-ben Ausztriába szerződött. A sógoroknál alacsonyabb osztályokban rúgta a bőrt, 2011-től pedig már edzőként is tevékenykedett. Doma Ernő kérdésünkre elmondta, tudatosan készült a szakvezetői pályára, jelenleg UEFA „A” licences futballedzőnek vallhatja magát.