Megismételhetetlen csoda a gyulakeszi kastélyban

Varnus Xavert nélkülözni kellett legutóbb a közönségnek; a program ötletgazdája és kitalálója igazoltan volt távol, ő nyitotta meg a toledoi orgonafesztivált Spanyolországban. Bartunek Katalin tulajdonos köszöntötte a vendégeket: a világ huszonhárom országában koncertezett, nemzetközi sikereket elért kiváló zongoraművészt, Érdi Tamást és Gáncs Pétert, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét. Zene és lélek a sorozaton belüli „mini sorozat” címe, Érdi Tamás játéka bizonyította, hogy a zene a lélekhez szól, békességet teremt.

A műsor első részében az előadó Beethoven Vihar szonátáját és Liszt Ferenc Velence és Nápoly című művét – Gondoliera, Canzone, Tarantella – játszotta, mely a szürke, hűvös, esős novemberben a napsugaras meleg nyarat idézte.

A zene kérgesedett lelkünket nyitottá teszi, hogy a felülről jövő, transzcendens értékeket befogadhassuk, mondta Gáncs Péter evangélikus püspök. A zene a teremtés csodája, a semmiből születik, jön létre a megismételhetetlen csoda. Benne van a kozmosz rendje, harmóniája, lüktetése, játéka, a káoszból rend lesz. A kozmikus jellegen túl a zenének prédikáló jellege is van, ha a zenéhez szöveg, üzenet, költészet is kapcsolódik. Jó példák erre Bach passiói, ahol a beszélő Isten szólítja meg az embert és kialakul egy párbeszéd; a passióban a korálok a gyülekezet visszhangja. A zene felülről jövő ajándék, túlmutat önmagán, visszavezet oda, ahonnan kiestünk, Isten ölelő szeretetébe. Helyreáll a teljes harmónia.

Érdi Tamás gyakori vendég megyénkben. A gyulakeszi fellépést megelőzően Füreden koncertezett (Fotó: Győrffy Árpád)

A zene a jövőbe világít, előleg, kóstoló a mennyei harmóniából, ami egykor vár ránk. Luther Márton úgy fogalmazta meg: „A szent muzsika az örök élet előjátéka”. Érdi Tamás előadása, áradó muzsikája valóban a megismételhetetlen csoda, betekintés a földöntúli boldogságba. A műsor második részében a művész a korábbinál szenvedélyesebben szólaltatta meg a műveket: Chopin Esőcsepp prelűdjét és Liszt Vándorévek című ciklusának népszerű darabját, a Villa d’Este szökőkútjai címűt.

A legemlékezetesebb azonban Chopin Asz-dúr „Hősi” polonéze; a zongoraművész erővel, ugyanakkor lélekkel, belső tűzzel játszott műve valamennyi hallgatóra hatott; a nézők hangos tetszésnyilvánítással, tapssal köszönték meg a nagyszerű előadást. Még két ráadás, Liszt 6. magyar rapszódiája és Debussy Bergamói szvitjének részlete, a közönség hálásan fogadta a színvonalas koncertet. Többen örömmel jegyezték meg, hogy ilyen felemelő élmény részesei lehettek, a programsorozat egyik legkiválóbb előadása volt. A zene hazáig kísért, az élmény máig hat.