Dong-Han, aki keletre hajózott

A sümegi idegenforgalmi szakember a világ hetven országában járt, öt millió kilométert utazott. Az év több, mint felét külföldön tölti annak ellenére, hogy már betöltötte a nyugdíjkorhatárt.

- Addig maradhatunk idegenvezetők, amíg bírjuk az ezzel járó fizikai és szellemi megterhelést, és amíg élvezzük azt, hogy foglalkozunk az utasokkal - fogalmazta meg Kaiser Mihály.

- A hivatásnak a számos szépsége mellett nehézségei is vannak. Bőröndből élünk, és a mi felelősségünk, hogy minden program rendben menjen, az utas minél több élményt kapjon. Nagyobb utak előtt már Budapesten találkozunk a leendő csoporttagokkal, megbeszéljük, hogyan csomagoljunk, mire készüljenek fel, és ismerkedünk.

Az idegenvezető, a sümegi Kisfaludy gimnázium 1967-ben érettségizett diákja, az Öregdiákok Baráti Köre elnöke nem csupán azért dolgozik, hogy a magyarokkal ismertesse meg az általuk egzotikusnak tartott országokat, hanem a mi hírünket is viszi világgá. A nyugat-tibeti Zangla kolostorában, amelyben Kőrösi Csoma Sándor is megfordult, felújítás zajlott. A támogatók tégla vagy gerendajegyet vásárolhattak. A gerendákon az építtetők megörökítették az adományozó nevét, így az egyiken a látogatók olvashatják, Kaiser Mihály Sümegi Öregdiákok Baráti Köre. A ma már a világörökség részének számító litvániai Keresztek hegyén az első magyar nyelvű felirattal ellátott keresztet ő és egy másik idegenforgalmi szakember, Haris Ernő állította.

Kaiser Mihály gyakran látogat Sümegre (Fotó Tisler Anna)

- Mi, magyarok mindenütt ott vagyunk, néha a legváratlanabb helyen bukkanunk fel - mesélte Kaiser Mihály. - Laoszban beültünk egy étterembe. A kiszolgálás nagyon lassan ment, türelmünk már fogytán volt. Meg is jegyeztem a társaságomban ülőknek. "Türelmét kérem uram, azonnal elkészülünk" - szólt ki magyarul a konyhából egyik alkalmazott. Kiderült, a fiatalember Magyarországról költözött ki. Összebarátkoztunk megkérdeztem, ha legközelebb arra járok, milyen hazai finomsággal lephetem meg. Mákos bejglit kért. Miután a következő találkozásunkon átadtam neki, kettétörte, és azonnal csaknem az egészet elfogyasztotta.

Az idegenvezetőtől megtudtuk, nekünk, magyaroknak többnyire a kínai étterem vagy a kínai üzletek olcsó árucikkei jutnak eszünkbe az ország neve hallatán, pedig a távoli nép hatezer éves kulturális hagyományokkal rendelkezik.

Kínából is egyre többen érkeznek Magyarországra nem csak turistaként vagy munkát vállalni, de tanulni is. Egy énekesnő, Csang Yü Szegeden tanult az egyetemen hat évig. Őt egy ünnepségen a sümegiek is hallottak magyar népdalokat énekelni. Ő már visszatért hazájába, a pekingi operában szeretne szerepelni. Csang Yü az itt töltött évek alatt szépen megtanulta a nyelvünket. Mint elmondta, először furcsa volt számára az írásunk, a kiejtésünk, de sikerült vele megbírkóznia. Aki magyar anyanyelvűként szeretné a kínait elsajátítani, jóval nehezebb dolga lenne. Kínában ugyanis egységes írásmód létezik, de egységes kiejtés nem. A különböző dialektusokat beszélők nem értik meg egymást.

- Az én kínai nevem Dong-Han, amelynek jelentése, aki keletre hajózott - tette hozzá Kaiser Mihály, aki elvégzett egy kínai nyelvtanfolyamot. - Az elmúlt tanévben kínai vendégdiákok töltöttek pár hetet Sümegen. Épp akkor jöttem haza, találkoztam velük. Anyanyelvükön köszöntöttem őket. Percekig szóhoz sem jutottak a meglepetéstől. Utána elmondták, remélni sem merték volna, hogy kínai szót hallanak a távoli földrészen. Beszélgetésünk közben kiderült, gyakran megfordulok abban a tartományban, amelyben egyikük él.

Kaiser Mihály külföldi útjairól gyakran hoz ajándékot egykori iskolájának, díjakkal támogatja az idegenforgalmi képzést.

Útjain étteremben eszik, ezért ha itthon van, szívesen főz. Szereti a jellegzetes magyar ételeket, de hetente többször kínait is készít kintről hozott alapanyagok, fűszerek felhasználásával. Barátai már megszokták a kínai ízeket, de a kígyópálinkát van, akinek még nem volt bátorsága megkóstolni.