Transzcendens: mesterséges és unalmas

A Transzcendens című film általában béna közhelyeket suhogtat és van benne egy nagyon komoly melléfogás.

Kezdeném a melléfogással: szerény véleményem szerint óriási nagy butaság volt Johnny Deppre osztani a főszerepet. Depp igazi hús, vér karaktereket formál, általában érzékletesen, könnyedén, lebegve, zseniálisan. Bezárni őt egy gépbe, virtuálisan levágni a kezét és a lábát olyan, mintha bekötött szemmel ülnénk egy sztriptíz bárban alkoholmentes koktélt kortyolgatva. Érdekes, ámde egyáltalán nem szórakoztató.

A mesterséges intelligencia az ember terméke, és túl sokat képzelünk magunkról akkor, amikor úgy gondoljuk, természetfelettit, ha úgy tetszik, Istent tudunk alkotni. Amennyiben ez mégis lehetséges, biztosan nem olyan banális módon történik majd, mint ebben a moziban. A Transzcendens nem mond semmi újat, csak azt, hogy a határtalannak tűnő, hihetetlenül kreatív emberi fejlődés hanyagsággal és érzéketlen figyelmetlenséggel vegyülve rohadtul a fejünkre nőhet. Sok minden veszélyes lehet, csak a légszennyezés meg a klímaváltozás nem annyira romantikus téma, mint a mesterséges intelligencia.

Szóval, felmerül a kérdés: ha ez a mozi a témában nem mond, mutat újat, miben különleges, vagy speciális? Sajnos semmiben. Tudományos fantasztikumnak túl általános iskolás, utópiának túl puha, szerelmi tragédiának túl átlátszó, társadalmi oktatófilmnek meg nevetséges. Szóval inkább olyan semmilyen. Koffeinmentes kávé édesítővel, amiről még a habot is lespórolták. Két-három húzónév, igazi színészi játék és elképzelés nélkül.

Sztori: 10/3

Fíling: 10/5

Karakterek: 10/4

Összesítve: 30/12