Szusi a felkelő napnál

- Több mint 12 év után több tényező is közrejátszott hazajövetelemben, a honvágy, a kulturális hiánybetegség , illetve magánéleti problémák - érvel döntése mellett. Kinti munkavállalása okairól elmondta, 1988-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemről japán állami ösztöndíjasként került ki Japán első egyetemére, a Tokió Egyetemre másfél évre, amelyből közel három lett. Kutatási területe a korszerű víztisztításhoz kötődött. Közben a gyermekei japán általános iskolába jártak, aztán rövid itthonlét után újabb egy évre, ugyanarra az egyetemre került ki, akkor tavak vízminőségével foglalkozott. Ismét rövid itthoni tartózkodás után egy japán környezetvédelmi céghez került, kutatás-fejlesztési főmérnökként.

Aranypagoda Kiotóban

Közben sikerült elegyengetni a Balaton Projekt útját, japán forrást biztosítani a Balaton környezeti állapotának javítására, és mint japán részt vett a kidolgozásában is. Emlékezetes marad számára az első félelmetes földrengés, pedig csak 6-os erősségű volt, amikor barátjával nem tudta eldönteni, kirohanjanak-e a házból vagy bújjanak be valahova. Végül az ajtórésben állva szurkolták ki a végét. Kintléte alatt négy, 7-es erősségű földrengés és egy cunami volt, utóbbi leborotvált egy kisebb szigetet. A fukusimai katasztrófa idején már nem volt Japánban. Említi, örök emlék marad a 3776 méter magas Fuji-san megmászása a gyerekekkel.

Buddha-szobor

Mondja, szívesen áthelyezné Magyarországra a pontosságot, fegyelmet, becsületességet. A tömegközlekedés óraműpontosságú, nincs hangos szóváltás a reggeli csúcsban, vagy mosdatlan, hiányosan öltözött ember a metrón. A Shinkansen gyorsvasútnál, ami 220- 320 kilométeres sebességgel száguld óránként, 1964-es elindítása óta még nem történt baleset, pedig 5- 10 percenként száguldanak el egymás után. Elképzelhetetlen, hogy egy bolti eladón vagy más, ügyfelekkel dolgozón ne legyen egyenruha, munka közben egyen vagy telefonáljon. Többször felejtette laptopját, telefonját a metrón, és mindig minden meglett. A talált készpénzt leadják az első rendőrőrsnél. Ha valaki elveszíti a pénztárcáját, a rendőrök adnak neki kölcsön, hogy haza tudjon utazni. Kitűnő a közbiztonság, a bejárati ajtót sem zárják kulcsra, A bűnözők teljes nevét, foglalkozását és fényképét közlik a médiumok. Amit nehezen tudott megszokni, a zsúfoltság és a nyári éghajlat. Az autópályákon rengeteg a dugó. Nyáron vagy esik az eső, vagy csak nagyon meleg van, és 90 százalék feletti a páratartalom. Éjszaka alig hűl le a levegő, reggel már 30 Celsius-fokot mutat a hőmérő. Ismeretlen a központi fűtés, de van elektromosan fűthető WC-ülőke, szőnyeg, takaró, fotel, papucs. Japánban felvett szokásai közül többek között máig őrzi a hulladékok szigorú szelektálását. Lakóhelyükön, Tokió kertvárosában 11 felé szortírozták a szemetet. Itthon ő a család szelektív felelőse. Megszokta az öltöny-nyakkendő viseletet. A japán cégeknél a dress code szigorú. Sötét öltöny, fehér hosszú ujjú ing és szolid nyakkendő az elvárt, főleg az ügyfelekkel, üzletfelekkel foglalkozóknál. Minden megbeszélésről, meetingről emlékeztetőt készítenek.

Cseresznyevirágzás Tokióban

Amikor kikerült, pár hónapig csak vajaskenyeret evett jégcsapretekkel. Aztán megkedvelte mások mellett a tofut, a tengeri moszatot, az erjesztett szójababot, a nattót, az udont, a vastagtészta-levest, az indiai currys rizst, a szusit és szasimi halat. Különlegességnek tartja a Kaiten szusi vendéglőt, ami Japánban igen népszerű. Az ember ül egy keskeny szállítószalag mellett, amely bekígyózza az éttermet, a konyhán át. A konyhában felpakolják a szusifalatkákat kis tányérokra, a vendég leszedi, amit megkíván. Fizetés a végén az üres tányérok alapján. Senki nem manipulál a tányérokkal, nem teszi el a táskájába, dugja az asztal alá. - Talán azért nem terjed Európában, mert itt nem így lenne - véli. Kutics Károly szerint Tokió a földi paradicsom vendéglők tekintetében. Van olyan belga vendéglő, ahol 130 féle sört lehet kapni, köztük ötféle csapolt búzasört. Működik magyar vendéglő is, a Paprika, ahol veszprémi szakács főzött, és a cserszegi fűszerestől a bikavéren át a tokaji aszúig sokféle magyar bort is kínálnak.

Kutics Károly a főváros Aszakusza negyedében

Gyermekei továbbra is Tokióban élnek, mindketten anyanyelvi szinten beszélnek, írnak és olvasnak japánul. Kristóf 33 éves, angol szakon végzett, nyelvet tanít és fordít, Veronika, miután négy évet lehúzott a legnagyobb brókercégnél, jelenleg a JETRO alkalmazottja, amelynek a nemzetközi kereskedelem és a japánbeli befektetések ösztönzése a feladata. Mindketten Tokióban élték át a négy évvel ezelőtti történelmi földrengést és cunamit is, nem kevés aggodalmat okozva nekem. Veronika, aki önkéntesként többször is járt a leginkább sújtott területen, cikksorozatot írt erről - említi.

Valéria, a nővére a Kaiten szusiban

A Veszprém Megyei Magyar Japán Baráti Társaság, melynek Kutics Károly az elnöke, több jótékonysági rendezvényt szervezett a japán természeti katasztrófák károsultjainak megsegítéséért. Az összegyűlt pénzt az egyik legjobban károsult kis település, Kisennuma tönkrement óvodájának újjáépítéséhez ajánlották fel.

A Himeji-kastély cseresznyevirágokkal, híddal