Sikeres jubileumi Pajtafesztivál

Immár tíz éve ismert és elismert a helyi kultúrára és a szervező egyesület, illetve partnereinek tudására épülő, falusias, de magas színvonalú esemény, amely a kiscsőszi lakosok és a térségbeli emberek identitástudatát erősíti, élénkíti a helyi gazdaságot. A tíz éve zajló program reflektorfénybe emelte a kistérséget, kiemelten Kiscsősz települést.

A falu ma már nemzetközi hírű a néphagyományokkal foglalkozók körében, távoli országokból érkeznek látogatók a programokra. A helyi vállalkozások, szolgáltatók megerősödtek, új célokat tűztek ki maguk elé. A jó példa más településeket is arra ösztönöz, hogy hasonló irányultságú kulturális programokat rendezzenek. A fesztivál sikerét annak köszönheti, hogy a falu lakói, az ide telepedett vállalkozások felismerték a Kiscsőszben rejlő lehetőségeket és összefogva egy olyan rendezvényt valósítottak meg, amely megigézi a régi korok hangulatát. Meghitt, csendes, családias légkörben, reflektoroktól és mikrofonoktól mentesen, diófák árnyékában, pajták mélyén csendülnek fel évről évre a hangszerek és rúgják a port híres táncos lábak.

Visszatérő szereplő a fesztiválon az Eleki hagyományőrzők csoportja. A képen Gál László táncol  (Fotó: Tóth B. Zsuzsa)

- A Pajtafesztivál célközönsége a néptáncot és a népzenét kedvelő, a népi hagyományokat tisztelő, művelő közönség. A régió és a szűkebb térség művészetkedvelő lakossága, különös tekintettel a gyermek és ifjúsági korosztályra, illetve a népművészet területén tevékenykedő érdeklődők az ország egész területéről. Az országszerte ismert rendezvényt már a határokon túl élő magyarok is ismerik, látogatják. Idén a rendezvényre közel ötezren érkeztek. A programsorozat egésze alatt a kiemelt eseményekkel párhuzamosan különböző jellegű rendezvények zajlottak, amelyeket szinte kivétel nélkül a helyi és a térségben élő kézművesek, vállalkozók, kiscsőszi lakosok valósítottak meg. A rendezvény egésze alatt látogatható volt a kiscsőszi Interaktív Faluház múzeuma és az „Akácos út” népi tanösvény, ahol a vendégek a hagyományos magyar gazdálkodás eszközeit és helyszíneit ismerhették meg, az állatsimogatóban megtekinthették a magyar állattartás szinte minden fajtáját. Célunk, miszerint fellendítsük a helyi vállalkozások és a lakosság aktivitását, a helyi termékeket évről-évre ismertebbé és kelendőbbé tegyük, a magyar hagyományok, a néptánc, népzene minél nagyobb körökben megbecsültek és gyakoroltak legyenek minden szempontból teljesült. A helyi erőforrásokra alapozó gazdasági tevékenység a fesztiválnak köszönhetően évről-évre sikeresebb, a vidék gazdasági életére gyakorolt indukáló hatása egyértelműen kimutatható – nyilatkozta Cimbi.

A fesztivál előtt zajlott közösség teremtő és tehetséggondozó céllal a Táncos tehetségek szakmai tábora közel 180 diákkal. A program egyben egy határon túli magyar gyermektalálkozó is lett a résztvevőknek is köszönhetően. A táborok helyi hatása egyébként, hogy a térség vállalkozóinak és szállásadóinak folyamatos bevételi lehetőséget teremtenek. A vállalkozók biztonsággal tervezhetnek az egész évben zajló és viszonylag nagy vonzerővel bíró programokra.