Grosics Gyulának két gólt rúgott

Dr. Fekete Sándort az egész ország "Salaként" ismeri és szólítja. A Zala megyei Salomváron gyerekeskedett. A falu nevét valaki Salavárként mondta az esküvőjén, amikor a dísztáviratokat adták át. Így lett "Sala". Gyerekkorom óta ismerem. Fradi drukkerségünk okán számos futballal kapcsolatos közös élményünk van. Például Albert Flórián búcsúmérkőzése a Népstadionban. Ott állt mellettem a lelátón. Együtt tapsolt negyvenezer emberrel, amikor a Császár kifutott a B-közép elé és meghajolt a szurkolók előtt a meccs végén. Akkor mondta, hogy  ha a Flóri nem játszik többet, akkor mostantól horgászni megy, nem meccsre. Közben potyogtak a könnyei.

-Soha annyi síró embert nem láttam magyar futball meccs után, mint akkor -emlékezett a Zalaegerszeg elleni összecsapásra dr. Fekete Sándor.- Már a lépcsőkön jöttünk lefelé, amikor az egykori veszprémi játékos, Kiss László, akiből később nagyszerű edző lett, szintén ott sírt a lelátó alatt. A felesége törölgette a szemét.

-Albert olyan gólt rúgott, amilyet szokott. Elegánsan átkígyózott a védőkön, elhúzta a labdát Bolemányi mellett, majd az üres kapuba gurított.Van aki azt mondja, jobb játékos volt, mint Puskás Ferenc.

-Sorrendet nem mondok. De négy nevet igen, akik szerintem a legjobbak voltak. Bozsik József, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor és Albert Flórián.

Dr. Fekete Sándor közel a nyolcvanhoz heti háromszor futóedzést tart (Fotó: Zwicker Tamás)

-Grosics Gyuláról is vannak emlékei, méghozzá kellemesek!

-Valóban így van. Komlón fogadtuk a Tatabányát, ahol a Fekete Párduc védett az ellenfél együttesében. A bányász városban akkor huszonötezren laktak,szinte mindenki ott volt a lelátón. A gólommal megvertük őket 1-0-ra. A bajnoki visszavágón kikaptunk, de a mi találatunkat megint én szereztem. Aztán a Szombathely színeiben egyszer még játszhattam Grosics Gyula ellen, de akkor nem sikerült gólt szereznem.

-Élvonalbeli labdarúgóként hagyta ott a Haladást és jött Veszprémbe. Van erre magyarázat?

-Igen. Egyszerűen a klub elnöke nem szívlelt. Azt nem mondta, hogy miért. Egyszer a Veszprém játszott a cipőgyáriak ellen és a kapusuk, akivel Pécsett a PEAC-ban már voltunk játékostársak, azt mondta, ha itt nem jó, gyere hozzánk. Voltaképpen Szabó Gyuszi hozott a királynék városába. Feleségemmel együtt, akivel ötven éve együtt vagyok és nagyon sokat köszönhetek neki. Huszonnyolc éves voltam akkor. Gondolni kellett a jövőmre is. Állást kaptam a járási tanácson, ahol tizennégy termelőszövetkezet jogi képviseletét intéztem. Utána kerültem a Bakony Művekhez, ahol harmincnégy évig dolgoztam jogtanácsosként, majd a jogi osztály vezetőjeként, végül ügyvédként vittem a cég ügyeit.

- A Haladásban és a Vasasban is játszott. Ezt csak kevesen mondhatták el magukról. A 60-as évek elején is tartott a két veszprémi csapat óriási rivalizációja. Remek játékosok, felejthetetlen összecsapások, sok ezer néző a lelátókon.

-Nem tennék különbséget. Szép idők voltak. Valóban kiváló futballistákkal. Neveket sem mondok, hátha kimaradna véletlenül valaki.

-Viszont szívesen hallanánk a legendás Bakony-presszós sztorit. Azt mondják, edzője majdnem leesett a székről.

-Bolemányi Károly győzködött arról, hogy ne hagyjam abba a játékot, focizzak tovább. Közben kérdezte, iszom e alkoholt? Mondtam, hogy soha. Egy ásványvizet szívesen elfogadok. Belemélyedtünk a beszélgetésbe. Aztán megérkezett a felszolgáló hölgy. Letette a kávét a mester elé. Nekem meg azt mondta, hogy a doktor úrnak pedig a szokásosat. A tálcán ott sorakozott a sör, bor, pálinka, konyak, vodka. Azt hittem rosszul látok. Nem kaptam levegőt. Bolemányi Karcsi bácsi pedig elsápadt a látványtól. Pár perce mondtam neki, hogy nem iszom alkoholt. Felpattantam a székről és egy oszlop mögött ott állt és megszakadt a nevetéstől dr. Horváth Balázs és a Szabó Gyuszi. Ők keltették volna rossz híremet az edzőm előtt.

-Érdemes még úgy köszönnünk egymásnak, hogy hajrá Fradi, fúj Dózsa?

- Nem nagyon. Nem sok értelme van már. Nem bántom a mai gyerekeket. Minden Fradi meccset megnézek most is. Minden bajom van a kilencven perc alatt. Leizzadok, fáj a fejem, hőhullámom van. De az az igazság ezek a fiúk csak ennyit tudnak. Azt viszont ne kérdezze, hogy miért. Majd egyszer talán válaszol nekem valaki arra, hogy nekünk miért nincs egyetlen gyors, robbanékony, dinamikus, jól cselező, gólerős csatárunk, amikor ehhez minden feltétel adott ma Magyarországon.

Dr. Fekete Sándor augusztusban ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Hetente háromszor kocog a VEDAC futófolyosóján. Nyaranként alasóörsi rezidenciáján nosztalgiázik a haverokkal, ahová néha a zseniális Göröcs Titi János is betéved. Ők még tudnak igazi futballról, klasszis magyar játekosokról beszélgetni.