A fűtési szezon veszélyei

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Területi Tűzmegelőzési Bizottság felhívja a lakosság figyelmét a fűtési szezonnal összefüggő káresetek megelőzésének lehetőségeire és módszereire. A tüzelő-, fűtőberendezések, az égéstermék-elvezető és szagelszívó rendszerek meghibásodása, valamint a helytelen műszaki megoldások tűzesetet, robbanást, füstmérgezést vagy szén-monoxid-mérgezést okozhatnak. Ezek a tragédiák egy kis odafigyeléssel elkerülhetőek lennének.

A köznyelvben „csendes gyilkosnak" nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz az otthonokban leggyakrabban előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.

Általános szabály, hogy csak kifogástalan állapotú tüzelő- és fűtőberendezést, kályhát (tűzhely) csatlakoztassunk a kéményhez, hiszen használat közben nemcsak a füst áramolhat ki a réseken, hanem a szikra is kipattanhat a hézagokon. Fontos a kémények évenkénti ellenőrzése, majd legalább négyévenkénti műszaki felülvizsgálata. A biztonságos fűtéshez időnként a gázkazánokat is át kell vizsgáltatni.

Még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő-fűtő berendezéseket, mivel a gázfűtéses lakásokban a visszaáramló légnemű égéstermék is tragédiát okozhat. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, elmozdulhatnak az alkatrészek, ezért célszerű használat előtt megfelelő képesítésű szakemberrel átvizsgáltatni őket.

Sok helyen fűtenek vegyes tüzelésű kazánnal. Ebben az esetben nem elég csak a kéményt, ajánlott a berendezés átvizsgálása is. Veszélyforrásként jelentkeznek a tüzelőanyagok is, ha nem megfelelően tárolják azokat. Mindenképp biztosítani kell a kazán és a tüzelőanyag közötti távolságot, továbbá el kell távolítani a felhalmozott éghető anyagokat is a fűtőberendezés környezetéből.

A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés begyújtásához ne használjunk tűz vagy robbanásveszélyes éghető folyadékot.  A füstcső hézagmentesen illeszkedjen, mert a visszaáramló füst füstmérgezést, a széteső cső tüzet okozhat. A füstcsövet 1,5 méterenként – de legalább egy helyen – fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen csatlakoztatni. A koromzsák- és tisztítóajtót tartsuk folyamatosan zárt állapotban. A padlástérben a kémény legalább egy méteres környezetében éghető anyagot ne tároljunk.

Az embereke manapság korszerű, jobban záródó nyílászárókat választanak, azonban ne felejtkezzünk el arról, hogy ezek a veszélyt is fokozzák, főleg ahol a nyílt égésterű berendezések (bojler, kéményes konvektor, kazán) elszívhatják az oxigént. Megoldást jelenthet a problémára a szabályozott szellőző-berendezés, valamint a rendszeres szellőztetés. A szén-monoxid – elkeveredve a levegővel – belélegzés esetén fulladást okozhat. A gázkészülékekkel ellátott helyiségekben érdemes lehet szénmonoxid-jelzőkészüléket is felszereltetni a balesetek elkerülése céljából.

Ha a baj mégis megtörtént, jó tudni, hogy a mérgezés tünetei jelentkezhetnek hirtelen vagy fokozatosan is. E tünetek a következők lehetnek: szédülés, nehéz légzés, fejfájás, émelygés, hányinger, gyengeség, súlyos esetben ájulás. Ha ezek közül valamelyiket, vagy egyszerre több tünetet tapasztal, szénmonoxid-mérgezésre gyanakodhat, ezért azonnal menjen friss levegőre és hívjon orvost! Amennyiben szén-monoxidot észlel, nyissa ki az összes ablakot és ajtót, hogy a gáz kiszellőzhessen, és azonnal kapcsolja ki a tüzelő-berendezést, ha lehetséges! Hagyja el az épületet, és addig ne is menjen vissza, amíg fennáll a mérges gáz kritikus koncentrációjának veszélye! Azonnal kérjen orvosi segítséget, és addig ne használja újra a tüzelő-/fűtő-berendezést, amíg a szükséges engedélyekkel rendelkező szakember át nem vizsgálta azt és meg nem javította a hibákat!

Baj esetén azonnal hívják a Katasztrófavédelem Műveletirányító Ügyeletét, a 105-ös telefonszámon!